A+ | A- | Alap
2017. március 24.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Gaudi Budaházy 168 óra elleni peréről, megtagadott személyiség-védelméről és az amnesztiáról
2017. március 13.

A Fővárosi Ítélőtábla 2017. március 7-én hozott jogerős ítélettel megállapította, hogy a www.168ora.hu kiadója megsértette Budaházy György jó hírnevét, elégtételre és nem vagyoni kártérítésre köteles, de csak ötvenezer forint mértékben a Hunnia ügy kapcsán még 2010-ben közölt jogsértő állítás miatt. Több más jogsértő fordulat viszont következmény nélkül maradt.

Almási Lajos videóján a döntés apropóján dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és ebben az perben Budaházy György jogi képviselője ismerteti az ügy hátterét, illetve azt a döbbenetes, korábbival ellentétes ítélkezési irányt, amely miatt a Hunnia ügyhöz kapcsolt 2010-es lejárató sajtókampány többi szereplője (ATV, RTL Klub, Tv2, Benkő stb.) viszont egyelőre megúszta a Budaházy Györggyel szembeni támadásokat és emiatt milliós perköltség szakadt a most házi őrizetben levő hazafi nyakába.

(Érdemes elolvasni Budaházy György elemző írását a Hunnia ügyben személyiségi jogai védelmében vívott polgári jogi küzdelmekről)

A perfolyam elején készült tudósítás itt nézhető.

A nemzeti jogvédő kitér a riportban a Hunnia ügyben született, 17 hazafira 125 év fegyházat kiszabó tavalyi törvénytelen és drákói ítélet miatti amnesztiatörekvésekre, a várható akciókra, a közkegyelmet támogató önkormányzatok számának örvendetes gyarapodására (ez már kb. 300 ezer ember támogatását jelenti), és az Igazságügyi Minisztériumnak a közkegyelmi javaslatára nemrég adott elhárító válaszára is, hangot adva azon véleményének, hogy Gergényiék kudarcos "elszámoltatása" után az igazságtétel végképp elkerülhetetlen Budaházyék ügyében és ennek elérése közügy.

 
Tíz év után harcolt ki jogerősen jóvátételt 2006 őszi rendőrterror miatt Dukán Dániel
2017. február 17.

Vajon miért tartott ennyi ideig a 2006 őszi rendőrterror egyik ikonikus áldozata, Dukán Dániel jóvátétele? Miért kellett a semmisségi törvény ellenére, sőt az alapján megsemmisített elítélésű Dánielnek perelnie a rendőrséget, a 35 nap előzetest elrendelő bíróságot és azt végrehajtó börtönöket annak ellenére, hogy 2010-ben a 2006 őszi jogsértettek döntő többsége jóvátételt kapott, és az ilyen mértékű fogva tartás és bántalmazás érintettjei több millió forintos kártérítésben részesültek? Miért nem csak Dániel ügyéről szól ez az ítélet? Erre is választ ad Almási Lajos filmje, amelyben Dukán Dániel és ügyvédje, dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője értékelik a nemrég született jogerős ítéleteket.

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével 2017. február 9-én az első fokon megítélt egymillióról kétmillióra emelte Dukán Dániel  2006 őszi jogsértett meghurcolásai miatti, Fővárosi Törvényszék és büntetés-végrehajtási szervek elleni nem vagyoni kártérítési igényét. 

A Hír Tv  tudósítása itt látható

A börtönök elévülés miatt megúszták, az előzetest elrendelő Fővárosi Törvényszék köteles a kamatokkal együtt összesen 3 millió forint összeg megfizetésére, amiért az akkor még egyetemre járó Dánielt előzetes letartóztatásba helyezte és amely gyorsított eljárás ítélte el. De az igazi felelősök hol maradnak? Ők is megúszták: ld. Gergényiék minapi felháborító ítélete... 

Dukán Dániel 2006. őszi meghurcolásának mérlege: közel 40 nap őrizet és előzetes letartóztatás, verés, rúgás, megalázás, justizmord, megváltozott életpálya. Hiába került megsemmisítésre koncepciós elítélése (első fokon 2 és fél év letöltendő, másodfokon 2 év felfüggesztett börtön + 4 év pártfogó felügyelet) az ő esete által ihletett semmisségi törvény által 2013-ban, a tisztességes jóvátétel elől a Gyurcsány-Bajnai rendszert követő új időszakban is elzárkóztak. Az őt bántalmazó rendőröket felmentették...

Az őt megverő, elfogó és kétnapos őrizetben tartó, károkozó rendőri szerv, a BRFK elleni keresetet a 2017. január 20-án a Fővárosi Ítélőtábla megdöbbentő módon jogerősen elutasította, amely ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel él Dániel.

A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló semmisségi törvény kimondja: „a semmisnek nyilvánított elítélésekhez vagy megállapításokhoz fűződő büntető vagy szabálysértési büntetések, intézkedések, kényszerintézkedések és azok további következményei államigazgatási jogkörben okozott károk.”

Tavaly egy 8 órás előállítást elszenvedő került tibeti aktivista számára ítélt meg a bíróság jogerősen egymillió forintot. A Kúria tavaly szeptemberi ítéletében pedig 8 évvel 2006 ősze után a műveleti terület fogalmát védő rendőrségi jogtanácsosoknak fejenként közel félmillió forint összegű sérelem díjat állapított meg, egy 2006 őszi jogsértett által rendőri szervek ellen indított kártérítési perben tartott nyilvános bírósági tárgyalásról készített olyan tudósítás miatt, amelyben őket 3 másodpercig bemutatták jogszabály által nem tiltott módon. 

Ennek fényében is látható, hogy a megfelelő jóvátételtől a mostani összeg még mindig elmarad, illetve a büntetés-végrehajtási szervek is helyt kell álljanak az előzetes letartóztatásban átélt szenvedésekért. Emiatt várhatóan felülvizsgálati kérelemmel él a jogsértett és végső soron az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.

Soha nem engedünk a 2006 őszi igazságtételből!

 

Köszönet Dánielnek, amiért példamutatóan hosszú évek óta kiáll az igazságtételért!

Budapest, 2017. február 16.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, 

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hju) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

 
 
Dr.Zétényi Zsolt A múlt bűneivel való büntetőjogi szembenézés huszonöt éve.
2017. február 16.
A múlt bűneivel való büntetőjogi szembenézés huszonöt éve. 1991-2016. I. 25 éve annak, hogy Magyarország országgyűlése 1991.november 4.-én törvényt hozott nagy szótöbbséggel, névszerinti szavazással fogadta el a súlyos kommunista bűnök üldözését és megbüntetését lehetővé tévő törvényt „Az 1944 december 21.-e és 1990. május 02. között elkövetett és politikai okokból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről”. 26 éve annak, hogy folyamatos rendszerváltozásban élünk. Nem kevesen vélik úgy, hogy számos tekintetben csonka változásokat éltünk át, a bűnös nemzetromboló önkényuralom maradványai beivódtak a társadalomba, a gondolkodásba, a politikába. Tudjuk: nincs az a törvényhozás, még kevésbé igazságszolgáltatás, amely teljes jóvátételt nyújtana az elszenvedett önkény számtalan bűnéért. Mégis: sokkal kevesebb az igazság és az igazságosság, mint ami már elviselhetővé tenné méltányosan és emberségesen a sérelmeket. Az „igazságtételi” törvényt 1992. március 5.-én megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Így a büntetőjogi igazságtétel törvényi alapjainak canossajárása 20 évig tartott a 2011. évi Alaptörvény meghozataláig, s még azon túl is a 2013-ig, míg a bíráskodásban soha nem foglalta el méltó helyét. Amikor Biszku Béla, - a diktatúra legkeményebb idején második embere - az a személy, aki kiemelten felelős volt az erőszakszervezetek tevékenységéért, a diktatúra véres jogtiprásaiért, amikor tehát a diktatúra zászlóvivője végképp kikerült a felelősségre vonás hatóköréből, ebben a pillanatban határkőhöz érkeztünk. Szinte bizonyos, hogy véget ért az igazsággal folytatott látszatbirkózás, törvényhozók és bűnüldözők kényszeredett, erőlködése. A látszatosság és kényszeredettség a törvényhozói és bírói hivatástudat súlyos fogyatékosságából, az erkölcsi emelkedettség és bátorság, az éthosz hiányából, a kockázatkerülő világszemléletből egyenesen következett, tisztelet a kivételnek. Nyitott, soha meg nem válaszolható kérdés az, hogy hogyan alakultak volna hazánk közügyei, ha megfelelő időben szembenézünk a legsúlyosabb bűnökkel és bűnösökkel. Mindenképpen másként. Hajlok arra, hogy a zsákutcás igazságtételnek, s a rendszerváltozás többi fogyatékosságának a titkos kulcsa benne van, mintegy betáplált kódként ott rejtőzik az egész máig tartó, s folytatódó történeti folyamatban, amelyet jogállami rendszerváltozásnak neveznek. Az igazságtételnek azonban csupán egyik pillére a büntetőjogi felelősségrevonás, ám nagyon fontos tartópillére lehetett volna. Ennek a kacskaringós, emberi gyengeséggel, gyávasággal, jellemhiánnyal övezett eseménysornak a történetét tekintem át.
Tovább...
 
A 2006 őszi áldozatok szemen köpése, hogy Gergényi és társai lényegében megúszták
2017. február 13.

A 2006 őszi rendőrterror rendőrvezetőinek büntetőperében mai napon született jogerős ítélet fényében megállapítható, hogy a 2006 őszi rendőrterror felelősei lényegében megúszták. Senki nem gondolja komolyan, hogy az akkori budapesti rendőr-főkapitány négyszázezer forintos pénzbüntetése tettarányos és indokolt büntetés mindazért a rendőri erőszakért, ami rázúdult akkoriban tiltakozókra és megemlékezőkre. Különösen az megdöbbentő, hogy dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője országgyűlési képviselőként egy 2006 őszi ügyésszel kapcsolatban elmondott igazságbeszéde miatt súlyosabb büntetést kapott első fokon nemrég, mint Gergényi.

Az ügyészség felelőssége, hogy nem terrorcselekmény miatt emeltek az akkori rendőri és vezetők ellen vádat (a politikai vezetők ellen egyáltalán nem), sőt a jogsértettek büntetőperben való segítő közreműködésétől is elzárkózott. A bíróság pedig nem volt képes a vád keretei között törvényes ítéletet hozni. A rendőri vezetők többsége pedig elévülés miatt úszta meg, annak ellenére, hogy a szükséges bizonyítékokat időben az ügyészség rendelkezésére bocsátottuk.

2006. szeptember 19-21 között és 2006. október 23-24 között a Gyurcsány-rendszer brutális rendőrterrorral sújtott le a kormányellenes tiltakozókra és megemlékezőkre. Szemük világát vesztettek, megkínzottak, több száz sérült, önkényes őrizetbe vett magyar ember sorsa tanúsítja azt a példátlan rendőri-hatósági erőszakot, ami akkor a mindennapok része volt.

Mi, nemzeti jogvédők első pillanattól kezdve a meghurcolt áldozatok mellé álltunk. Jogsértettek százait védtük, harcoltunk jóvátételükért és rehabilitációjukért. Szomorú, hogy máig vannak rendezetlen jóvátételi igények és ráadásul Budaházy György és társainak 2010 előtti rendszer elleni állítólagos terrorcselekmény miatti hosszú börtönévekre történt elsőfokú koncepciós elítélése miatti amnesztiajavaslat sem kapott támogatást. Ugyanakkor Budaházy és két társának előzetesből történő indokolt kiengedése mintha válasz lenne a Gergényiékkel kapcsolatos mai gyalázatos ítéletre....

Sajnos ma már egyértelmű, hogy a 2006 őszi elszámoltatást elszabotálták: a rendőrség, az ügyészség és a bíróság együttműködésében, de a 2010 utáni új rendszer sem tett mindent ennek érdekében. A jogsértettek és nemzeti jogvédők azonban nem adják fel: az egykori politikai és rendőri vezetők nem úszhatják meg !

 

Budapest, 2017. február 13.

Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) nevében:

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

(www.gaudinagytamas.hu)

 
70 éves jogfosztás.
2017. február 12.
70 éves jogfosztás.
A Párizsi Békediktátum égető évfordulója

Hetven éve, 1947. február 10-én írták alá a győztes Szövetséges és Társult Hatalmak (tagjai: a SZU, NBr., Ausztrália, Fehérorosz SzSzK, Kanada, Csehszlovákia., India, Új-Zéland, Ukrán SzSzK, Dél-afrikai Unió, Jugoszláv Szöv. Népközt.) és a legyőzött Magyarország képviselői a háborút lezáró politikai és zsákmányszerző diktátumot, mint ”békeszerződést” a párizsi Luxemburg palotában. A Szovjetunió anyagi és politikai követelései alapján Magyarország sem területi sem más kérdésekben nem kapott engedményt, ismét a trianoni határok, az 1938. január 1-i állapotok léptek életbe, kibővítve a pozsonyi hídfőt, a Duna jobb partján még három falu (Horvátjárfalu, Dunacsuny és Oroszvár) Csehszlovákiához csatolásával. 96 esztendeje annak, hogy Közép Európára rászakadt az igazságtalanság, a gyűlölet, az elnyomás és népirtás nemzetközi kényszere. Legkevesebb 96 esztendeje hiányzik a Kárpát-medencéből a Szent Korona méltányos, igazságos, a népek békés együttélésében jelen volt államrendje. 1920. június 4-én – amint jól tudjuk, jelenünket sötét árnyként ma is meghatározó tényként ismételjük – az I. világháborúban győztes Szövetséges és Társult Hatalmak és Magyarország között, a francia királyok Párizs melletti tartózkodási helyén, Versaillesben, a Nagy Trianon kastélyban aláíratott az ún. békeszerződés, a győztesek sötét erők által sugallt kényszerokmánya. Ezzel Magyarország 325 000 négyzetkilométernyi területe 93 000 négyzetkilométerre, lakossága 21 millióról nyolc millióra csökkent. Azóta a magyarság részaránya 50% alá fogyott a térségben – szinte a rendszerváltozással egy időben. A kelet-európai térség átok sújtotta vidék lett, a második világháború egyik tűzfészke, az egy soknemzetiségű birodalom helyébe lépett több soknemzetiségű ország gazdaságilag és politikailag torz képlete. Ezen állapoton nem sok javulást hozott a párizsi békediktátum, ellenkezőleg: megsemmisült a népszövetség kisebbségvédelmi rendszere is. Jóllehet közvetlen háborús veszély e térségben napjainkban nincsen, az államközi kapcsolatok békések, ám nincsen az elszakított magyar nemzetrészek sorsát érintő igazi bizalom, megértés, nincs őszinte megbékélés, hiszen megbékélés csak az igazságosság és őszinteség e tájon régen száműzött szellemében lehetséges. 96 esztendeje nincsen igazi magyar nemzeti-népi önrendelkezés, ám van erősen pusztuló őshonos magyarság, van magyarellenesség és magyar reményvesztés a történelmi Magyarországtól elszakított területeken. A megcsonkított ország szívében, Budapesten ma is ott éktelenkedik egy elmúlt véres önkényuralmi rendszer, egy ma már szerencsére nem létező állam, a Szovjetunió országtiprásának, Magyarország meggyalázásának, s egyben a párizsi béke által létrehozott népirtó nemzetközi politikai rendszernek egyetlen rendszerváltozás utáni kormány által sem kifogásolt, katonasír nélküli emlékműve. E szomorú évforduló figyelmeztetés: feladatunk a magyarság megerősítése, azonosságérzésének és tudatának, önfenntartó képességének, egészséges veszélyérzetének visszaadása. Ennek szellemében elemi követelmény a teljes tartózkodás a jogfosztó trianoni és párizsi békeparancsok bármilyen igazolásától. A jogsérelmek és jogsértő állapotok hosszú sorának tanulságaival megerősítve javasoljuk a társadalmi szervezeteknek és a politikai döntéshozóknak: a jelen helyzet felülvizsgálatát kell szorgalmaznunk az elemi méltányosság és igazságosság jegyében. Javasolnunk kell kárpát-medencei (tágabban kelet-európai balkáni) nemzetközileg ellenőrzött, nemzetközi bíráskodással megerősített kisebbségvédelmi rendszer létrehozását, az önkormányzatok széles rendszerét, beleértve a területi és személyi elvű önkormányzatokat. Ezen törekvések intézkedési tervbe foglalandók úgy, hogy az autonómiarendszer megakadályozása esetén az utolsó lépés a népi önrendelkezés teljességének érvényesítése. Szükséges a magyarországi külpolitika úgynevezett hármas prioritásának újraértelmezése. A nyugat-európai csatlakozásnak, a szomszéd országokhoz való kiegyensúlyozott kapcsolatoknak, és a határon túlra szakadt nemzetrészek megmaradásának átértelmezése szükséges, oly módon, hogy mindenekfölötti cél a magyar nép és nemzet megmaradása, határokra való tekintet nélkül, s ennek eszköze a külpolitika másik két feladata: az eredményes kapcsolatépítés mind a szomszédos, mind a nyugat-európai és más országokkal.

A párizsi békediktátum élő örökségét meg kell haladni!

Isten óvja Magyarországot!

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány Kuratóriuma

Budapesten. 2017. február hó 7-én.
 
Jogerős ítélet lesz február 9-án Dukán Dániel 2006 őszi előzetes letartóztatása miatti kártérítési perben
2017. február 11.

A Fővárosi Ítélőtábla (1027 Budapest, Fekete Sas utca 3. fszt .VII.) 2017. február 9-én 9 órakor kezdődő fellebbezési tárgyaláson várhatóan ítéletet hoz a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt 2006 őszi jogsértett, Dukán Dániel meghurcolásai miatti, Fővárosi Törvényszék és büntetés-végrehajtási szervek elleni 7,5 millió forinti összegű nem vagyoni kártérítési igényéről. A 2006 őszi igazságtétel a tét.

A 2006. őszi rendőrterror egyik ikonikus áldozatának a jóvátétele még mindig nem történt meg. Dukán Dániel meghurcolásának mérlege: közel 40 nap őrizet és előzetes letartóztatás, verés, rúgás, megalázás, justizmord. Hiába került megsemmisítésre a koncepciós elítélése az ő esete által ihletett semmisségi törvény által 2013-ban, a tisztességes jóvátétel elől a Gyurcsány-Bajnai rendszert követő új időszakban is elzárkóztak. Az őt megverő, elfogó és kétnapos őrizetben tartó, károkozó rendőri szerv, a BRFK elleni keresetet a 2017. január 20-án a Fővárosi Ítélőtábla megdöbbentő módon jogerősen elutasította, amely ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel él Dániel.

A 35 nap előzetes letartóztatást foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek (Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet és Pálhalma Büntetés-végrehajtási Intézet) elleni keresetét a Székesfehérvári Törvényszék 2016-ban elutasította első fokon, tévesen arra hivatkozással, hogy elévült a követelése. Ráadásul a bv. intézetek jogi képviselői a perben azzal védekeztek, hogy „nem etikus 10 év után” a jogsértéseket vizsgálni, és a bv. szervek annak idején semmi törvénysértést nem követtek el, egyébként is, „miért hangoskodott” – a rendőrök által levadászott és a megtorlási gépezet darálójába került – fiatalember egy kormányellenes tüntetésen.

A Székesfehérvári Törvényszék 2016. szeptember 30-án pedig az ezirányú bírói gyakorlattal ellentétes módon hárommillió helyett csupán egymillió forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítést ítélt meg első fokon a 2006 őszén meghurcolt Dukán Dánielnek. Azt a Fővárosi Törvényszéket kötelezték jóvátételre, amely előzetes letartóztatásba helyezte az akkor még egyetemre járó fiatalembert és amely gyorsított eljárás ítélte el őt.

A fellebbezési tárgyaláson ítélet várható a két büntetés-végrehajtási intézetben Dukán Dániel által átélt szörnyűségek miatt 4,5 millió forint kártérítés iránti fellebbezésről és a Fővárosi Törvényszéket terhelő kártérítés 3 millióra emelése iránti fellebbezéséről, illetve a Fővárosi Törvényszéknek a kereset elutasítását célzó fellebbezéséről.

A semmisségi törvény kimondja: „a semmisnek nyilvánított elítélésekhez vagy megállapításokhoz fűződő büntető vagy szabálysértési büntetések, intézkedések, kényszerintézkedések és azok további következményei államigazgatási jogkörben okozott károk.”

Hasonló súlyú jogsértések esetén egymilliós kártérítés többszörösét szokták megítélni. Emlékezetes, hogy 2010-ben a 2006 őszi jogsértettek döntő többsége jóvátételt kapott, és az ilyen mértékű fogva tartás és bántalmazás érintettjei több millió forintos kártérítésben részesültek. Tavaly egy 8 órás előállítást elszenvedő került tibeti aktivista számára ítélt meg a bíróság jogerősen egymillió forintot. A Kúria tavaly szeptemberi ítéletében pedig 8 évvel 2006 ősze után a műveleti terület fogalmát védő rendőrségi jogtanácsosoknak fejenként közel félmillió forint összegű sérelem díjat állapított meg, egy 2006 őszi jogsértett által rendőri szervek ellen indított kártérítési perben tartott nyilvános bírósági tárgyalásról készített olyan tudósítás miatt, amelyben őket 3 másodpercig bemutatták jogszabály által nem tiltott módon. Ennek fényében is látható, hogy a megfelelő jóvátételtől a mostani összeg messze elmarad, illetve a vonatkozó szabályok szerint a büntetés-végrehajtási szervek is helyt kell álljanak az előzetes letartóztatásban átélt szenvedésekért.

Budapest, 2017. február 8.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

 
Eltemették dr. Grespik László nemzeti jogvédőt a budai Szentimrevárosban
2017. január 31.
H. J. – Kuruc.info

A Budai Ciszterci Szent Imre Plébániatemplomban szombaton 13 órakor kezdődött dr. Grespik László ügyvéd, nemzeti jogvédő temetési szertartása. A Villányi úti plébániatemplomot teljesen megtöltötték a családtagok, kollégák, barátok és tisztelők. A római katolikus szertartás szerinti beszentelést Urr Zsolt Ipoly atya végezte. Grespik László földi maradványait a plébániatemplom urnatemetőjében helyezték el. Sinkovits-Vitay András színművész Wass Albert, Ratkó József és Vörösmarty Mihály egy-egy prózai, illetve lírai művének elmondásával búcsúzott Grespik Lászlótól.



Dr. vitéz Grespik László ravatala

A hideg időjárás ellenére teljesen megtelt gyászolókkal a Budapest XI. kerületi Szent Imre Plébániatemplom dr. Grespik László szombati temetési szertatására. Urr Zsolt Ipoly, a gyászszertartást celebráló atya Szent Lukács evangéliumából Jézusnak a tanítványaihoz intézett mondását idézte: „Csípőtök legyen felövezve, kezetekben pedig égő gyertya legyen. Hasonlítsatok az olyan emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt megérkezik a menyegzőről és zörget, rögtön ajtót nyissanak neki. Boldogok azok a szolgák, akiket uruk megérkezésekor ébren talál. Bizony mondom nektek, felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, körüljár és felszolgál nekik. És ha a második vagy a harmadik őrváltáskor érkezve is így találja őket, boldogok azok a szolgák. Gondoljátok meg: ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni házába. Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön abban az órában, amikor nem is gondoljátok.”


Urr Zsolt Ipoly atya

Ipoly atya ezután azt mondta a gyászolóknak: Az evangélium igéje arról szól, hogy nem tudjuk, mikor jön a tolvaj, s éppen ezért állandóan ébernek kell lennünk. Az ember élete mindössze néhány évtizedig tart, s nem mindegy, hogy ezt az időt miképpen éljük meg, milyen tartalommal telítjük azt meg. A halál is mindig úgy jön, mint a tolvaj, s a pillanat, amely elszakít bennünket a másiktól, az mindig tolvaj, s ezért a készenlét az ember alapállapota. Mi még itt vagyunk, körbevesszük a ravatalt, de holnap talán tőlünk fognak búcsúzni. De mit hagyunk magunk után? - tette föl a kérdést az atya. László testvérünk, hithű, buzgó, mindenre nyitott volt. Ebben a pillanatban még gyász van a szívünkben, de a keresztény ember túllép a fájdalmon, mert tudjuk azt, hogy az ő élete az elmúlással teljessé vált Isten előtt. Mi ma ettől a teljes élettől búcsúzunk. László testvérünk gondolatai, baráti üdvözlése, erős kézfogása, barátsága, szeretete és odafigyelése tovább élnek bennünk, mondta Ipoly atya.

Díszőrség Grespik László ravatalánál

Dr. Zétényi Zsolt nemzeti jogvédő, akit Grespik László példaképének és tanítómesterének vallott, búcsúztatója elején elmondta: Elment egy jó barát, példás családapa, akit az egész magyar nemzet gyászol. Zétényi emlékezett a Nemzeti Jogvédő Szolgálat egykori, sokat és sokak által támadott elnökére is, aki annak idején, a 2000 és 2002 közötti hivatali ideje alatt rámutatott: a külföldiek igen sok tulajdonra tesznek szert a magyar fővárosban, s ezáltal felverik az ingatlanárakat. A jogvédőtárs hangsúlyozta: Grespik Lászlót azért gyászolja az egész magyarság, mert amellett, hogy a 2006-os rendőrterror és az azt követő törvénytelenségek sértettjeinek védelmére kelt, nekik jogi segítséget nyújtott, igyekezett felvenni a küzdelmet a trianoni diktátum igazságtalan következményeivel is. „Az igazság nem attól függ, hogy hányan mondják, hanem az igazság mibenlétében függ. És igazunk van” – idézte Zétényi Zsolt Grespik László utolsó, tavaly november 30-án, az Országház előtti beszédének mondatait.


Sinkovits-Vitay András felovas

Sinkovits-Vitay András színművész a gyászszertartás idején fölolvasott egy Wass Albert-novellát, majd elszavalta Ratkó József egyik versét és végül elmondta Vörösmarty Mihály Szózatát.
 
Újabb tíz gárdistának ítéltek kártérítést a Bajtársiasság Napi rendőri brutalitás miatt
2017. január 31.

A Fővárosi Törvényszék 2017. január 24-én tíz gárdistának részítélettel jelentős összegű kártérítést ítélt meg a 2009. július 4-én, a Bajtársiasság Napján a rendőrség által végrehajtott brutális és jogellenes tüntetés feloszlatási akció során elszenvedett jogsértések miatt.

A nem jogerős döntés alapján nyolc gárdista felperesnek hétszázezer, kettőnek ötszázezer forint nem vagyoni kártérítés és kamatai jár a perköltségek mellett.

A Turul TV videós tudósításában nyilatkozik a felperes gárdisták közül Szabó Dezső LXXVII. r. felperes és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, illetve látható a bíróság ítélethirdetése és a rendőrség egykori brutális és jogellenes akciójának néhány részlete.

A rendőrséggel emiatt perben álló többi közel száz jogsértett gárdista és hazafi ügyére is jótékony hatással lehet ez az eredmény. Az áldozatok peren kívüli jóvátétele, a felelősök megbüntetése, és a kártérítések velük való megfizettetése még várat magára.

Ebben a perben még további 76 gárdista és hazafi követel jóvátételt, közülük 38 felperes esetében már lefolyt a bizonyítási eljárás és szintén részítéletre érett az ügy, a soron következő február 28-i tárgyaláson esetükben is várható részítélet. További 38 felperes bizonyítási eljárása pedig folytatódik.

A mostani ítélet megállapította azt is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság megsértette a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, vélemény-nyilvánítási szabadságát, gyülekezési jogát és vélemény-nyilvánítási szabadságát.

A rendőrségnek magánlevélben kell mindezekért elnézést kérnie. A felpereseket 2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téri gárdistatüntetésen bántalmazta, fújta le ingerlőgázzal, állította elő és tartotta fogva öt és nyolc óra közötti időtartamban önkényesen a Bajnai-kormány rendőrsége. Ezen a napon 216, a Magyar Gárda feloszlatása ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért tüntetőt hurcoltak el az Erzsébet térről. Az oszlatásban tizenheten megsérültek. Az esetet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította.

A törvényszék eljáró bírája, Jakabosné dr. Németh Mónika bíró helyesen alkalmazta a megfelelő jóvátétel elvét és vette ez alapján figyelembe az ezen és hasonló ügyekben született korábbi jogerős ítéleteket, amelyek átlagosan ilyen nagyságrendű nem vagyoni kártérítésről rendelkeztek. A bíróság indokolásában kiemelte, hogy nem lehetett vitás, hogy nemcsak az oszlatás elrendelése volt jogellenes, hanem az azt végrehajtó rendőri "intézkedések" (ingerlőgáz, elfogások, bántalmazások, fogva tartások) is, mivel azok szükségtelenek és aránytalanok, illetve rendkívül brutálisak voltak.

Tavaly májusban 13 gárdista már jogerősen kártérítést kapott, a mostani ítélet magasabb összegeket ítélt meg.

Ezen döntés fényében is érthetetlen, hogy az új rendszer rendőrsége továbbra is miért védi a Bajnai-kormány időszakában elkövetett ezen tömeges jogsértést, ahelyett, hogy az eddig elzárkózást feladva, az adófizetők pénzével felelősen gazdálkodva, tisztességes egyezségeket kötne a közel száz további jogsértettel.

A mostani ítéletről az N1 Tv is beszámolt.

Köszönet a gárdistáknak a kitartásért, a bizalomért, folytatjuk a végső győzelemig!

Budapest, 2017. január 29.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem