Fejlemény az RTL-en futó botrányos sorozat ügyében: megszólalt a sértett ügyvédje

Forrás: mandiner.hu

Gaudi-Nagy Tamás szerint ez a történet már nem csupán Reményi Jánosról szól, hanem a sérelemdíj – mint jogi eszköz – embervédő, személyiséget védő szabályaiért harcolnak.

A Mandiner olvasói emlékezhetnek még arra, hogy egy pilisszentléleki, ötgyermekes lokálpatrióta, Reményi János a beleegyezése nélkül szerepelt az RTL-en futó egyik sorozatban, amivel a Content Factory Kft., A mi kis falunk című filmsorozat gyártója megsértette Reményi képmáshoz fűződő jogát. A cég a férfi engedélye nélkül készített róla felvételt, amit – szintén az ő tudta nélkül – néhány másodperc erejéig be is emelt a műsorba – ezt állapította meg korábban jogerős ítéletében a Győri Ítélőtábla.

A perben egyébként arra is fény derült, hogy a forgatás bejelentett területhasználatainak mértéke messze alulmúlja a valóságban ténylegesen használt területek mértékét.

„A területhasználatért díjat kell fizetni az önkormányzat számára, tehát a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az önkormányzat tulajdonképpen sokkal csekélyebb bevételhez jutott, mint kellett volna” – mondta korábban az ügy kapcsán lapunknak Gaudi-Nagy Tamás.

Ahogy arról is beszámoltunk, az ügyben váratlan fordulat történt, ugyanis egyelőre úgy néz ki, megússza a gyártócég, hogy sérelemdíjat kelljen fizetnie, amiért engedély nélkül szerepeltették Reményi Jánost a sorozatukban.

Magyarán: a Kúria mostani döntése alapján a Content Factory Kft. nem köteles sérelemdíj megfizetésére, továbbá nem köteles Reményi Jánosnak a felmerült perköltségét sem megfizetni, így a sorozatot gyártó cég által korábban átutalt sérelemdíjat és eljárási költség díját Reményi Jánosnak vissza kell utalnia a gyártó cégnek.

Reményi János ügyvédje, Gaudi-Nagy Tamás a napokban reagált a Magyar Nemzetnek a Kúria legújabb döntésével kapcsolatban, és elmondta, hogy nem adják fel.

Az ügyvéd kiemelte, hogy a megbízója által jogerősen megnyert per alapján az RTL gyártócége az általa hónapokkal ezelőtt kifizetett, összesen 2,9 millió forintot (300 ezer forint sérelemdíj és 2,6 millió forint perköltség) nyolcnapos határidővel követeli vissza az keresztény-nemzeti gondolkodású felperestől, aki bár kezdettől fogva értékrendi alapon ellenezte a nem egyszer magyar- és kereszténygyalázó sorozatot mégis berakták A mi kis falunk egyik epizódjába a róla engedélye nélkül készített felvételt.

Az ügyvéd elmondta, hogy a Kúria felülvizsgálati ítéletét ügyfele botrányosnak és felháborítónak, ő pedig súlyosan és többszörösen Alaptörvényt sértőnek tartja.

Lapunk megkereste Gaudi-Nagy Tamást, s megkérdeztük tőle, azóta mik a fejlemények az ügyben.

Az ügyvéd szerint teljesen önkényes bírói elszakadás történt az írott jogtól.

„Ez nagyon veszélyes irány, hiszen ha leegyszerűsítjük a jogi csata eddig történetének tanulságait t, akkor ez az eset azt a nem kívánatos üzenetet küldi a magyar társadalom számára, hogy egy jogaiban sértett polgár hiába lép fel jelentős részben sikerrel egy jogsértőtőkés társaság ellen – ami hatalmas pénzt kaszál a filmgyártó tevékenységével –, mégsem kap sérelemdíjat és mindez neki nagyon sokba fog kerülni. A képmáshoz való jogot megsértő cég pedig megússza gyakorlatilag egy fillér nélkül, ami a jövőben bátorítást adhat az újabb, akár sorozatos, akár sokkal súlyosabb, akár rendszerszintű jogsértésekre” – mondja lapunknak Gaudi.

Hozzáteszi: A hazánkat mondvacsinált jogállami problémák miatt rendszeresen fegyelmező eljárások alá vonó és emiatt a tagként nekünk járó forrásokat visszatartó Európai Unióban a jogállamiságnak ezt a valóban súlyos, bírói kar egyes tagjainak önkényes ítélkezése miatti kisiklását bezzeg soha nem lehet kritikaként hallani.

„Mindig csak azt halljuk, hogy a kormányzat állítólag beleavatkozik a független igazságszolgáltatásba, arról viszont soha nem hallunk kritikát, ami valóban veszélyezteti a jogállamot – hogy a bírák egy része úgy értelmezi a függetlenséget, hogy a törvényektől is függetlenek és időről-időre a társadalom idegeit borzoló módon lényegében fölülemelkednek az írott jogszabályokon, és az ember személyiségét védő szabályokat megfosztják valódi tartalmuktól, önkényesen más jogot alkotnak és ezt alkalmazzák a törvénybe foglalt jog helyett. Így fordulhat elő a mostanihoz hasonló módon, hogy a jogsértés szankcionálására nem ítélnek meg sérelemdíjat vagy más esetben nem a törvénynek megfelelően alkalmazzák (pl. súlyos jogsértést elszenvedőnek jelképes összegű sérelemdíjat ítélnek) a sérelemdíjat, ezzel szabad utat engedve különösen a gátlástalan tőkés társaságoknak a tipikusan védtelen és kiszolgáltatott polgárokkal szemben” – fogalmaz.

Gaudi azt is kiemeli, hogy a magyar polgári jogi rendszerben 2014-ben a korábbi nem vagyoni kártérítés helyett a jogsértettek helyzetének megkönnyítése céljával csodafegyverként bevezetett, sérelemdíj nemcsak a nem vagyoni sérelem ellentételezését kell jelentse, de egy általános társadalmi elmarasztalást is kell, hogy kifejezzen, illetve van egy magánjogi büntetés funkciója is, amely által a hasonló jogsértések megelőzésének társadalomvédő célját is szolgálja.

Emiatt az volt az elvárás, hogy jelentősen megemelkednek majd a személyiségi jogsértéseket elkövetők pénzügyi terhei és ez fokozott visszatartó erővel bír. Ma már több mint kilenc évvel az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépése óta az látszódik, hogy a sérelemdíjak terén a várt áttörés nem következett be: a bírói kar egy része az élet- és értékviszony-változásokat nem követi, a büntetési funkciót nem alkalmazza, a sérelemdíjak mértéke ezért felfelé alig mozdul, olykor inkább lefelé.

Sőt – ahogy fogalmaz – egyre inkább kezd teret nyerni az a téves szemlélet a törvény betűje ellenére, amely a jogsértés megállapítása ellenére is megkövetel további hátrány bizonyítást és ezért a mostani esethez hasonlóan megállapított jogsértés ellenére lenullázza a jogsértett sérelemdíj-igényét.

Emiatt még mindig sokaknak, főleg a komoly háttércsapatokkal dolgozó, tőkeerős nagy cégeknek „megéri” nyilvánosan jó hírnevet, becsületet sérteni vagy visszaélni egy polgár képmásával, nincs valódi visszatartó erő.

„Az, hogy a gyártócég belevág a sorozatba tudta ellenére, engedélye hiányában egy olyan személyt, aki közismerten és a cég által is ismerten ellenzi a sorozatot, minden normálisan gondolkozó ember számára teljesen egyértelműen jelzi, hogy ez az illetőnek bizony lelki sérelmet és kedvezőtlen megítélést okoz, ezt bizonyítani sem kellene ilyen felállás esetén, mivel ez köztudomású tényként megállapítható. De mindez a perben bizonyítást is nyert.

És mivel a véletlenszerű tévedés kizárt, ezért magánjogi büntetésnek is helye van”

– mondja az ügyvéd.

Hozzáteszi, tényleg elszántak, hogy akár a végsőkig is elmenjenek, hiszen ez már nem csupán Reményi Jánosról szól, hanem tulajdonképpen a sérelemdíj – mint jogi eszköz – embervédő, személyiséget védő szabályaiért harcolnak.

A polgár tisztességes eljáráshoz fűződő alkotmányos joga sérült az ügyvéd szerint azzal, hogy a Kúria a sérelemdíjra vonatkozó törvényi előírásokat nyilvánvalóan és kirívóan megszegte, ezért fordultak az Alkotmánybírósághoz, kérve ezen abszurd kúriai ítélet megsemmisítését.

Az ügyvéd arra is kitért, hogy a Kúria felülvizsgálati ítéletét ügyfele botrányosnak és felháborítónak, ő pedig súlyosan és többszörösen Alaptörvényt sértőnek tartja. Emiatt az Alkotmánybíróságtól kérték annak megsemmisítését a múlt pénteken benyújtott 21 oldalas alkotmányjogi panasszal, amelyben a sérelemdíjat lenullázó és a feleket saját perköltségeik viselésére kötelező kúriai döntés végrehajtásának felfüggesztését is kérték.

A Kúria szerint ugyanis a sorozatban az engedélye hiányában jogellenesen szerepeltetett felperest semmilyen nem vagyoni sérelem nem érte, tehát nem jár egy fillér sérelemdíj sem neki, dacára annak, hogy ő és felesége a perben számos emiatti kellemetlenségről beszámolt és ez a Tatabányai Törvényszék, illetve a Győri Ítélőtábla szerint köztudomású tényként megállapítható volt.

Az ügyvédi kifejti: mindezt a felülmérlegelési tilalom miatt sem tehette volna meg a Kúria, másrészt azért sem, mert a Polgári törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó rendelkezése szerint a jogsértés megállapítása esetén a sérelemdíjra való jogosultsághoz további hátrány bizonyítása nem szükséges.

Az is sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot az ügyvéd szerint, hogy a Kúria a Polgári perrend tartásnak a perköltségre vonatkozó szabályait is kirívóan megsértette, annak ellenére, hogy a perbe vitt igények többségében a felperes nyert és perköltsége is magasabb volt az alperesnél.

A peres felek csak akkor nem kötelesek viselni a másik fél perköltségét, ha a pernyertességük-pervesztességük közötti és a bíróságok által részükre megítélt perköltségek közötti eltérés nem jelentős. Jelen esetben mindkét tekintetben a felperes felé billent ugyan jelentősen a mérleg, de a Kúria mégis mentesítette az RTL Klub filmgyártó cégét a jogsértett perköltségének viselése alól.

„Mi azt is javasoltuk egyébként a Content Factory részére, akik már a második felszólításukat intézték Reményi úr felé a perköltség visszafizetését illetően, hogy amíg a Tatabányai Törvényszék nem hoz döntést a végrehajtás felfüggesztése tárgyában, addig legyen egyfajta türelmi időszak.

Ha a Tatabányai Törvényszék felfüggeszti a végrehajtást, akkor az Alkotmánybíróság döntéséig függőbe kerülne a gyártó cég visszafizetési igénye, az összeg sorsa a végeredmény fényében alakul majd” – fogalmazott lapunknak. Mint mondja: ezt a javaslatot tegnap juttatta el az alperes jogi képviselőjének, aki nemrég erre elutasítással reagált és továbbra is követeli a gyártó cég nevében 2,9 millió forintot Reményi Jánostól.

„Az, hogy ezt a javaslatot nem fogadták el alapos okot jelent Reményi úr számára, hogy azt gondolja, ez egy nem ésszerű, nem emberséges és nem tisztességes eljárás” – szögezi le Gaudi.

„Az egésznek egy nagyon érdekes megközelítését adja egyébként, hogy a gyártócég még tavaly is egy több mint egymilliárdos árbevételű cég volt, tehát nyilván senki nem gondolhatja komolyan, hogy pont ez a 2,9 millió forint hiányzik nekik. Más lehet a háttérben. Nem kizárhatóan akár az is, hogy a sorozatot ellenző és a jogaiért kiálló felperesen elégtételt vegyenek, miközben ne felejtsük el: a filmgyártó cég jogsértését és bocsánatkérésre kötelezésének jogosságát a Kúria is kimondta” – zárta sorait.

Ami jár a rendőrségi jogtanácsosnak, az nem jár az ötgyermekes lokálpatriótának ?

Újabb megdöbbentő körülmény a Reményi kontra RTL Klub-os,”A mi kis falunk” sorozatot gyártó cég perben: íme itt a bizonyíték a Kúria egymásnak gyökeresen ellentmondó, diszkriminatív ítélkezésére a képmáshoz való jog megsértése miatti sérelemdíj-igény terén.

A Kúria egy pilisszentléleki lokálpatrióta, ötgyermekes családapa Reményi János felperes és a Content Factory Kft (RTL Klub gyártó cége) közötti perben nemrég hozott egy olyan Alaptörvényt sértő ítéletet, (előadó bíró: dr. Pataki Árpád) amelyben lenullázta a képmáshoz való jogában a gyártó cég által a Kúria szerint is megsértett és ezért indokoltan megkövetett felperes 300 ezer forint összegű sérelemdíj igényét és elvette tőle a jogerősen neki ítélt 2,6 milliós perköltséget.

Ennek viszont egy korábbi, gyökeresen ellentmondó ítéletével hét éve (előadó bíró: dr. Pataki Árpád) a Kúria egy 2006 őszi áldozat kártérítési peréről készített, néhány ezres nézettségű nemzeti jogvédő filmes tudósításban 3 másodpercre hozzájárulás nélkül bemutatott két rendőrségi jogtanácsos javára fejenként 450 ezer forint (másodpercenként 150 ezer forint !) sérelemdíjat ítélt meg bármiféle hátrány bizonyítása nélkül lényegében magánjogi büntetésként.

Ugyanakkor a képmáshoz való jogában egymilliós nézettségű adásban való engedély nélküli bemutatással megsértett Reményi Jánostól megtagadta a sérelemdíjat a Kúria a mostani ítéletében a nem vagyoni sérelem bizonyítottsága és az alperes súlyos felróhatósága ellenére. A két ítélet között a Ptk. sérelemdíjra vonatkozó rendelkezése nem változott, de ezek szerint a bírósági gyakorlat igen, ami megengedhetetlen, súlyosan Alaptörvényt sértő eltérés az írott jogtól és jogrend önkényes bírósági megduplázása, ami fenyegeti a jogbiztonságot és alkalmas a bíróságokkal szembeni közbizalom megrengetésére.

Ezt a korábbi ítéletet dr. Gaudi-Nagy Tamás elemzi ezen a videón:

Nem adják fel: az Alkotmánybíróság előtt nemzeti jogvédő segítséggel támadja tovább az RTL gyártócégét a piliszentléleki lokálpatrióta, A mi kis falunk forgatása során elkövetett jogsértés miatt

Forrás: mandiner.hu

Előzmények ITT.

Az ügyvéd elmondta, hogy a Kúria felülvizsgálati ítéletét ügyfele botrányosnak és felháborítónak, ő pedig súlyosan és többszörösen Alaptörvényt sértőnek tartja.

Reményi János ügyvédje, Gaudi-Nagy Tamás reagált a Kúria legújabb döntésével kapcsolatban. Az ügyvéd kiemelte, hogy a megbízója által jogerősen megnyert per alapján az RTL gyártó cége az általa hónapokkal ezelőtt kifizetett, összesen 2,9 millió forintot (300 ezer forint sérelmdíj és 2,6 millió forint perköltség) 8 napos határidővel követeli vissza az 5 gyermekes, lokálpatrióta, keresztény-nemzeti gondolkodású felperestől, aki bár kezdettől fogva értékrendi alapon ellenezte a nem egyszer magyar- és kereszténygyalázó sorozatot mégis berakták A mi kis falunk egyik epizódjába a róla engedélye nélkül készített felvételt.

Az ügyvéd elmondta, hogy a Kúria felülvizsgálati ítéletét ügyfele botrányosnak és felháborítónak, ő pedig súlyosan és többszörösen Alaptörvényt sértőnek tartja.

Emiatt az Alkotmánybíróságtól fogják kérni annak megsemmisítését, rövidesen benyújtandó alkotmányjogi panasszal, amelyben a sérelemdíjat lenullázó és a feleket saját perköltségeik viselésére kötelező kúriai döntés végrehajtásának felfüggesztését is kérni fogják. A Kúria szerint ugyanis a sorozatban az engedélye hiányában jogellenesen szerepeltetett felperest semmilyen nem vagyoni sérelem nem érte, tehát nem jár egy fillér sérelemdíj sem neki, dacára annak, hogy ő és felesége a perben számos emiatti kellemetlenségről beszámolt és ez a Tatabányai Törvényszék, illetve a Győri Ítélőtábla szerint köztudomású tényként megállapítható volt.

Mindezt az ügyvéd szerint a felülmérlegelési tilalom miatt sem tehette volna meg a Kúria, másrészt azért sem, mert a Polgári törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó rendelkezése szerint a jogsértés megállapítása esetén a sérelemdíjra való jogosultsághoz további hátrány bizonyítása nem szükséges.

Gaudi-Nagy Tamás, aki egyúttal a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kiemelte, hogy azért is abszurd ez a döntés, mert a sérelemdíjnak a büntető funkcióját nem engedte alkalmazni a Kúria. Pedig a Content Factory Kft. alperes még a Kúria szerint is megszegte a filmkészítési szabályokat és megsértette Reményi János képmáshoz fűződő jogát, ráadásul emiatt a gyártócégnek bocsánatot is kellett írásban kérnie, amit meg is tett.

A bocsánatkérő levélben az RTL Klubon futó, A mi kis falunk című sorozat gyártója a következőket kellett közölje:

„A Content Factory Kft. megsértette Reményi János képmáshoz való személyiségi jogát azzal, hogy Reményi Jánosról hozzájárulása nélkül mozgóképes képfelvételt készített és ezen felvételt Reményi János hozzájárulása nélkül felhasználta oly módon, hogy elhelyezte azt az általa gyártott »A mi kis falunk« című tévésorozat 4. évad 4. részének 39. percében 3 másodperc hosszan 38:45-38:48 másodperc között, másrészt közlésre átadta a Magyar RTL Televízió Zrt. részére. A Content Factory Kft. az elkövetett jogsértés miatt ezúton elnézést kér Reményi Jánostól.”

„De ez a cégnek jelen állás szerint egy forintjába sem kerülne ez a jogsértés, tehát akár holnap is ilyet újra, pénzügyi jogkövetkezmények nélkül elkövethetne, ha így maradna ez az ítélet” – magyarázza az ügyvéd.

Az is sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, hogy a Kúria a Polgári perrendtartásnak a perköltségre vonatkozó szabályait is kirívóan megsértette, annak ellenére, hogy a perbe vitt igények többségében a felperes nyert és perköltsége is magasabb volt az alperesnél. A peres felek csak akkor nem kötelesek viselni a másik fél perköltségét, ha a pernyertességük-pervesztességük közötti és a bíróságok által részükre megítélt perköltségek közötti eltérés nem jelentős.

Jelen esetben mindkét tekintetben a felperes felé billent ugyan jelentősen a mérleg, de a Kúria mégis mentesítette az RTL gyártó cégét a jogsértett perköltségének viselére alól.

A kúriai ítélet az ügyvéd szerint azért is Alaptörvényt sértő gyakorlatot jelent, mert azt üzeni a jogbiztonságot és a vonatkozó törvényi előírásokat sértő módon, hogy amennyiben egy jogsértett perelni kényszerül a sérelmére elkövetett személyiségi jogsértés megállapítása érdekében, úgy azzal kell számolnia, hogy ha pereskedése javarészt sikerrel is jár (az ellene elkövetett jogsértést sikerül megállapíttatnia és sikerül elégtétel adásra köteleztetni az alperest), és ráadásul jelentősen magasabb perköltséget is határoznak meg számára, mint a másik félnek, mégis nem jár neki sérelemdíj és a peres eljárásban a jogsértő fél védekezése miatt keletkezett tetemes költségeket semmilyen mértékben nem tudja áthárítani a jogsértőre.

Mindez szerinte a „baljós, következmények nélküli ország sötét időszakát idézi fel, ami tarthatatlan” – fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás.

A kegyelem gyakorlása szuverén jog, amelyet a Hunnia ügyben indokoltan gyakorolt az államfő, az USA terrorkockázati nyilvántartása e körben irreleváns

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye a Hunnia ügy érintettjeinek FBI nyilvántartásban való szerepeltetéséről

A napokban a balliberális sajtó USA-nak behódoló és az államfői kegyelmi döntést számonkérő hangvétellel tette közzé, hogy “Budaházy György és a Hunnia-perben elítélt bűntársai is rákerültek az amerikai repüléstilalmi listára (no-fly list), amely az FBI Terrorista Átvilágító Központja (Terrorist Screening Center – TSC) által vezetett nyilvántartás.”

Elöljáróban fontos rögzíteni, hogy alapvetően egy olyan állam terrorkockázati nyilvántartása, amely a II. világháború óta a nemzetközi jogot megsértve legalább 20 háborút indított és ennek során több millió ember halálát okozta és rendszeresen alkalmaz terrorcselekményi kategóriába tartozó módszereket az általa ellenségnek minősített személyek kiiktatása érdekében nem releváns az ügy szempontjából. Ismert az is, hogy az utóbbi időben több tényfeltáró adat és jelentés igazolja, hogy az FBI kifejezetten a balliberális demokrata politikai érdekeknek, szempontoknak megfelelően számos alkalommal megszegte a működésére vonatkozó szabályokat és visszaélt jogaival, többek között Joe Biden elnök fiára nézve terhelő bizonyítékokat tussolt el.

Felháborítónak tartjuk egyébként, hogy az ártatlanság vélelmének elvét megcsúfolva teljesen önkényesen, a Gyurcsány-Bajnai időszak balliberális hatalmi-politikai akaratának megfelelően működtetett hazai nyomozati szervek jelzése alapján a Hunnia ügy érintettjeit a jogerős ítélet előtt már rátették a repüléstilalmi listára, sőt olyanokat is, akiket az üggyel kapcsolatos kényszerintézkedés ugyan érintett, de később meg sem gyanúsították őket.

A Hunnia ügy vádlottjai a témában kiadott tegnapi közleményükben többek között azt írják, hogy „az érintettek egyébként már hónapokkal korábban értesültek erről a listáról, amelyet egy hacker egy regionális amerikai légitársaság szerveréről mentett le és tett közzé. Azóta magunk is beszereztük és a tanulmányozása folytán arra a következtetésre jutottunk, hogy a Hunnia ügy érintettjei ellen zajlott koncepciós eljárásban való 2009-es kényszerintézkedések, illetve meggyanúsítások után az akkori balliberális kormányzat akaratából kerülhettek ebbe a repüléstilalmi adatbázisba.”

Arról nincs tudomás, hogy a Hunnia ügy vádlottjai vagy azok még akik az üggyel kapcsolatban felkerültek a no-fly listára rajta szerepelnek-e jelenleg ezen a repüléstilalmi listán, a kiszivárogtatott lista egyébként 2019-ből származik.

A lista komolyan vehetetlenségét igazolja egyébként az a tény is, hogy 2015-ben Röszkénél a határvédő rendőrök közül többnek a súlyos sérülését okozó migránstámadást vezénylő és ezért terrorcselekmény miatt jogerősen öt év szabadságvesztésre elítélt, hazánkból kitiltott Ahmed Hamed nem található a listán, de listán viszont ott szerepel az USA célzott katonai akciójával kiiktatott, a 2011 óta halott Oszama bin Laden vagy a két székely hazafi, Beke István és Szőcs Zoltán, akiket önrendelkezési mozgalmi tevékenységük okán a román bíróságok a román titkosszolgálat által kreált, az erdélyi magyarság megfélemlítését is célzó koncepciós eljárás során ítéltek el.

Ezen túlmenően az elementáris jogállami követelményekkel ellenkezik az a megoldás, hogy annak ellenére lényegében “örök életre” rajta hagynak a listán olyanokat is, akiket terrorcselekmény miatt ugyan eljárás alá vonnak, de később megszüntetik velük szemben az eljárást vagy olyat, akinek pusztán csak kényszerintézkedést kellett terrorcselekmény kapcsán indított eljárásban elszenvednie, de meg sem gyanúsították, meg sem vádolták és el sem ítélték.

A Hunnia ügy érintettjeinek listán való szerepeltetése ráadásul azt igazolja, hogy milyen, önkényesen alkalmazott hátrányokat kell még elviseljenek – akár életünk végéig is – az ellenük zajlott koncepciós eljárás folytán. Az említett közleményükben helyesen írják, hogy „nem elég a 14 éves meghurcoltatás, a börtönben töltött évek, a házi őrizet és lakhelyelhagyási tilalom alatt töltött további évek sora, a kegyelem után is többünknek évekig fennálló felfüggesztett büntetés, büntetett előélet, közügyektől eltiltás, még azzal is gyötörnek, hogy komolyan nem vehető indokokra utalással ilyen-olyan országokba nem utazhatunk. Miközben az ügyünkben szereplő cselekmények – akárki is követte el őket – egy konkrét történelmi időszakhoz és egy állami terrort a saját polgárai ellen elkövető gátlástalan hatalommal szembeni ellenálláshoz köthetők, akárcsak az ’56-osok tettei a maguk idejében.”

A balliberális sajtó nyilvánvalóan azzal a szándékkal kapta fel azt a témát, hogy nyilvánvalóan alaptalanul utólagosan is megkérdőjelezze a Hunnia ügy vádlottjainak tavaly decemberben adott eljárási kegyelmet és idén áprilisban adott végrehajtási kegyelmet. A Népszava odáig is elment, hogy a köztársasági elnökhöz fordulva szerette volna megtudni, hogy „a köztársasági elnök tudatában volt-e eme ténynek kegyelmi döntése meghozatalakor, másrészt azt, vizsgálta-e valaki az érintettekkel kapcsolatos nemzetközi bűnüldözői aggodalmakat.”

Ezért is fontos rámutatni, hogy a magyar államfőnek és igazságügyi miniszternek szuverén, senki által meg nem kérdőjelezhető joga a kegyelmi döntések meghozatala, ebben semmilyen külföldi állam semmilyen nyilvántartási cselekménye, semmiféle nyomása szerepet nem játszhat.

Ráadásul amelynek a Hunnia ügyben a kegyelemnek megvolt minden szempontból az alapja, hiszen arra a törvényes mederből kisiklott nyomozó hatósági és bírósági eljárások, döntések miatt volt szükség a társadalom sokak által kifejezett igazságérzetének érvényesítése okán, ráadásul a kegyelemben részesítettek társadalmilag hasznos személye is minden tekintetben okot adott erre. Mint ahogy a még kegyelemben nem részesített három vádlott esetében is ez így van, az ő esetükben is indokoltnak és üdvösnek tartjuk a kegyelmi döntés meghozatalát.

A balliberális sajtótermékek ezen újabb hangulatkeltése ráadásul annak fényében is különösen komolytalan, hogy az USA elnöke tavaly októberben kegyelmet adott több ezer kábítószer bűncselekmény ügyében elítélt személynek, tehát az USA Biden elnök tavalyi döntéseivel fémjelezhető kegyelmi gyakorlata okán is irreleváns az, hogy USA kit és milyen szempontok alapján minősít terrorkockázatúnak.

Mint ismert a Budaházy-Hunnai ügy 7 vádlottja 2022 Karácsonya után teljes eljárási kegyelemben részesült dr. Novák Katalin köztársasági elnök által. Budaházy György és 5 társa 2023. április 27-én végrehajtási kegyelmet kaptak, ami azt jelenti, hogy a büntetéseik végrehajtását felfüggesztették 5 évre, tehát a felfüggesztett büntetés, a bűnügyi költség terhei, a büntetett előélethez fűződő hátrányok és a közügyektől eltiltás mind a nyakukon maradtak.

Mindeközben 3 vádlott-társuk még mindig az eljárás hatálya alatt áll, az ő ügyükben nem döntött még a köztársasági elnök, mivel esetükben jelenleg harmadfokon zajlik az eljárás, de az ő vonatkozásukban is indokolt a többieknek már megadott kegyelem.

A Budaházy Bizottság az Igazságtételért 2023. május 18-án kiadott közleménye a Hunnia ügyben született kegyelmi döntésekről itt olvasható.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleményei pedig itt olvashatóan a tavaly decemberi eljárási kegyelmi és az idei áprilisi végrehajtási kegyelmi döntésekről.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

Három hazafi kegyelmi mentesítéséért tovább zajlik a küzdelem a Hunnia ügyben ! – Budaházy György videós összefoglalója a Budaházy Bizottság az Igazságtételért júniusi támogatói találkozójáról

2023. június 21-én a Hazatérés Temploma altemplomában Támogatói Találkozót tartottak a Hunnia-ügy köztársasági elnöki kegyelemben részesült és még arra váró három vádlottja. A rendezvényen többek között olyan neves közéleti szereplők szólaltak meg, mint – Dr. Gaudi-Nagy Tamás – a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője – Skrabski Fruzsina – újságíró, filmrendező – Dézsy Zoltán – filmrendező, egyetemi oktató – Dr. Petrányi-Szöőr Anna – jogász-pszichológus, NJSZ – Murányi Levente – ’56-os szabadságharcos – Dúró Dóra – a Mi Hazánk Mozgalom parlamenti képviselője – ifj. Hegedűs Lóránt – a Hazatérés Templomának lelkésze – Siklósi Beatrix – a Kossuth Rádió igazgatója – Patrubány Miklós – a Magyarok Világszövetségének elnöke – Budaházy Edda – a Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom vezetője, Budaházy György húga – Jeszenszky Zsolt – a Hír TV műsorvezetője Ez a videó ezen felszólalások legfontosabb gondolatait mutatja be.

Skrabski Fruzsina beszámolója a Budaházy-bizottság az Igazságért támogatói találkozóról ITT!

A Magyar Nemzet tudósítása a támogatói találkozóról ITT!

Közösség elleni uszítás volna a meg nem valósult LMBTQP-zászlóégetés plakátja!?

Forrás: szentkoronaradio.com

A Székesfehérvári Járásbíróság első fokon közösség elleni uszítás bűntettének minősített egy rendhagyó 56-os megemlékezésre invitáló plakátot, amin többek között – vörös és EU-s zászlók mellett-, a deviáns genderlobbi zászlajának elégetése is szerepelt, ám az nem valósult meg. A plakáton konkrét rendezvényhelyszín nem is szerepelt.

Barcsa-Turner Gábort, a HVIM elnökét ezért nem jogerősen 1 év próbára bocsátották, ám az őt védő dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéddel, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével felmentésért fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, így az ügy a Székesfehérvári Törvényszéken folytatódik majd.

Az ügy botrányos előzményei, és az egész ügymenet rámutat arra, hogy az LMBTQP mozgalom egyre agresszívabban próbálja támadni, kriminalizáltatni a normalitást képviselő, velük törvényes eszközökkel szembeszálló patriótákat.

A Háttér Társaság, mint a LMBTQP-lobbi legjobban pénzelt, és a magyar társadalomra nézve a legveszélyesebb szervezet az utóbbi években folyamatosan feljelenti a család- és gyermekvédő hazafiakat, a nemzet megmaradásáért küzdő személyeket és szervezeteket. Tették ezt HVIM a szóban forgó ’56-os rendezvényének 2019-es plakátja kapcsán is azt követelve, hogy minősítsék a plakátot gyűlölet-bűncselekménynek és sújtsák szabadságvesztéssel a plakátot kiadókat.

A nyomozóhatóságok – teljesen jogszerűen – már többször lezárták a közösség tagja elleni erőszak kísérlete jogcímen indított eljárást, sőt, egy alkalommal az ügyészség is így tett. Azonban a genderlobbista Háttér Társaság végül az ügyészségnél rejtélyes módon elérte, hogy megtörténjen a vádemelés közösség tagja elleni erőszak bűntette címén a HVIM elnöke ellen. Pikánssá tette az ügymenetet, hogy a vádat végig ugyanaz az ügyész képviselte, aki így egymásnak ellentmondó határozatokat hozott…

A tavaly őszi előkészítő ülésen dr. Patyi Adrienn bírónő a vád tárgyává tett cselekmény kapcsán átminősítést látott indokoltnak: szerinte közösség tagja elleni uszítás valósulhatott meg. Az átminősítés okán a védelem elnapolást kért. Az ügyészség azonban ennek ellenére nem módosította a vádat. Az érdemi tárgyalási szakaszban idén áprilisban a kiváló nemzeti jogvédő felhívta a figyelmet egy, az uniós normákkal kapcsolatos jogharmonizációs problémára.

Szerinte a magyar jogalkotás túlzottan kiterjesztően ültette át az idegengyűlöletre vonatkozó szabályokat, tévesen ebbe a körbe vonva az LMBTQP csoportba tartozókat. Emiatt az EU Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezett, illetve az Alkotmánybíróság döntését indítványozta. Emiatt újabb elnapolás következett, de végül a bíróság ezen mindkét védői indítványt elutasította, mint ahogy annak sem adott helyt, hogy az eljárásban a Háttér Társaság vezetője tanúként és egy szakértő legyen megkérdezhető arról, hogy az LMBTQP mozaikszó végén a plakáton szereplő, pedofíliára utaló P betű valóban a szexuális-nemi deviánsokra alkalmazhatónak minősül-e. Ezen bizonyítások hiányában, a vádemelés és ítélet okán úgy tűnik, hogy mind a genderlobbi, mind az ügyészség, mind pedig a bíróság szerint a pedofilok nem bűnözők, hanem védelemben részesítendő tagjai a nem hagyományos szexuális és nemi orientációjú személyek szivárványos közösségének.

Barcsa-Turner Gábor (HVIM társelnök) a plakát létrehozását, közzétételét nem tagadta, azonban az általa képviselt 22 éves szervezet feltérképezésére irányuló kérdéseket és kísérleteket végig hárította, ugyanis az ügyészség már a nyomozás során szerette volna megtudni, hogy kik milyen felületeket szerkesztenek a mozgalom tagjai közül. Barcsa-Turner hiába érvelt több alkalommal is a vélemény-nyilvánítási szabadságot garantáló jogszabályokkal, illetve azzal, hogy pár éve még éppen a liberális jogvédő szervezetek adtak ki a zászlóégetéssel kapcsolatosan olyan közleményt, miszerint akár nemzetek zászlóit is lehetne égetni, ha más egyéb jogsértő cselekmény nem történik. A megvalósuló zászlóégetés szerintük ekkor még csak nem is tekinthető garázdaságnak. Emiatt persze a zászlóégetésre való, konkrét helyszínt nem tartalmazó felhívás, mint előkészület sem lehet bűncselekmény.

A védelem többször érvelt a vád megalapozatlan és koncepciós jellegével, hogy az eljárás idáig jutása egyértelműen a feljelentő Háttér Társaság lobbijának eredménye , akik egyébként 3 liberális álcivil jogvédő szervezettel együtt 2019-ben a gyűlöletbűncselekményre vonatkozó, szakmailag súlyosan aggályos, liberális szellemiségű és elfogult ügyészségi protokollokat fogadtattak el, és nem kizárhatóan érzékenyítik az igazságszolgáltatás egyes tagjait. Barcsa-Turner Gábor többször kifejtette, hogy ez az ügy nem róla szól, hanem arról, hogy a bíróságokat mennyire fertőzte meg a lobbi. Nem ellene születik az ítélet, hanem a bíróság oldalválasztása történik meg. Azt is kifejtette: botrányos, hogy a Háttér Társaság és a genderlobbista szervezetek a gyermek- és családvédő alkotmányos és törvényi rendelkezések ellenére szabadon garázdálkodhatnak, rombolhatják a társadalmat, provokálhatják a közösséget, de ha valaki ez ellen felemeli a szavát, akkor rögtön bebújnak az eltérő nemi identitásúak mögé, a beteg embereket, sőt a pedofilokat is pajzsként használják fel.

A bírónő nem jogerős ítéletében kimondta, hogy közösség tagja elleni erőszak nem történt, a plakát nem volt kihívóan közösségellenes, de szerinte az LMBTQP közösség tagjai elleni gyűlöletre való uszítás megtörtént. Intézkedésként egy évre szóló próbára bocsátást szabott ki, bár az ügyészség pénzbüntetés kiszabását kérte. A próbára bocsátás azt jelenti, hogy a próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha az ítélet jogerőre emelkedéstől számított egy éven belül a próbára bocsátottat a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik vagy a próbára bocsátottat a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik.

A HVIM elnöke és két hazafi (az egyikük Budaházy György) ellen egy 4 évvel ezelőtti, másik normalitásvédő célú, békés vélemény-nyilvánítása miatt szintén a Háttér Társaság feljelentése alapján kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetni rendelt, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette címén egy másik büntetőeljárás is zajlik, ami évek óta rendőrségi szakaszban van. Ezért Barcsa-Turner Gábor ezen plakát miatt már – akár három évig terjedő szabadságvesztéses – büntetést is kaphat.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás és Barcsa-Turner Gábor úgy döntöttek, hogy elvi okokból sem fogadják el ezt az egyébként enyhe ítéletet, hiszen nem történt bűncselekmény. Csupán annyi, hogy közzétételre került a világhálón egy, a magyar társadalmat fenyegető veszélyekre való figyelemfelkeltést célzó és az 1956-os szabadságharc hősei előtt tisztelgő plakát.

Valójában arról van szó, hogy az LMBTQP-lobbi a joggal és befolyásával súlyosan visszaélve már terrorisztikusan üldözi a normalitáspárti erőket, amit nem szabad megengedni. Nem szabad hagyni, hogy ők értelmezzék a gyermekeket, családokat és keresztény-nemzeti önazonosságot védő jogszabályokat, illetve ilyen és ehhez hasonló koncepciós eljárásokat kényszeríthessenek ki, majd elmarasztaló ítéleteket érjenek el. Miközben éppen a Háttér Társaság tevékenysége veszélyezteti a nemzetünket és ezért fel kellene oszlatni ezt a Soros zsoldban álló álcivil felforgató szervezetet hasonszőrű társaival együtt. Éppen ezen eljárás nyomozati szakaszában a számos bizonyított törvény- és közösségellenes jellege miatt a HVIM és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kezdeményezte a Háttér Társaság felosztását, de ezt a Legfőbb Ügyészség elutasította.

Erről az aggasztó és káros jelenségről is szól a nemzeti civilek idei Pride elleni múlt heten kiadott közös közleménye (katt).

Az ügy másodfokon, a Székesfehérvári Törvényszéken folytatódik.

Beindult a Pride-hónap, de Budaházyék korábbi tiltakozó akciójáról még mindig nem döntöttek

Ebben az ügyben dőlhet el, hogy hol húzódnak az egyre agresszívabban terjeszkedő LMBTQ-propagandával szembeni család- és gyermekvédő civil fellépés törvényes határai

Forrás: mandiner.hu

Gaudi-Nagy Tamás szerint az ügy alakulása azért is fontos, mert eligazítást adhat abban a kérdésben, hol húzódnak az egyre agresszívabb LMBTQ-propagandával szembeni civil tiltakozás határai.

Ahogy egy áprilisi cikkünkben beszámoltunk róla, a terrorcselekmény miatt elítélt, majd köztársasági elnöki kegyelemben részesült Budaházy György ellen továbbra is folyamatban van egy büntetőeljárás, amiért négy évvel ezelőtt, az akkori Pride-fesztivál idején társaival tiltakozott az LMBTQ-propaganda iskolai terjesztése ellen egy nyilvánosnak meghirdetett Pride-rendezvényen.

Budaházy és társai 2019 július elején látogattak el a Háttér Társaság irodájában Szivárvány Szakkör néven meghirdetett vitára, ahol szerettek volna hangot adni az iskolai genderpropaganda terjesztést ellenző véleményüknek. A rendezvényre azonban nem engedték be őket a szervezők, sőt rendőrt hívtak rájuk, ezért végül kisebb vita után csak egy „Tiltsák ki az LMBTQ-propagandát az iskolákból!” molinót feszítettek ki a bejáratnál, végül békésen távoztak.

A Háttér Társaság azonban gyűlölet-bűncselekményre hivatkozva büntetőfeljelentést tett ellenük.

Megszűntetés, újraindítás

Ezt először a rendőrség elutasította, de a Háttér Társaság panaszára újraindult. Ezt egy újabb eljárás-megszűntetés, majd egy megismételt panasz hatására újabb nyomozás követte a Fővárosi Főügyészség utasítására. Ennek végül az lett az eredménye, hogy tavaly májusban csoportosan elkövetett, közösség tagjai elleni erőszak bűntettével gyanúsították meg Budaházyt és két társát. Az ilyen bűncselekmény büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a gyanúsítottak védője, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője korábban közölte: márciusban benyújtottak egy alapos megszüntetési indítványt és a két másik gyanúsított írásbeli vallomásait. Az indítványban Gaudi felhívta a figyelmet: többek között házban lakó tanúk vallomásai és a rendelkezésre álló filmfelvételek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a gyanúsítottak semmilyen bűncselekményt nem követtel el, magatartásuk nem volt tekinthető sem erőszakosnak, sem kihívóan közösségellenesnek. „A büntetőeljárás alapjául szolgáló tényállás gyakorlatilag a jelenlévők vitája volt, és alapvetően azért történt meg, mert a Háttér Társaság tagjai önkényes, kirekesztő és intoleráns módon korlátozták a gyanúsítottak és több, jelen lévő más személy, egyébként éppen a kiskorúak Alaptörvényben rögzített jogainak védelmében gyakorolni kívánt vélemény-nyilvánítási szabadságát, ráadásul egy nyilvánosnak meghirdetett rendezvényen” – indokolt Gaudi.

Hol vannak a tiltakozás határai?

Az ügyvéd beadványában azonban azóta nem történt előrelépés, a BRFK megkeresésünkre nemrég azt közölte, hogy a hivatkozott ügyben az eljárás továbbra is folyamatban van.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője szerint az ügy alakulása azért is fontos, mert eligazítást adhat abban a kérdésben, hogy hol húzódnak az egyre agresszívabban terjeszkedő LMBTQ-propagandával szembeni család- és gyermekvédő civil fellépés törvényes határai.

Ez szerinte különösen most kap jelentőséget, amikor az éves rendszerességgel megtartott Pride hónap rendezvényei már tartanak, és évről-évre vannak olyan család-, érték- és gyermekvédő aktivisták, „akik nem nézik tétlenül a felforgató jellegű genderpropaganda térnyerési törekvéseit és ennek hangot is adnak tiltakozó akciók formájában”.

Vessenek véget a hazai hatóságok az LMBTQP-lobbi törvénysértő, gyermek- és családellenes tevékenységének!

Alulírott hazafias szervezetek és közéleti személyiségek, akik már hosszú évek óta küzdünk a nemzetközi LMBTQP-mozgalom hazai térnyerése ellen, fontos mérföldkőnek tekintjük és örömmel üdvözöltük a 2021-ben hatályba lépett gyermekvédelmi törvényt. Aggódva tapasztaljuk azonban a hazai hatóságok egy részének évek óta tartó azon törvényi mulasztását, hogy nem szereznek teljes körűen, érvényt a magyar gyermekeket és családokat védő hatályos törvényi rendelkezéseknek, és nem szabnak gátat intézkedéseikkel a felforgató LMBTQP agresszív propagandatevékenységének.

Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének 2020. december 23-a óta hatályos rendelkezése szerint „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”, amely ilyen módon egy elidegeníthetetlenül fontos személyiségi joggá vált minden gyermek számára. Hazánkban ezen alaptörvényi norma szerint „minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz”. Vagyis a szülőknek ugyan joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést, de még nekik sincs joguk gyermekeik részére „LMBTQP-nevelést” választani!

A hazai Btk. 208. § (1) bekezdése rögzíti, hogy „a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Azt pedig, hogy a kiskorúak LMBTQP-propagandával való befolyásolása – minimálisan is erkölcsileg és érzelmileg, de akár testileg is – veszélyezteti a fejlődésüket, a Gyermekvédelmi törvény 6/A. §-a határozza meg, mikor megfogalmazza, hogy „tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”.

Az vitathatatlan, hogy már maga a közrendet sértő „Pride” felvonulás is népszerűsíti és megjeleníti ezeket az aberrációkat, és oda egyes felelőtlen szülők bizony elviszik a gyerekeiket is, ahogy az ilyen eseteket az elmúlt években készült számtalan képfelvétel bizonyítja. Ezekben az esetekben bizony a rendőrségnek intézkedési kötelezettsége lenne, amit évek óta elmulaszt! Ahogy az olyan rendezvények megtiltását és a szervezők elleni eljárások indítását is elmulasztják, melyek közvetlenül vagy közvetve (pl. egyes tanárok „felkészítésén” keresztül) a gyerekek iskolai LMBTQP „érzékenyítését” célozzák.

Feltesszük a költői kérdést, hogy a pedofil céljaikat makacsul tagadó LMBTQP-szervezetek és személyek vajon milyen céllal kívánják ilyen elszántsággal elfogadtatni a gyerekekkel az aberrációikat, ha nem a mögöttes pedofil szándékaik miatt? Saját magukat leplezik le ezáltal!
A küszöbön álló idei, július 15-i LMBTQP-felvonuláson milyen módon és eszközökkel kívánja a rendőrség megakadályozni, hogy a felvonulásra jellemző erkölcstelen, magamutogató, szexuális aberrációkat bemutató cselekményeket az odavitt kiskorúak a törvény szándéka szerint ne lássák?

Fontosnak tartjuk, hogy az alkotmányos feladatának megfelelően az állam minden szerve sokkal hatékonyabban védje a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. Helyesnek tartjuk azt is, hogy legalább a 18 éven aluliak számára elvileg tiltják a homoszexualitást népszerűsítő olyan tartalmak közzétételét, amelyek mára már végzetesen megrontották a nyugati társadalmak korábban még egészséges nemi identitását, mentalitását.

Ugyanakkor a szexuális deviáns propaganda visszaszorításához és tilalmának érvényesítéséhez elengedhetetlennek tartjuk a fenti tiltó rendelkezések érdemi kikényszerítését és azt, hogy a hazai Büntető Törvénykönyv szigorú büntetéssel rendelje sújtani a tilalom megszegőit. Fontos lenne az is, hogy a szexuális deviáns propaganda ne csak a kiskorúak irányában, hanem a társadalom egésze tekintetében is legyen tiltott.

Követeljük ezennel a magyar rendőrség és ügyészség szerveitől: ahelyett, hogy a gyermek- és családvédő civil tiltakozó akcióink miatt, amelyekkel a fent részletezett veszélyekre törvényes eszközökkel fel kívánjuk hívni a társadalom figyelmét vagy a vélemény-nyilvánítási szabadság jogával élve, ki kívánjuk fejezni tiltakozásunkat az ilyen romboló tevékenység ellen téves jogi alapon rendszeresen koncepciós jellegű eljárások indítanak (pl. https://mandiner.hu/belfold/2023/06/budahazy-gyorgy-lmbtq-tiltakozas-rendorseg-meg-nincs-dontes, https://www.youtube.com/watch?v=S4tXLIXfQNc, https://pestisracok.hu/az-europai-unio-birosagatol-kerhet-allasfoglalast-a-fehervari-jarasbirosag-az-lmbtq-zaszloegetes-ugyeben/) végre foganatosítsanak közrendet védő, megfelelő és hatékony bűnügyi és hatósági intézkedéseket a társadalomromboló, felforgató LMBTQP szervezetek tevékenységével és rendezvényeivel szemben!

Követeljük továbbá a rendőrségnek és az ügyészségnek a – képzési rendszerekbe is beépülni törekvő – genderlobbi befolyása alóli felszabadítását!

A szivárványos zászlók középületekre tűzésének törvényi tilalmát továbbra is szükségesnek tartjuk, bízunk benne, hogy ez a javaslat végre – a tavalyi elutasítást követően – mielőbb támogatást nyer az Országgyűlésben. Egyes települési önkormányzatok épületein ugyanis a helyi közakarat ellenében, az állampolgárok többségének meggyőződését súlyosan sértő módon, megbotránkozást kiváltva, nagy nyilvánosság előtt teszik közszemlére a szivárványos zászlót, s ha ezt eltűrjük, az iskolák és óvodák épületei lehetnek célpontjai az LMBTQP-propagandának magyar gyermekeket súlyosan veszélyeztető módon.

Nincs hova hátráljunk! Ennek jegyében végül jelezzük, hogy idei Pride egyes rendezvényei kapcsán is törvényes gyermek- és családvédő, normalitáspárti akciók végrehajtására kerül sor.

Budapest, 2023. július 7.

Barcsa-Turner Gábor (Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom)

Budaházy Edda (Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom)

Csíkhelyi Levente (European Patriots Unite)

dr. Gaudi-Nagy Tamás (Nemzeti Jogvédő Szolgálat)

Kelecsényi Nándor (Nemzeti Filmkészítők Egyesülete)

Védjük meg a balliberális lejáratással szemben Böjte Csaba testvért és gyermekmentő hálózatát ! – Füssy Angéla lebuktatta a háttérhatalmi erők által felbújtott rágalmazókat, hamisan vádolókat

A Nobel-békedíjra jelölt, ezernyi erdélyi gyermeket krisztusi útra vezető, sikeres keresztény gyermekvédő intézmény-hálózatot vezető, Böjte Csaba testvér elleni hazug balliberális lejárató kampányt bebuktatta Füssy Angéla, a PS bátor és okos újságírója ezzel a leleplező tényfeltáró cikkel.

Böjte Csaba és aki kiáll mellette (különösen most Füssy Angéla oknyomozó patrióta újságíró) számíthat a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogi támogatására, mivel a Csaba testvér munkássága elleni sátáni támadások egy tőről fakadnak az Isten-Haza-Család elleni háttérhatalmi rontással.

A hamis vád hazánkban is üldözendő bűncselekmény, ezért aki gerjeszti és terjeszti Csaba testvér és intézménye elleni aljas hazugságokat büntetőeljárással kell számoljon.

Én is aláírtam a Csaba testvér melletti petíciót és támogatom a kiállást mellette akiért tűzbe teszem a kezem.

1995 óta ismerem Őt, láttam honnét indult, mit és hogyan ért el a Jóisten kegyelme által, nem kérdés, hogy teljes mellszélességgel ki kell állni mellette minden keresztény, nemzeti magyarnak !

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

“Ez a történet vérlázító, hogy terroristaváddal itélnek el jóravaló embereket”, Skrabski Fruzsina beszámolója a Budaházy-bizottság az Igazságért támogatói találkozóról

Forrás: mandiner.hu

Ott ült a régész és megszakadt a szívem.

„Közös ünneplésre és találkozóra gyültünk össze nagyon sokan, nagyon sokfélék, a Hazatérés Templomában, szerdán. Budaházy György és a Hunnia-per meghurcoltjai meghívtak mindenkit, aki támogatta a kegyelmi ügyüket, mert sokezer híres és kevésbé híres jószándékú ember állt ki az igazság győzelméért.

A Hunnia-ügy sokkal több, mint pár ember koncepciós pere. Ez a történet vérlázító, hogy a XXI. században, demokráciában megtörténhet: 15 évig elveszik a családfőt, családanyát a gyerekeiktől és súlyos, terroristaváddal itélnek el jóravaló embereket.

Közben az államterror felelősei szabadon mórikálhatják magukat.

Illusztris társaság gyűlt össze: Gaudi-Nagy Tamás ismertette a jogi hátterét és igazságát a kegyelemnek. Sajnos még három ember, aki fellebezhetett az itélet ellen, még nem szabad. Köztük egy nemzetközileg elismert régész, két kisgyerekkel és egy termelési igazgató-gazdálkodó, négy gyerekkel.

Ott ült a régész és megszakadt a szívem, hogy ez a csodálatos ember, aki az ország büszkesége egyrészről, de egy nagy fenyegetettségben kell éljen másrészről. Miközben örül a többiek kegyelmének, nagyon igazságtalan, hogy ő még nem kapta meg!

Remélem, hogy az ő ügyük végére is pont kerül hamarosan!

Dézsy Zoltán szerint a Magyar Köztársaság legaljasabb, előre megkonstruált játéka ez az ügy, ami 2002-ért büntetés, mert már akkor nem számolták újra a szavazatokat.

Murányi Levente, 56-os hős elmondta, hogy Budaházyék szenvedése nagyobb, mint az övék, mert egy jogállamban történik ilyen igazságtalanság és 15 éve tart.

Jeszenszky Zsolt örömét és elismerését fejezte ki, hogy a nemzeti oldal radikálisabb részén is profi érveléseket, jogi felkészültséget lát, ökölrázás és kardcsörtetés helyett. És különösen, hogy a műsoraiban a közelmúltban nem egy sértett, dühös, bosszúvágyó Budaházyval, hanem egy higgadtan gondolkodó, a politikát értő realistával beszélgethetett. Aki ugyan megjárta a börtönt – de ez Nelson Mandelával is előfordult, aki végül Dél-Afrika elnöke lett…

Én elmondtam, hogy úgy állok ott, hogy elitélem az erőszakot, a vádban felsorolt cselekményeket, de mégis úgy érzem, hogy ki kell állnom, mert az igazságszolgáltatásunk 15 éve nyúzza ezeket az embereket és aránytalanul súlyosak a vádak. Közben pedig 2006 felelőseinek a hajuk szála se görbült.”