– Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye (2017. június 28.) 

A Budapest Környéki Törvényszék 2017. június 27-én hozott másodfokú végzésében bűncselekmény hiányában felmentette Póka Lászlót, a Nem adom a házamat Mozgalom vezetőjét és Fehér Nándort, a Nem adom a házamat Mozgalom aktivistáját közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt emelt vád alól, akik védelmét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látja el.

A másodfokú ítélet indokolása

A felmentettek nyilatkozatai.

Védői nyilatkozat.

2013. decemberében devizahitel károsultakért tartott figyelemfelkeltő akció keretében hat szigetszentmiklósi bankfióknál egy-egy téglaszínű papírba csomagolt fahasáb került elhelyezésre amelyre azt írták fel: “Elég volt a kifosztásból”, illetve “Fordíts!”. A csomag túloldalán Petőfi Sándor: Feltámadott a tenger c. verse volt olvasható, illetve az a felhívás, hogy ezt a költeményt másnap olvassák fel az érintett bankfiókban. A biztonságiak, a bankok, a rendőrség és az ügyészség túlreagálták az ügyet, és mindez arra vezetett, hogy az akció miatt vádat emeltek Póka László és Fehér Nándor ellen közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt, amelyet a törvény 3 éves szabadságvesztés büntetéssel rendel sújtani. 

A Ráckevei Járásbíróság 2017. február 21-én első fokon hat rendbeli közveszéllyel fenyegetés bűntettében bűnösnek találta Póka Lászlóékat és személyenként 300 óra fizikai munkakörben teljesítendő közérdekű munkára kötelezte őket. Erről szóló közleményünk itt olvasható

Az ügyészség az elsőfokú ítéletet tudomásul vette, de a vádlottak és a védelem fellebbezést jelentettek be. A Budapest Környéki Törvényszék dr. Stubeczky Sarolta bíró által vezetett 3 tagú tanácsa mindenben osztotta vádlottak és védelem álláspontját és ezért felmentette Póka Lászlóékat. A felmentés indokául az szolgált, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezésének fenyegető látszatát senki nem keltette ebben a konkrét ügyben, mivel ehhez a törvény közvetlen, konkrét és reális veszéllyel járó magatartást követel meg, tehát nyilvánvalóan robbanó-szerkezetnek látszó tárgy elhelyezésére lett volna szükség. Az elhelyezett tárgyak nem ilyenek voltak, azok üzenetet hordoztak és nem keltettek közveszéllyel járó esemény bekövetkezésével fenyegető látszatot. "Ez nagyon gyenge ahhoz, hogy ezt ilyen komoly bűncselekménynek nevezzük"- fogalmazott indokolásában a tanács elnöke. 

A külső megjelenés, elhelyezés körülményei éppenséggel a vélemény-nyilvánítási akció jelleget erősítették, amelyet a becsapott devizahitel károsultak érdekében fejtettek ki Póka Lászlóék. A bíróság kimondta, hogy vélemény-nyilvánítási akcióról van szó, amely alapjog gyakorlásnak minősül, amelyet a büntetőjog eszközével nem lehet szankcionálni.

Az érintett bankok túlreagálását követően nem szabadott volna a nyomozóhatóságnak, illetve az elsőfokú bíróságnak ilyen következményekkel sújtania az aktivistákat. 

A deviza-károsult aktivisták tudomásul vették a felmentő ítéletet, az ügyészség még fellebbezéssel élhet, miután egymással ellentétes ítéletek születtek, így harmadfokú eljárásra is sor kerülhet, bár a egy ilyen fellebbezés nyilvánvalóan megalapozatlan lenne. 

Fontos rámutatni, hogy a szabadságjogi alapjogok gyakorlóival szemben a büntetőjogi eszközök érvényesítésekor a lehető legmegszorítóbb értelmezés elve alapján kell eljárni, és ebben az esetben a másodfokú bíróság ezt az elvet helyesen alkalmazta, miután nyilvánvaló, hogy nem volt szó robbanó-szerkezet meggyőző látszatát keltő eszközök elhelyezéséről. 

Póka László markáns kijelentései miatt korábban terrorcselekménnyel való fenyegetés bűntette miatt is indítottak büntetőeljárást, amelyben végül jogerősen felmentették, de számos más szabálysértési és büntetőeljárás is folyik aktivista tevékenység miatt vele és társaival szemben. 

Sajnálatos, hogy a deviza-károsultak ügyében a "forintosítás" nem adott igazi megoldást, az  árfolyam-különbözet tisztességtelen profitja a bankoknál maradt. A mozgalmárok célja egy olyan tisztességes megoldás, amelyben a forintosítás a felvételkori árfolyamon történik meg, kártérítést kapnak a károsultak a szenvedésekért, illetve a felelősöket elszámoltatják, megtorlás helyett tehát tisztességes megoldásra van szükség.

Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető (www.gaudinagytamas.hu)

A 2006 őszi rendőrterror rendőrvezetőinek büntetőperében mai napon született jogerős ítélet fényében megállapítható, hogy a 2006 őszi rendőrterror felelősei lényegében megúszták. Senki nem gondolja komolyan, hogy az akkori budapesti rendőr-főkapitány négyszázezer forintos pénzbüntetése tettarányos és indokolt büntetés mindazért a rendőri erőszakért, ami rázúdult akkoriban tiltakozókra és megemlékezőkre. Különösen az megdöbbentő, hogy dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője országgyűlési képviselőként egy 2006 őszi ügyésszel kapcsolatban elmondott igazságbeszéde miatt súlyosabb büntetést kapott első fokon nemrég, mint Gergényi.

Az ügyészség felelőssége, hogy nem terrorcselekmény miatt emeltek az akkori rendőri és vezetők ellen vádat (a politikai vezetők ellen egyáltalán nem), sőt a jogsértettek büntetőperben való segítő közreműködésétől is elzárkózott. A bíróság pedig nem volt képes a vád keretei között törvényes ítéletet hozni. A rendőri vezetők többsége pedig elévülés miatt úszta meg, annak ellenére, hogy a szükséges bizonyítékokat időben az ügyészség rendelkezésére bocsátottuk.

2006. szeptember 19-21 között és 2006. október 23-24 között a Gyurcsány-rendszer brutális rendőrterrorral sújtott le a kormányellenes tiltakozókra és megemlékezőkre. Szemük világát vesztettek, megkínzottak, több száz sérült, önkényes őrizetbe vett magyar ember sorsa tanúsítja azt a példátlan rendőri-hatósági erőszakot, ami akkor a mindennapok része volt.

Mi, nemzeti jogvédők első pillanattól kezdve a meghurcolt áldozatok mellé álltunk. Jogsértettek százait védtük, harcoltunk jóvátételükért és rehabilitációjukért. Szomorú, hogy máig vannak rendezetlen jóvátételi igények és ráadásul Budaházy György és társainak 2010 előtti rendszer elleni állítólagos terrorcselekmény miatti hosszú börtönévekre történt elsőfokú koncepciós elítélése miatti amnesztiajavaslat sem kapott támogatást. Ugyanakkor Budaházy és két társának előzetesből történő indokolt kiengedése mintha válasz lenne a Gergényiékkel kapcsolatos mai gyalázatos ítéletre….

Sajnos ma már egyértelmű, hogy a 2006 őszi elszámoltatást elszabotálták: a rendőrség, az ügyészség és a bíróság együttműködésében, de a 2010 utáni új rendszer sem tett mindent ennek érdekében. A jogsértettek és nemzeti jogvédők azonban nem adják fel: az egykori politikai és rendőri vezetők nem úszhatják meg !

Budapest, 2017. február 13.

Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) nevében:

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

(www.gaudinagytamas.hu)

13 meghurcolt gárdista ügyét vittük ma, május 6-án  jogerősen győzelemre dr. Borbély Andrea ügyvéd kolléganővel. Bár az ítélőtábla enyhén leszállította az elsőfokú kártérítések mértékét, de így is hatalmas elégtétel ez a 2009. július 4-i (Bajtársiasság Napjaként vonult be a történelembe) rendőri erőszakot elszenvedő derék gárdistáknak. A rendőrséggel emiatt perben álló többi közel száz bajtárs ügyére is jótékony hatással lehet ez az eredmény. A felelősök megbüntetése és a kártérítések általuk történő megfizettetése még várat magára.  Az MTI így számolt be az ítéletről.

Almási Lajos videós tudósítása rövidesen látható!

Köszönöm a gárdistáknak a kitartást, a bizalmat és köszönet Andreának, meg irodám minden munkatársának a kiváló csapatmunkát! És végül köszönjük Potyka bá, hogy velünk voltál és buzdítottál!

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Alább olvasható az mno.hu részletes beszámolója pontosítva (írta: Lándori Tamás):

Másodfokon jogerősen megnyerte kártérítési perét az a tizenhárom gárdista, aki a 2009-es Erzsébet téri jogellenes oszlatás miatt követelt elégtételt a BRFK-tól. A rendőrség azzal érvelt: attól, hogy az oszlatás jogellenes, az intézkedések még lehetnek jogszerűek. Gaudi-Nagy Tamás szerint az ilyen ügyeknek köszönhető, hogy ma a balliberálisok is nyugodtan tüntethetnek.

Fejenként 400–800 ezer forint nem vagyoni kártérítéssel, annak kamataival, perköltséggel és írásos bocsánatkéréssel tartozik a BRFK tizenhárom gárdistának, akikkel szemben a rendőrök 2009. július 4-én intézkedtek jogsértő módon – állapította meg a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős ítélete. Mint emlékezetes, a fenti napon a Magyar Gárda feloszlatása ellen az Erzsébet téren tartottak ülődemonstrációt, amelyet a rendőrség erőszakkal kezdett feloszlatni, miután hiába szólította fel a résztvevőket a távozásra.

Az oszlatás során 216 embert állított elő a hatóság, többet, mint 1956 óta bármelyik tömegrendezvényről – emelte ki Gaudi-Nagy Tamás, több felperes jogi képviselője a tárgyalóteremben. A többi felperest Borbély Andrea ügyvéd képviselte.

Az elsőfokú döntéshez képest a kártérítési összegeket fejenként 200-200 ezer forinttal mérsékelte a dr. Sághy Mária vezette tanács, amely egyetértett azzal, hogy a BRFK eljárása sértette a felperesek véleménynyilvánításhoz, személyes szabadsághoz, testi épséghez és emberi méltósághoz fűződő jogát, ugyanakkor a tisztességes eljáráshoz való jog megsértését nem tartotta megalapozottnak. Ezt a szóbeli indoklásban azzal magyarázták, hogy ennek megállapításához további bizonyításra lett volna szükség.

Gaudi-Nagy a tárgyalóteremből kilépve lapunknak elmondta, a tisztességtelen eljárás nem képezte keresetük kiemelten fontos elemét, noha szerinte ilyen téren is voltak visszaélések. E tényállás

megállapíthatóságának hiányáért a 200 ezer forintos csökkentést indokolatlannak tartja, ennek megfelelően várhatóan a Kúriához fordulnak, figyelemmel ugyanezen tömegoszlatás más károsultjainak perére is.

A BRFK jogtanácsosa az első fokon született ítélet utáni fellebbezésében arra kívánt rámutatni, önmagában attól, hogy egy oszlatás elrendelése nem jogszerű, az intézkedés alá vont egyes személyekkel szembeni eljárás még lehet az. Álláspontjuk szerint az ominózus esetben is jogszerű volt a kényszer alkalmazása, mert a felperesek nem tettek eleget a rendőri felszólításnak. Kérelmükben arra hívták fel a bíróságot, hogy – ha a felperesek igényének jogalapját meg is állapítják – az elsőfokú döntés általuk túlzónak tartott, 600 ezer és egymillió forint közti kártérítési összegeit mérsékeljék.

Az ügyvéd utóbbira a bírósági gyakorlatból vett esetekkel válaszolt. Egy szintén általa képviselt tibeti aktivistának például nemrég egymillió forintot ítéltek meg, miután jogellenesen állította elő a rendőrség, holott ellene könnygázt nem is használtak, míg jelen ügy XI. rendű felperese még az eszméletét is elvesztette a brutális támadástól. Hozzátette, a táblabíróság Polgári Kollégiumának három évvel ezelőtti határozata kimondja, a nem vagyoni kártérítés mértékének tükröznie kell a társadalom rosszallását a jogellenes cselekménnyel kapcsolatban. Gaudi-Nagy Tamás ugyancsak hangsúlyozta, hogy jogszabály szerint a rendőri felszólításnak nem kell eleget tenni, ha az nyilvánvalóan jogellenes.

A jogász a tárgyalás után arról is beszélt az MNO-nak, számára érthetetlen, hogy miután az Országgyűlés bizottsága, az ombudsman, a Kúria és a Független Rendészeti Panasztestület is deklarálta a szóban forgó oszlatás jogellenes mivoltát, a BRFK miért nem volt hajlandó arra, hogy megpróbáljon megegyezni a károsultakkal, és miért próbálja védeni a Bajnai-kormány alatt született, politikai indíttatású döntéseit. Annál is inkább, mert ezek a perek ma már jogtörténetiek – így Gaudi-Nagy – hiszen a rendőrség mostanra tanult ezekből az ügyekből, és már jogszerűen kezeli a demonstrációkat. „Ha úgy tetszik, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat járta ki az utat, hogy ma a balliberális csoportok bárhol, bármikor tüntethetnek” – mondta.

A jogsértések bírósági megállapításával mindenesetre a gárdisták ügyvédei 

és ügyfeleik is elégedettek, bár a csökkentés miatt várhatóan a Kúriához fordulnak. 

Az egyik férfinak jórészt azért volt nagy szüksége a pénzre, mert nemrégiben vesztette el otthonát devizahitele miatt – derült ki a folyosón.

SORSDÖNTŐ TÁRGYALÁS a KÚRIÁN április 25. 10 óra majd 11 óra 15.

Bp, V. ker. Markó u. 16. fszt. 1.

http://gaudi.jobbik.hu/%C3%A1prilis_25-%C3%A9n_k%C3%BAri%C3%A1n_budah%C3%A1zy_gy%C3%B6rgy_%C3%A9s_t%C3%A1rsainak_meghurcol%C3%A1sai_miatti_k%C3%A1rt%C3%A9r%C3%ADt%C3%A9seket_k%C3%B6vetel_vissza

Április 25-én a Kúria két tárgyalást is tart a rendőrség kormányváltás után benyújtott felülvizsgálati kérelmei alapján Budaházy Györgynek és hazafi-társainak a szocialista pártrendőrség által okozott jogsértések ügyeiben. A 2003-as EU csatlakozási népszavazási kampány során a NEM-re buzdító kampányplakát miatt Budaházyékat (többek között Novák Előd jelenlegi jobbikos képviselőt is) meghurcolták, több ezer plakátot lefoglaltak: elítélték, majd végül jogerősen felmentették őket (részletek). 2008. április 11-én a Clark Ádám téren tüntetni készülő Budaházyt és még több mint 50 embert körbezárt és bilincsbe verve előállított a gyurcsányi rendőrség, de itt is felmentették a hazafiakat (részletek). Személyes szabadság és emberi méltóság megsértése miatt mindkét ügyben jelentős összegű kártérítéseket ítélt meg jogsértetteknek a Fővárosi Ítélőtábla, a jóvátételeket ki is kellett fizesse a rendőrség, de most szeretnék azt visszaszerezni és a meghurcolások jogszerűségét kimondatni. Budaházyék képviseletét Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és országgyűlési képviselő látja el.

Mindkét ügyet (a plakátos 10-kor, a Clarkos 11:15 órától, helyszín: Budapest, V. ker. Markó u 16. fszt 1.). az a Mészáros Mátyás bíró által vezetett tanácsa tárgyalja, aki már elvett hazafiaktól ilyen jogerősen megítélt kártérítéseket, Toroczkai Lászlót a 2006 szeptemberi tévéostrom káraiért egyedül tette felelőssé (részletek itt). Legutóbb viszont ugyanez a tanács (soraiban Baka András volt főbíróval) két hete helyben hagyta a 2007-es kuruc.info hídblokád kapcsán szintén rendőrségi jogsértés áldozatává vált Gőbl Györgynek és társának jelentős kártérítést megítélő jogerős ítéletet. Pár hete a Clark Ádám téri rendőri akció alkalmával elfogott további jogsértetteknek harcolt ki Gaudi-Nagy Tamás jogerősen kártérítést.

Budaházy Györgynek már több fél éve törvénye indok nélkül fenntartott házi őrizete miatt nincs lehetősége dolgozni. Amennyiben a Kúria a jóvátételek visszafizetésre kötelezi a hazafit, amit Budaházy György két és féléves előzetes letartóztatásának ideje alatt kapott meg a családja, még nehezebbé válik az eddig is már amúgy is sok viszontagságon átment család élete.

Megdöbbentő és elfogadhatatlan, hogy a 2010-es kormányváltás után a rendőrség annak ellenére nyújtja be sorra felülvizsgálati kérelmeit az ilyen és ehhez hasonló, szabadságjogaikat gyakorló hazafiak elleni jogsértő, 2002 és 2010 közötti rendőri jogsértések ügyeiben, hogy az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottsága 2010. december 8-án egyhangúlag elfogadta a fenti időszakban az állam részéről elkövetett szabadságjogi jogsértésekről szóló részjelentést, amelyet Gaudi-Nagy Tamás készített és amely a tucatnyi ilyen jogsértést tartalmaz, közte a két tárgyalandó esetet is.

Erre is figyelemmel nagyon fontos, hogy az április 25-én a Kúrián a már jelzett időpontokban sorra kerülő felülvizsgálati tárgyalásokon minél többen legyünk jelen: jogvédők, hazafiak és sajtó munkatársak ezzel is nyomatékot adva a bíróságok és a rendőrség törvénytisztelő eljárása iránti társadalmi igénynek.

TÁJÉKOZTATÓ

a Budapest Környéki Törvényszék előtt B. I. ellen folyamatban lévő

NJSZ által támogatott büntetőeljárásról.

 A Budapest Környéki Törvényszék előtt a büntetlen előéletű, feleségével két kisgyermeket nevelő 32 éves, közmegbecsülésnek örvendő B. I. ceglédi lakos, mentőápoló és a feloszlatott Magyar Gárda egykori tagja ellen felfegyverkezve és csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette valamint lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt folyik büntetőeljárás Dr. Surdy Miklós bíró tanácsa előtt. Az eljárás ügyszáma 24.B.34/2011. Az eljárásban vádlottként érintett még 4 ceglédi rendőr, azonban közülük kizárólag az I. r. vádlott L. N. érintett abban a vádpontban amellyel B. I.-t II. r. vádlottként vádolják, a többi rendőr vádlott ellen más bűncselekmények miatt folyik eljárás, melyeket a részben azonos sértetti kör, valamint az I. r. vádlott érintettsége miatt egyesítettek a jelen eljáráshoz.

 A vádirat négy pontja közül az I. és a IV. vádpont érinti B. I. egykori gárdista vádlottat.

Az I. vádpont szerint B. I. ismeretlen társaival 2009. és 2010. folyamán rendszeresen kiment a bűncselekményekkel erősen fertőzött ceglédi tanyavilágban, ahol napirenden vannak a betörések, falopások, de személy elleni erőszakos bűncselekményekre, sőt emberölésre is került már sor, a rendőrség pedig tehetetlennek bizonyult. A kijárás célja bűnmegelőzés, egyfajta polgárőri szolgálat volt. A vádirat szerint a járőrözésre a körzeti megbízott L. N. I. r. vádlott tudtával illetve kérésére került sor, aki a rendőrség tehetetlenségét érezve kérte fel B. I.-t és társait arra, hogy ha járnak ki a tanyavilágba, akkor figyeljenek és jelenlétükkel is növeljék az ott élő – többnyire idős emberek – biztonságérzetét, illetve telefonon értesítette B. I.-t és társait, ha más rendőrök mennének ki, hogy  így elkerüljék az igazoltatást.

A vádirat szerint 2010. január 30-án fekete ruhában és csuklyában megjelentek a ceglédi tanyavilágban élő L. család házánál és a ház felgyújtásával fenyegetőztek, arra akarták rávenni őket, hogy költözzenek el, és mindezt cigány származásuk miatt. 2010. február 28. napján az L. család id. L. S. szabadulását ünnepelte, melynek során megfenyegették a szomszéd tanyán élő lakókat, akik értesítették a tanya tulajdonosát aki pedig B. I.-t hívta segítségül, majd ő is kiment a tanyához. Amikor B. I. és társai is megjelentek a tanyánál és kiszálltak az autóból a L. család tagja „védekezésül” botokat, kerti szerszámokat ragadtak és kirohantak hozzájuk, majd szóváltás során megint csak meg lettek fenyegetve származásuk miatt, hogy tűnjenek el. A vádirat szerint ekkor B. I. csoportja gázfegyverrel és fokossal volt felfegyverkezve, csuklyában voltak, és több lövést is leadtak a gáz riasztófegyverből.

A vádirat I. vádpontja említést tesz további két esetről, szintén az L. csalás sérelmére, melyek 2010. február 14-én illetve 18-én történtek.. Ezek annak ellenére szerepelnek a vádiratban, hogy mindkét cselekmény elkövetőit a vádirat is ismeretlen elkövetőknek nevezi, ezekkel egyik vádlottat sem vádolták meg.

A IV. vádpont szerint B. I. lakásán egy közel száz éves, az Osztrák-Magyar Monarchiában rendszeresített maroklőfegyvert és ahhoz tartozó 6 db. töltényt találtak, rozsdás, használhatatlan állapotban. B. I. a lőfegyvert dísztárgyként használta, egy ismerősétől kapta aki találta. Az igazságügyi fegyverszakértő szerint a lőfegyver lövés leadására alkalmas állapotba tehető, azonban erre a szakértő szerint sem tett senki kísérletet, a fegyvert évtizedek óta nem használta senki, de lőfegyvernek minősül.

 B. I. 2010. augusztus 4. napjától 2010. október 1. napjáig előzetes letartóztatásban volt, azóta szabadlábon védekezik, semmilyen kényszerintézkedés hatálya alatt nem áll.

B. I. a bűncselekmény elkövetését tagadja, elismeri, hogy barátaival rendszeresen kimentek bűnmegelőzési céllal a tanyavilágba, azonban semmilyen csuklyát nem viseltek, hétköznapi ruhában voltak, soha senkit nem fenyegettek meg. A február 28-i esemény során sem volt náluk semmilyen fegyver, vagy más, sérülés okozására alkalmas eszköz. Ezt megerősítette mind a nyomozás során, mind a 2012. márc. 5-i tárgyaláson a B. I.-t segítségül hívó Cs. K. az L. család tanyával szomszédos tanya tulajdonosa is. A lőfegyverrel kapcsolatosan B. I. elismerte a birtoklását, de előadta, hogy dísznek használta, sosem gondolta, hogy az bármilyen módon még alkalmassá tehető lövés leadására.

Az L. család tagjai közül egyébként többen is büntetett előéletűek. (az ominózus február 28-i napon is a családfő szabadulását ünnepelték) a környék lakosai jól ismerik őket.  A 2012. márc. 5-i tárgyalásra a bíróság az L. család 6 tagját idézte meg, akik közül egy sem jelent meg és ki sem mentette magát.

Az egész eljárás során egyértelmű volt, hogy bármilyen cselekmény történt is, arra B. I. és társai részéről nem az L. család vagy másvalaki származása, hanem az L. család deviáns, bűnöző, közösségellenes életmódja miatt került sor, a rasszista motívumot, mint a közösség tagja elleni erőszak bűntette törvényin tényállásának egyik elemét a büntetett előéletű sértettek ellentmondásos kijelentésein kívül semmi nem támasztja alá. Ennek ellenére az ügyészség mégis rasszista motivációjú cselekménynek tartja a vádbeli tényállásokat, és végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta a vádiratban, holott ilyen motivációt sem a lehallgatott telefonbeszélgetések sem más bizonyíték nem támaszt alá.

Külön érdekessége – és egyben felháborító eleme – az ügynek, hogy a vádbeli cselekményekre 2010. január 30 és február 28. között került sor, ekkor már lehallgatás alatt volt B. I. és L. N. telefonja, tehát ismert volt a személye, ennek ellenére B. I.-t csak 2010. augusztus 3-án vették őrizetbe és hallgatták ki először, majd augusztus 4-én helyezték előzetes letartóztatásba, amikor már hónapok óta semmilyen cselekmény nem történt. Ráadásul a munkahelyéről vitték el a rendőrök ahol mentőápolóként dolgozott.

A per 2012. március 7-én 9:30-kor folytatódik a védelem által meghallgatni kért egyik tanú, az igazságügyi fegyverszakértő valamint a tervek szerint 6 olyan tanú meghallgatásával akik más vádpontokban érintettek. A per helye: Budapest Környéki Törvényszék, Budapest XIV. ker. Thököly út 97-101. V. em. 521. tárgyaló.

út 97-101. V. em. 521. tárgyaló.

                     
 
NJSZ hír, Nemzeti Jogvédő Szolgálat,  2010. február 19. www.nja.hu
 
Mint emlékezetes, a rendőrségi tiltó határozatok, illetve a Belváros szinte teljes lezárása miatt a Magyar Gárda és a politikai foglyok szabadon bocsátása mellett tüntetni kívánók 2009. július 4-én nem tarthatták meg tüntetéseiket Budapesten, sem a Szabadság téren, sem a Szent István téren, sem pedig a Kossuth téren. Az ott részt venni kívánók az Erzsébet téren tartottak egy nem bejelentett, de békés ülő demonstrációt, így fejezve ki tiltakozásukat a koncepciós bírósági és rendőrségi döntésekkel szemben. A rendőrség a gyülekezési törvény ellenére a tüntetést a rendőrság durván feloszlatta annak ellenére, hogy az békés jellegét végig megőrizte és egyéb oszlatási ok sem állt fenn.

NJSZ hír, Nemzeti Jogvédő Szolgálat, 2010. február 3. www.njsz.hu

Istvánt, 2006. október 23-án este a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (REBISZ, jogutódja, ma a Készenléti Rendőrség) rendőrei a Blaha Lujza tér környékén gumilövedékkel hason lőtték, súlyos és életveszélyes sérüléseket okozva neki.

A tárgyalás helyszíne és időpontja: Fővárosi Bíróság, Bp. V. Markó u. 27. II. 43., 2010. február 4. 10.30. A felperes képviseletét dr. Gaudi Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látja el.