A+ | A- | Alap
2017. július 25.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Július 8-án a nemzeti jogvédők ügyeletet tartanak a normalitáspártiak jogvédelme érdekében
2017. július 07.
Ezúton tájékoztatjuk a közvéleményét, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) 2017. július 8-án Budapesten a nemzeti és keresztény értékeink megóvása  érdekében fellépő honfitársak jogainak biztosítására jogvédő ügyeletet tart a provokatív menet idején és környékén, mivel évről-évre éri atrocitás a tiltakozókat és nem egy esetben indult ellenük koncepciós eljárás. Bár annyi ügyvédet nem tudunk bevetni, mint a Soros által dotált szervezetek, de nemzeti jogvédő kollégáink közül többen a helyszínen is jelen lesznek, illetve ügyeletben is várják a riasztást.  A jogvédelmet igénylő normálispártiak a 30 549 4167 számon kérhetnek segítséget, illetve az Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges címen.

Természetesen bízunk benne, hogy a rendőrség nem lép fel jogellenes módon az értékeinket védő normalitáspártaiak ellen és védői bevetésre nem lesz szükség.

Budapest, 2017. július 7.
Nemzeti Jogvédő Szolgálat nevében
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető
 
Milyen ma erdélyi magyarként élni? (videóval)
2017. július 04.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2016. tavaszi erdélyi nemzeti jogvédő, jogi monitorozó útján beszélgettünk dr. Menyhárt Gabriella erdélyi ügyvéddel (az NJSZ elnökségi tagja), nemzeti jogvédővel arról, hogy milyen is ma erdélyi magyarként élni, hogyan élik meg a hétköznapokban emberi méltóságuk és más emberi jogaik rendszeres megsértését, mit jelent és miért fontos a nemzeti jogvédelem, mit lehet és kell tenni a jogfosztottság ellen. A két helyi programunk közötti érzelmileg is felkavaró beszélgetés résztvevői: dr. Menyhárt Gabriella, dr. Novozánszky Ilona ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke, Bodnárné dr. Szabó Zsuzsanna ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja, dr. Jánossy Mária ügyvéd (Los Angeles, Egyesült Államok), dr. Morvai Krisztina jogász, európai parlamenti képviselő, dr. Bene Gábor jogász és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

 
Jogerősen újabb tíz gárdista harcolt ki kártérítést a Bajtársiasság Napja miatt
2017. július 02.

A Fővárosi Ítélőtábla 2017. június 27-én hozott jogerős ítéletével újabb tíz gárdistának ítélt meg jelentős összegű kártérítést a 2009. július 4-én, a Bajtársiasság Napján a rendőrség által végrehajtott brutális és jogellenes tüntetésfeloszlatási akció során elszenvedett jogsértések miatt. A négy alperesi rendőri szerv (Budapesti Rendőr-főkapitányság és három vidéki megyei kapitányság) elégtételként írásban kell megkövesse a jogsértetteket és még perköltséget is kell fizessenek. A jogerős ítélet szerint a BRFK megsértette a gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, és három másik rendőri szervvel együtt gyülekezési jogukat és vélemény-nyilvánítási szabadságukat.

Meddig folytatják még a rendőri szervek ezt az értelmetlen ellenállást a kárrendezés helyett közel 8 évvel a történtek után? 

Mára már legalább 40 gárdista nyert pert jogerősen a rendőrséggel szemben, de további mintegy nyolcvan társuk eljárása még mindig folyamatban van.

A felpereseket (akiket dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és Bodnárné dr. Szabó Zsuzsanna ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja képvisel) 2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téri gárdistatüntetésen bántalmazta, fújta le ingerlőgázzal, állította elő és tartotta fogva 4-6 óra hosszan önkényesen a Bajnai-kormány rendőrsége. Később szabálysértési eljárásokat is indítottak ellenük, de ezek többségében felmentették őket. Ezen a napon 216, a Magyar Gárda feloszlatása ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért tüntetőt (köztük Vona Gábort) hurcoltak el az Erzsébet térről. Az oszlatásban tizenheten megsérültek. Az esetet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította. 

Almási Lajos  videós tudósításában nyilatkozik a felperes gárdisták közül Fejes András 51. rendű felperes, Szilágyi Lajos 62. rendű és Tóth Péter 63. rendű felperes és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, illetve látható tárgyalás néhány pillanata és a rendőrség egykori brutális és jogellenes akciójának néhány részlete. Az ítélethirdetés felvétele itt látható.

A Fővárosi Törvényszék idén január 24-i első fokú ítéletével a 86 gárdista és hazafi felperes által indított perben tíz gárdista ügyében részítéletet hozott és részükre összesen 6.6 millió forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítést ítélt meg, amely ellen a rendőrség nyújtott be fellebbezést.  

A Fővárosi Ítélőtábla most túlnyomó részt helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, rámutatva, hogy  alapvetően helyesen rendelkezett, amikor a brutális rendőri akció során a törvénytelen feloszlatás érdekében alkalmazott eszközöket (ingerlőgáz, bilincs, verés, ütés, vonszolás, órákig tartó fogva tartás) szükségtelennek és aránytalannak minősítette és emiatt személyhez fűződő jogok sérelmét állapította meg, azonban az egyediesítést nem tartotta megfelelőnek a Tábla. Öt esetben a testi épség sérelmét sem látta megállapíthatónak, a  kártérítések összegét átlagosan 17 %-al csökkentette, így összesen 5,5 millió forint nem vagyoni kártérítést, valamint kamatait és perköltséget ítélt meg a felpereseknek. A kamatokkal együtt ez fejenként így is 520 ezer és 910 ezer forint közötti összegeket jelent, amely az elfogadhatóság alsó határát jelenti, így várhatóan felülvizsgálati eljárást a jogsértettek nem indítanak. A jogerős döntés alapján két gárdista felperesnek fejenként  hétszázezer, háromnak hatszázezer, kettőnek ötszázezer, egynek négyszázötvenezer, illetve kettőnek pedig négyszázezer forint nem vagyoni kártérítés és 30 %-os mértékű kamata jár a perköltségek mellett. 

A rendőrséggel emiatt perben álló többi gárdista és hazafi ügyére is jótékony hatással lehet ez az eredmény. Az áldozatok peren kívüli jóvátétele, a felelősök megbüntetése, és a kártérítések velük való megfizettetése még várat magára.

Ebben a perben még további 76 gárdista és hazafi követel jóvátételt, közülük 64 felperes esetében már lefolyt a bizonyítási eljárás és szintén részítéletre érett az ügy, a soron következő november 9-i tárgyalást követően az ő esetükben is várható részítélet.  

Tavaly májusban 13 gárdista már jogerősen kártérítést kapott, a mostani ítélet magasabb összegeket ítélt meg. 

Ezen döntés fényében is érthetetlen, hogy az új rendszer rendőrsége továbbra is miért védi a Bajnai-kormány időszakában elkövetett ezen tömeges jogsértést, ahelyett, hogy az eddig elzárkózást feladva, az adófizetők pénzével felelősen gazdálkodva, tisztességes egyezségeket kötne a jogsértettekkel. 

A mostani ítéletről az mno.hu és a Magyar Nemzet is beszámolt

Köszönet a gárdistáknak a kitartásért, a bizalomért, köszönet az együttműködő nemzeti jogvédő kollégáknak, folytatjuk a végső győzelemig!

Budapest, 2017. június 30.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

 
Másodfokon felmentették Póka Lászlót és társát a "tégla" ügyben
2017. június 29.

- Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye (2017. június 28.) 

A Budapest Környéki Törvényszék 2017. június 27-én hozott másodfokú végzésében bűncselekmény hiányában felmentette Póka Lászlót, a Nem adom a házamat Mozgalom vezetőjét és Fehér Nándort, a Nem adom a házamat Mozgalom aktivistáját közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt emelt vád alól, akik védelmét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látja el.

A másodfokú ítélet indokolása

A felmentettek nyilatkozatai.

Védői nyilatkozat.

2013. decemberében devizahitel károsultakért tartott figyelemfelkeltő akció keretében hat szigetszentmiklósi bankfióknál egy-egy téglaszínű papírba csomagolt fahasáb került elhelyezésre amelyre azt írták fel: “Elég volt a kifosztásból”, illetve “Fordíts!”. A csomag túloldalán Petőfi Sándor: Feltámadott a tenger c. verse volt olvasható, illetve az a felhívás, hogy ezt a költeményt másnap olvassák fel az érintett bankfiókban. A biztonságiak, a bankok, a rendőrség és az ügyészség túlreagálták az ügyet, és mindez arra vezetett, hogy az akció miatt vádat emeltek Póka László és Fehér Nándor ellen közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt, amelyet a törvény 3 éves szabadságvesztés büntetéssel rendel sújtani. 

A Ráckevei Járásbíróság 2017. február 21-én első fokon hat rendbeli közveszéllyel fenyegetés bűntettében bűnösnek találta Póka Lászlóékat és személyenként 300 óra fizikai munkakörben teljesítendő közérdekű munkára kötelezte őket. Erről szóló közleményünk itt olvasható

Az ügyészség az elsőfokú ítéletet tudomásul vette, de a vádlottak és a védelem fellebbezést jelentettek be. A Budapest Környéki Törvényszék dr. Stubeczky Sarolta bíró által vezetett 3 tagú tanácsa mindenben osztotta vádlottak és védelem álláspontját és ezért felmentette Póka Lászlóékat. A felmentés indokául az szolgált, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezésének fenyegető látszatát senki nem keltette ebben a konkrét ügyben, mivel ehhez a törvény közvetlen, konkrét és reális veszéllyel járó magatartást követel meg, tehát nyilvánvalóan robbanó-szerkezetnek látszó tárgy elhelyezésére lett volna szükség. Az elhelyezett tárgyak nem ilyenek voltak, azok üzenetet hordoztak és nem keltettek közveszéllyel járó esemény bekövetkezésével fenyegető látszatot. "Ez nagyon gyenge ahhoz, hogy ezt ilyen komoly bűncselekménynek nevezzük"- fogalmazott indokolásában a tanács elnöke. 

A külső megjelenés, elhelyezés körülményei éppenséggel a vélemény-nyilvánítási akció jelleget erősítették, amelyet a becsapott devizahitel károsultak érdekében fejtettek ki Póka Lászlóék. A bíróság kimondta, hogy vélemény-nyilvánítási akcióról van szó, amely alapjog gyakorlásnak minősül, amelyet a büntetőjog eszközével nem lehet szankcionálni.

Az érintett bankok túlreagálását követően nem szabadott volna a nyomozóhatóságnak, illetve az elsőfokú bíróságnak ilyen következményekkel sújtania az aktivistákat. 

A deviza-károsult aktivisták tudomásul vették a felmentő ítéletet, az ügyészség még fellebbezéssel élhet, miután egymással ellentétes ítéletek születtek, így harmadfokú eljárásra is sor kerülhet, bár a egy ilyen fellebbezés nyilvánvalóan megalapozatlan lenne. 

Fontos rámutatni, hogy a szabadságjogi alapjogok gyakorlóival szemben a büntetőjogi eszközök érvényesítésekor a lehető legmegszorítóbb értelmezés elve alapján kell eljárni, és ebben az esetben a másodfokú bíróság ezt az elvet helyesen alkalmazta, miután nyilvánvaló, hogy nem volt szó robbanó-szerkezet meggyőző látszatát keltő eszközök elhelyezéséről. 

Póka László markáns kijelentései miatt korábban terrorcselekménnyel való fenyegetés bűntette miatt is indítottak büntetőeljárást, amelyben végül jogerősen felmentették, de számos más szabálysértési és büntetőeljárás is folyik aktivista tevékenység miatt vele és társaival szemben. 

Sajnálatos, hogy a deviza-károsultak ügyében a "forintosítás" nem adott igazi megoldást, az  árfolyam-különbözet tisztességtelen profitja a bankoknál maradt. A mozgalmárok célja egy olyan tisztességes megoldás, amelyben a forintosítás a felvételkori árfolyamon történik meg, kártérítést kapnak a károsultak a szenvedésekért, illetve a felelősöket elszámoltatják, megtorlás helyett tehát tisztességes megoldásra van szükség.

Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető (www.gaudinagytamas.hu)

 
Gazdasági szankciókkal térdre kényszerítheti-e Magyarországot az EU migráció-ügyben? A délvidéki magyarok jogainak biztosítására kötelezte az EU Szerbiát- vétót, amíg az önrendelkezési joguk nem teljesül! (Morvai és Gaudi strasbourgi beszélgetése)
2017. június 22.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Folyamatos a fenyegetőzés az európai uniós források megvonásáról, gyakorlatilag Magyarország gazdasági térdre kényszerítéséről. Bekövetkezhet-e az, hogy meg kell hajolunk az Európai Unió akarata előtt, és teret kell engednünk a tömeges bevándorlásnak? Amennyiben lehetséges ez a forgatókönyv, akkor hogy tudjuk megakadályozni ennek bekövetkezését? Mit kell tudni a Magyarország melletti szolidaritási mozgalomról, amelyet dr. Morvai Krisztina indított? A másik téma: hogyan biztosítható, hogy az Európai Unió által Szerbia számára megszabott kötelezettségek - a délvidéki magyarok jogvédelme érdekében - valósággá válnak? Hogyan tudják segíteni a különböző érintett és érdekelt erők - így a magyar kormány, a magyarországi és délvidéki civil és jogvédő szervezetek, valamint politikai pártok - az Európai Unió által a nemzeti közösségekre vonatkozóan megszabott kötelezettségek tényleges teljesítését és érvényre juttatását? Erről a két témáról beszélgetett dr. Morvai Krisztina EP képviselő és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője az Európai Parlament 2017. júniusi plenáris ülésén történtek kapcsán Strasbourgban. További részletek a videó után:

A beszélgetésben szóba kerülnek többek között az EU migráns betelepítést egyre erőteljesebben követelő diktatórikus lépései és az ezzel szembeni ellenállás fontossága, továbbá a délvidéki magyarok jogfosztottsága, a szerb EU csatlakozás jelentette történelmi lehetőség önrendelkezésük kiharcolása érdekében a most zajlott jelentés vita fényében és az EU értékválsága.

Éppen erre az ülésre időzítette a Bizottság annak bejelentését, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Csehország. Lengyelország és hazánk ellen a migráns áthelyezési kvóta nem teljesítése miatt, amiért súlyos bírsággal is sújhatják az ellenálló államokat. Krisztina az erről szóló vitában a világméretű szolidaritási mozgalom megindítását jelentette be azt kérve a jóakaratú emberektől, hogy Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez címzett levelekkel tiltakozzanak a kötelezettségszegési eljárás ellen, támogassák hazánkat magyar termékek vásárlásával, hazánkba utazással, amely az EU felelőtlen bevándoroltatási politikája miatt az egyre inkább a káosz felé sodródó Nyugat-Európához képest a béke szigete. Juncker nem válaszolt, sértődötten kivonult az ülésteremből...

Az Európai Parlament 2017. június 13-i ülésén vitatta meg Szerbia EU csatlakozási folyamatát értékelő éves jelentést, amely ezúttal is alapvetően dicséri Szerbia előrehaladását a jogállamiság és a koppenhágai kritériumok teljesítése terén, bár az etnikai "kisebbségek" kapcsán enyhe kritikát is megfogalmazott. Dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő a vitában felszólalásában rámutatott arra, hogy a kritika nem elég, mindaddig vétót kell emelni Szerbia EU csatlakozása ellen, amíg nem biztosítja a végveszélyben levő kb 300.000 délvidéki magyar önrendelkezési jogát és őshonos közösséghez méltó életfeltételeit. Kiemelte, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal idén teljesített monitorozó úton szerzett saját tapasztalatai is azt igazolják, hogy Szerbiában nem érvényesülnek a délvidéki magyarság alapvető jogai, így a nyelvhasználat joga sem, még az elsöprő magyar többségű településeken sem. Ég és föld a különbség a jogszabályok és valóság között, mélységi és rendszeres ellenőrzés nélkül semmi garancia nincs arra, hogy a délvidéki magyarok helyzete érdemben javuljon végre. A szavazás előtt Krisztina eljuttatta az összes képviselőnek Bozóki Antal árnyékjelentésének angol nyelvű összefoglalóját. illetve a zentai rendőrségen és az óbecsei bíróságon forgatott tényfeltáró, leleplező, jogfosztást igazoló angol feliratozással ellátott dokumentumfilmeket. A jelentést végül megszavazta az EP, de Krisztina, Balczó Zoltán és Kovács Béla mellett 146 képviselő nem támogatta. Az Európai Parlament ugyanezen a napon tárgyalta Koszovó EU csatlakozásáról szóló jelentést. Krisztina felszólalásában arra a kettős mércére mutatott rá, hogy míg Koszovó tekintetében az EU megköveteli a délvidéki magyarokhoz képest feleakkora lélekszámú észak-koszovói szerbek számára a területi autonómiát, addig ez a délvidéki magyaroknál fel sem merül, sürgette ennek a tarthatatlan helyzetnek a megszüntetését.

 
Jogfosztás és ígéretek - Délvidéken, az Óbecsei Bíróságon (videóval)
2017. június 13.

Mind a szerb jogszabályok, mind az európai normák alapján lehetővé kellene tenni az őshonos magyar nemzeti közösség számára (magyar) anyanyelvük használatát az igazságszolgáltatásban. Az Óbecsei Bíróságon ennek semmi jelét nem tapasztaltuk - a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő közös, délvidéki jogvédő-monitorozó útján. A 40%-ban magyar lakosságú Óbecse bíróságán kizárólag szerb nyelvű feliratokkal, formanyomtatványokkal, eljárási nyelvvel és dokumentumokkal találkoztunk. A bíróság elnöke elismerte a hiányosságokat és hibákat, s ígéretet tett arra, hogy mielőbb helyreállítják a jogszabályoknak és az európai normáknak megfelelő állapotot. Állítása szerint legközelebbi látogatásunkkor már az irányadó normáknak megfelelően kétnyelvűséget fogunk tapasztalni az általa vezetett intézményben. Erről természetesen személyesen is meg fogunk győződni, de addig is kérjük a délvidéki magyarokat, hogy számoljanak be az esetlegesen tapasztalt változásokról, s a „bátrabbak” a filmre hivatkozással látogassanak el a bíróság épületébe, és kérdezzenek rá a változások megtörténtére. Amíg az őshonos magyar nemzeti közösség nyelvi és egyéb alapvető emberi („kisebbségi”) jogait valamint a tényleges és teljes körű autonómiát nem biztosítják a magyaroknak, hazánknak meg kell vétóznia Szerbia európai uniós csatlakozását!

A film angol nyelven feliratozott verziója itt látható.

 
Tót elnyomás és rendőri önkény a felvidéki Komárom vasútállomásán- Jogainkért harcolni kell! (videóval)
2017. június 11.

Megrázó dokumentumfilmet adunk közre a felvidéki magyarok teljes jogfosztottságáról 2016 november 21-én készült, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és dr. Morvai Krisztina EP képviselő jogvédő-monitorozó körútján. A helyszín a felvidéki révkomáromi vasútállomás, ahol semmilyen magyar feliratot nem találtunk ( magyarok aránya közel 70 %) és a magyar nyelvű kiszolgálást is megtagadták tőlünk, sőt rendőröket hívtak ránk.  Kifogást emeltünk emiatt, hivatalos panaszlevelet írtunk a tapasztalatokról, tiltakoztunk a jogsértések ellen. 

Ebben az időszakban Szlovákia az EU soros elnökségét adta....

Tengernyi még a feladat, de egy csatát már megnyertünk - a harcos, bátor felvidéki aktivistákkal együtt: 2017 áprilisában a révkomáromi vasútállomásra kikerült a magyar nyelvű helységnévtábla, sőt a Pozsony-Komárom vonalon egyes járatokon már bevezették a kétnyelvűséget!

 Lépjünk fel minél többen és minél határozottabban az elszakított területeken élő magyarokkal szembeni jogtiprások ellen és vívjuk ki együtt egyéni és közösségi jogaikat! (2017. június közepétől a film angol nyelven feliratozott verziója is elérhető, hiszen nem csak "magyar ügyről" van szó, hanem az európai emberi jogi normák durva, szisztematikus megsértéséről is, amiről világszerte minél többeknek tudniuk kell. Bízunk a nemzetközi emberi jogvédő szervek haladéktalan fellépésében is.)

Ma már egyértelmű, hogy a kisebbségi jogok kéregetése helyett az önrendelkezési jog kivívása adhat garanciát a felvidéki magyarság megmaradására!

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

 
Petíció az igazságügyi miniszterhez a békediktátumok érvényteleníttetésért- Gaudi:"írjuk felül ezt a mérgező status quo-t!
2017. június 08.

2017. június 4-én Budapesten a Kossuth téren a II. Trianon menet résztvevői közfelkiáltással elfogadták és petíciónak nyilvánították a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd , a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www,njsz.hu) ügyvezetője által írt és Nyers Csaba által jegyzett, dr. Trócsányi László igazságügyi miniszterhez címzett levelet, amely trianoni és párizsi békediktátumok érvényteleníttetését eredményező eljárások megindítását, a határok újrarendezésének felvetését, az önrendelkezés kikényszerítését és jóvátétel kiharcolását célozza, ennek érdekében pedig egy szakértői testület 30 napon belüli felállítását szorgalmazza.

A II. Trianon menet résztvevőinek egy csoportja a Kossuth téren.

A felvételen a II. Trianon menet alkalmával dr. Gaudi-Nagy Tamás által elmondott beszéd és annak keretében a petíció ismertetése látható. (Technikai okok miatt a petíció első részének ismertetése nem szerepel a felvételen.)

97 évvel a trianoni diktátum után egyértelmű,hogy a marhanyáj módjára megkérdezés nélkül, az önrendelkezési jog megcsúfolásával elcsatolt 3,5 milliós magyarság és utódainak végső felszámolására törekednek a területrablók. Soha nem nyugszunk bele és soha nem adjuk fel a magyar igazságért folytatott küzdelmet!

"Az elszakított sorban élő magyar közösségek egyéni és közösségi jogai jelentős korlátozást szenvednek, különösen önrendelkezési joguk gyakorlása ütközik akadályba, létszámuk folyamatosan csökken, a beolvasztás progjamjai rendszereken átívelően kíméletlenül működnek, ezért nemzeti létkérdés, hogy más szintre lépjen végre a nemzet egységesülését szolgáló politika. Az ún. "kisebbségi" jogok sem érvényesülnek, de ezek pedig ma már amúgy is alkalmatlanok az elcsatolt, őshonos közösségként, sok helyen tömbben élő nemzetrészeink megmentésére. Nemhogy a társnemzeti státus, vagy a területi autonómia, de még az anyanyelv korlátozásmentes használata és az egyenjogú létezés modellje sem működik a magyarok lakta elcsatolt területeken." - áll többek között a petícióban.

A mostani petíció előzménye a 2016. november 30-án az I. Trianon menet résztvevői által elfogadott, néhai dr. Grespik László ügyvéd által írt, Nyers Csaba által jegyzett, miniszterelnökhöz címzett petíció. Az erre érkezett kabinetirodai válasz nem zárkózott el a témától, a trianoni diktátumot a XX. század legnagyobb magyar tragédiájának nevezte, elégedetlenséget fejezett ki az elcsatolt területen élő magyarok jogfosztottsága miatt és a diktátumok érvénytelenségével kapcsolatos felvetésekkel való foglalkozásra az igazságügyi minisztert jelölte ki.

A II. Trianon menet résztvevői a Battyány örökmécsestől a Szabadság tér érintésével a Kossuth térre vonultak a Szent Korona Országának történelmi címereivel és zászlóival. Nyers Csaba szervező rámutatott, hogy Trianon nem örök, a diktátumon változtatni kell és lehet. Dr. Drábik János a Trianon Társaság elnöke bejelentette, hogy idén október 15-től a Magyarok Világszövetségével közösen aláírásgyűjtést kezdenek a békediktátumok érvénytelenítése érdekében történő kormányzati fellépés érdekében. A rendezvényen felszólalt még Simó József, Majoros Árpád és Sinkovits-Vitay András.

Kérünk minden jóérzésű embert a felvétel és a petíció terjesztésére! Méltó, érdemi és cselekvésben is testet öltő választ várunk!

Nem! Nem! Soha!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő www.gaudinagytamas.hu

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem