forrás: http://www.naputonline.hu/

Sok szó esik manapság az éltető hagyományt kutató és ápoló közösségekben történeti alkotmányról, jogfolytonosságról, a hagyományos értékek védelméről. A 2011. évi Alaptörvény alkotmányértelmezési kötelezettségként állapítja meg a történeti alkotmány vívmányainak figyelembevételét. Történeti alkotmányunk meghatározó jelentőségű, legértékesebb vívmánya a Szent Korona-tan, amelyre sokan a csodavárás érzésével gondolnak, míg mások – szerencsére egyre kevesebben – a tudatlanság vagy ellenérzés által vezetve elemi elutasításukat vagy közömbösségüket hangoztatják. Pedig a magyar politikai gondolkodás ezen ragyogó terméke jelen korunk számára is érvényes üzeneteket, tartalmakat, irányokat mutat meg, természetesen a jelenkor sajátos kérdéseinek megfelelően, amint ez a történelemben máskor is így volt.

Magyarország 2011. évi Alaptörvénye, a 2012. január 1-jén hatályba lépett „Húsvéti alkotmány” Nemzeti hitvallás elnevezésű bevezetése, preambuluma szerint: „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége. [Az utolsó mondat 2018. június 29-én lépett hatályba. Alaptörvény, hetedik módosítás. MK 2018. 97. sz. Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítását az Országgyűlés a 2018. június 20-i ülésnapján fogadta el.] Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését.”
Az előbbiekből kötelező értelmezési elv lett az R) cikk (1) bekezdése által: „Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. (3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. (4) Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.” [2018. június-29-én lépett hatályba. Hetedik módosítás. MK 2018. 97. sz.]
E kötelező alkotmányértelmezési forrásként tiszteletben tartandó vívmányok legjelentősebbike a történeti alkotmány meghatározó kulcsfontosságú eleme: a Szent Korona-tan. A törvényekből, szokásokból felépülő, 1944. március 19-éig, a német birodalmi megszállásig érvényesülő történeti alkotmány az európai kontinensen az egyetlen volt, amelyet szívesen hasonlítottak a régiek az angol alkotmányhoz – szerintünk nem alaptalanul. Ez meghatározó elemként, az egész történeti jogot besugárzó hatalomforrásként, a nemzet történeti tapasztalatának, s egyben a transzcendens isteni üzenet megtestesítőjeként jelenítette meg a Szent Koronát, fizikai valóságában, egyszersmind eszmeiségében is. Megmutatta államvezetési elvként, hatalmi forrásként, nélkülözhetetlen szellemi pillérként, közjogi-erkölcsi kőszikla gyanánt. Méltán helyezhetjük el a Szent Korona-tant és a magyar történeti alkotmányosságot a jogállamot megalapozó joguralmi elv intézményes érvényesülésének példái között, összehasonlítva, egy szinten szemlélve a rule of law angolszász és a Rechtstaat német eszméjével (Horváth Barna: Joguralom és parancsuralom, in: Jogállam, 1993. évi. 1. sz., 71–78. oldal).
Csernoch János, az utolsó magyar királykoronázáson szolgálatot teljesítő esztergomi érsek, bíboros hercegprímás, aki a Szent Koronát szentségi eljárásban utoljára érintette és helyezte a miniszterelnökkel együtt az utolsó magyar király fejére, ezt írta a koronázási emlékkönyvbe a Szent Korona-tanról (A SZENT KORONA Irta: CSERNOCH JÁNOS bibornok-hercegprimás, in: Koronázási Album. Érdekes Újság kiadása, Budapest, 1917).
 
„Csodálatosan mélyértelmü a magyar jognak tanítása, amely szerint a szent korona a magyar államnak titokzatos megszemélyesítője és minden jognak forrása. A koronában a király és a nemzet egy testet alkot. A király a fej, a polgárok a tagok.
Amint a testnek minden szerve az élő organizmus javára változatlan törvényszerűséggel működik, ugy kell a magyar nemzettest szerveinek is a magyar nemzet javára állandó egyetértéssel és céltudatossággal dolgozniok.
Ezt az igazságot juttassa eszünkbe a koronázás napján a szent koronának sugárzó fénye és égesse bele a lelkünkbe.
A szent korona tana azért született magyar földön, mert itt van rá legnagyobb szükség.”
Mi a Szent Korona-tan, s mennyire, miképpen és hogyan volt és van jelen a Szent Korona és tana az elmúlt és a mai magyar gondolkodásban, jogrendben és politikai gyakorlatban? Ez valamivel szűkebb megközelítés, mint hogy az egész történeti alkotmány működési módját vizsgálnánk, mindazonáltal a történeti alkotmány lényeges elemeinek hordozója a Szent Korona-tan. Melyek azok az elemek, amelyek a Werbőczi által az 1514-es tripartitumban összefoglalt, megfogalmazott, tételesített meghatározásból kibonthatók?
I rész, 3 czím 6. § Miután pedig a magyarok a szent lélek kegyelmének ihletéből, szent királyunk közremunkálása által az igazságnak felismeréséhez és a katholikus hitnek vallásához jutottak és Őt önként királyukká választották és meg is koronázták: a nemesítésnek s következésképen a nemeseket ékesítő és a nem nemesektől megkülönböztető birtok adományozásának jogát s teljes hatalmát az uralkodással és országgal együtt a község a maga akaratából, az ország szent koronájának joghatósága alá helyezte és következésképen fejedelmünkre és királyunkra ruházta; ettőlfogva Ő tőle ered minden nemesítés és e két dolog mintegy a viszonos átruházásnál és a kölcsönösségnél fogva, annyira szorosan függ egymástól mindenha, hogy egyiket a másiktól külön választani és elszakítani nem lehet s egyik a másik nélkül nem történhetik.
7. § Mert a fejedelmet is csak nemesek választják, és a nemeseket is csak a fejedelem teszi azokká, s ékesíti nemesi méltósággal.