NJSZ közlemény, 2009. szeptember 16. www.nja.hu Nemzeti Jogvédő Szolgálat

A Jeruzsálemi Simon Wiesenthal iroda igazgatója, Dr.Zuroff a magyarországi zsidószakértők által is bírált az „utolsó esély” ún. nácivadász akció keretében Dr. Képíró Sándor személyében 2006-ban háborús bűnöst vélt találni, s így emberek tömeges kivégzésével vádolja. Ezek úgy foglalhatók össze, hogy: 1942-ben, az 1941-ben Magyarországhoz visszacsatolt Újvidék városában csendőrtisztként részt vett zsidók és szerbek kivégzésében és kivégeztetésében, hogy részt vett továbbá a délvidéki zsidó deportálások lebonyolításában 1944-ben,s hogy a felelősségrevonás elől 1944-ben a nemzetiszocialista Németországba menekült, s hogy 1946-ban háborús bűncselekmény miatt elítélték.
Ennek kapcsán azt állítja, hogy Dr. Képíró Sándor a harmadik legkeresettebb háborús bűnös Dr. Efraim Zuroff tízes listáján. Számos alkalommal közöltük és bizonyítottuk, hogy dr. Képíró nem követett el bűncsekményt, terhére elkövették a hamis vád bűntettét, s folyamatosan elkövetik a rágalmazás bűntettét.

Egy pontban helyreigazításra kötelezte a Népszavát első fokon a Fővárosi Bíróság szerdán abban a sajtóperben, amelyet Képíró Sándor volt csendőr százados indított a lap ellen. A szerdai ítélet jogerőre emelkedése esetén a lapnak azt kell közétennie: megalapozatlanul állította, hogy a ma kilencvenes éveiben járó férfit 1946-ban háborús bűntettek miatt elítélték. Budapest, 2007. július 23. (MTI hír alapján, NJA hír)

A Fővárosi Ítélőtábla 5.Bkf.l0.281/2007/3. számú végzésével megállapította, hogy a felperes, dr. Képíró Sándor az utóbbi évtizedekben nem állt végre nam hajtott büntető ítélet hatálya alatt, és mindvégig büntetlen előéletű volt. A végzés szövege: A Fővárosi ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2007. év május hó 11. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

VÉGZÉST:

A Fővárosi Bíróság a 27.P.22.257/2007. számú eljárásban dr. Képíró Sándor felperesnek – Népszava Szerkesztősége alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránti perében a 2007. év május hó 30. napjának 15.00 órájára tárgyalást tűzött ki, melyre a feleket és jogi képviselőiket megidézte.

Tisztelt Fővárosi Bíróság!

Az alperes által szerkesztett „Népszava” c. napilap A Népszava 2007. április 13-i, 86.számának 16. oldalán megjelent „Két magyar háborús bűnös is van Zuroff tízes listáján” c. tudósítása „Az ötödik legkeresettebb háborús bűnös dr.Képíró Sándor”, majd „körözött bűnös” szóhasználattal él és idézi Zuroff urat aki szerint „Képíró 1942 januárjában résztvett a délvidéki vérengzésben”, továbbá „Képírót 1946-ban tizennégy év börtönre ítélték háborús bűnök elkövetése miatt.” Az előbb idézett közlések és a közlemény címe valamint tartalma – mert valótlan, súlyosan becsületcsorbító tényt híresztel – súlyosan sérti jóhírnévhez, s ezáltal a becsülethez és emberi méltósághoz való jogomat.

Dr. Képíró Sándor: Életem 1914. február 18-án születtem református családban, apám neve: Képíró Sándor, anyám neve: Kovács Róza volt.

Az elemi iskola első 4 osztályát a sarkadi református iskolában végeztem. Majd a gimnázium 3 osztályát a mezőtúri református iskolában, a gimnázium 4-8. osztályát a békéscsabai evangélikus iskolában fejeztem be, ahol 1932-ben érettségiztem. 1932 és 1933. október 1. között a nyíregyházi 6. Tüzér Osztálynál szolgáltam, ahonnan 1933. október 1-én mint hadapród tűzmester szereltem le.

Szeptember végén és október elején több napilap, a TV és rádió híradói arról adtak tudósítást, hogy a Simon Wiesenthal Központ ,,Utolsó Esély Akció”-ja során újabb háborús bűnösre bukkant. Íme egy újságcikk a témával foglalkozó többi híradás közül a Hetek című közéleti hetilapból, Pécsi Tibor tollából: ,,Múlt csütörtökön, lapzártánkat követően került sor a háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ sajtótájékoztatójára. A szervezet munkatársainak sikerült beazonosítaniuk egy újabb magyar háborús bűnöst. Az eset különlegessége, hogy dr. Képíró Sándor nem külföldön él, hanem Budapesten. Közvetlenül a bejelentés helyszínével szemben lévő épületben, a Frankel Leó utcában. Két esetben (1944., 1946.) már elítélték 10, illetve 14 évre az újvidéki mészárlásokban való részvételért. Ennek ellenére egyetlen percet sem töltött börtönben.” 1

A Fővárosi Bíróság 2007. február 19. napján tárgyaláson kívül hozott, február 27-én kézbesített végzésével (a végzés megtekintheto: ezen a linken.) megtagadta a Simon Wiesenthal Központ Jeruzsálemi Irodája által a budapesti katonai főügyészségnél indítványozott felelősségrevonást, egy 1944-es hadbírósági ítélet végrehajtását. (Budapest, 2007. március 7.)

Várhatóan az ünnepek után a Fővárosi Bíróság meghallgatja Képíró Sándor volt csendőr századost, egy rendkívüli ügy különös szereplőjét. Képírót 1944-ben, a délvidéki razzia után hűtlenség címén 10 évi szabadságvesztésre ítélte a Horthy rendszer Vezérkari Főnökségének (VKF) különbírósága. A büntetést az elítélt nem töltötte le, közlése szerint kegyelmet kapott a kormányzótól. A Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodája idén szeptemberben azt kérte, rendeljék el a 62 évvel ezelőtt hozott ítélet végrehajtását. A büntetések ugyanakkor idők múltán köztudomásúan elévülnek, a tízévi börtön példál 15 év után kegyelem hiányában sem hajtható végre. A nácivadász szervezet állítása szerint háborús büntettről, zsidók meggyilkolásáról volt szó. Az ítélet hiteles szövege nem került elő. Bírósági meghallgatása előtt budapesti otthonában kerestük fel a háborús bűnösök felkutatását végző iroda célkeresztjébe került, 92 éves férfit. A beszélgetésben részt vett Zétényi Zsolt ügyvéd és Kádár Éva joghallgató, leendő jogtörténész, aki hosszabb ideje kutatja a kor dokumentumait.