A normalitás győzelme: másodfokon felmentették genderlobbista Háttér Társaság által feljelentett, normalitást védő vármegyés vezetőt, Barcsa-Turner Gábort

(forrás: Pesti Srácok és Magyar Jelen tudósításai alapján)

A Székesfehérvári Törvényszéken 2024. március 7-én tartott másodfokú nyilvános ülést követően 2024. március 21-én kihirdetett ítéletével megváltoztatta a Barcsa-Turner Gábor HVIM elnök bűnösséget közösség elleni uszítás bűntette miatt megállapító ítéletet és bűncselekmény hiányában felmentette a vármegyés vezetőt az ellene emelt vád alól. A vádlott és védője,  dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője tudomásul vették az ítéletet, de a Fejér Vármegyei Főügyészség képviselője bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbezést jelentett be, így a felmentő ítélet nem jogerős, az eljárás harmadfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik. Az ügy előzményei itt olvashatók nemzeti jogvédő szemmel.

Az ügy abszurditását és genderlobbisták szerinti fontosságát is mutatja, hogy a Háttér Társaság a feljelentését követően minden eszközzel törekedett a vármegyés vezető elítéltetésére: a rendőrség többször megszüntette az eljárást, sőt, egyszer maga az ügyészség is az elmúlt 4,5 évben, mégis eljuthatott az ügy elsőfokú ítélethirdetésig, Barcsa-Turner Gábor bűnössé nyilvánításáig, de most  másodfokon mégis felmentés lett az ítélet.

Nagyon korrekt, tisztességes és iránymutató jelentőségű ítélet született, manapság ez ritka, mint a fehér holló az ilyen érzékeny, alapvető jogokkal érintett ügyekben. Az ilyen bírók, mint dr. Tőke Zoltán bíró úr és tanácsa példát mutatnak szakmai tisztességből és normalitásból. Igazi  ünnep volt egy ilyen ítéletet megélni, mivel ennek az ügynek az is  tétje, hogy a társadalmat felforgató genderlobbi  törekvéseivel szemben a normalitás, az alkotmányos rend, a gyermekek, a családok és a hagyományos értékek védelmében történő véleményalkotást és közösségi ellenállást ne tudják a genderlobbisták korlátozni, akik maguknak a legszélesebb jogokat követelik, de a társadalomvédő normalitáspártiakat megfosztanák a vélemény-nyilvánítás jogától is.

Mindenképpen javasoljuk megtekinteni a Pesti Srácok részletes videós összefoglalóját és tudósítását (tudósító: Füssy Angéla) a március 21-i másodfokú ítélethirdetésről, amelyben az ítéleti indokolása is látható, illetve  a vádlott és védője értékelik a történteket.

A Magyar Jelen videós tudósítása itt látható, amelyben az ítéleti indokolása is megtekinthető,  a vádlott és védője értékelik a történteket.

Az ítélet indokolása a vonatkozó nemzetközi egyezményi, alaptörvényi és büntetőtörvényi hátteret részletesen vezette le és alapvetően visszaigazolta a védelem által hivatkozott érvelést megállapítva, hogy sem a közösség tagja elleni erőszak bűntettének alapesete, sem pedig közösségi elleni uszítás bűntettét nem valósította meg a 2019-ben közzétett, rendhagyó 1956-os megemlékezésre vonatkozó plakát.

A Btk. 332. § c) pontja szerinti  közösség elleni izgatás bűntette megvalósulása vizsgálatakor a nyilvánvaló és közvetlen veszély tesztjét és a támadott értékek egyediségének követelményét mindenképpen figyelembe kell venni, és csak bizonyos mérték fölött, azaz a nyilvánvaló és közvetlen veszély esetén igazolható alkotmányosan a szabad vélemény-nyilvánításhoz való jog korlátozása. A vélemény-nyilvánítás szabadsága csak nagyon szűk körben korlátozható. Az uszításnak el kell érnie azt a szintet, amelytől szükséges és arányos mértékben korlátozható a vélemény-nyilvánítás szabadsága. A vád tárgyává tett plakát esetében ez nyilvánvalóan nincs így. Helyes értelmezésben a közösség elleni uszítás megvalósulásához szükséges gyűlöletre uszítás nem pusztán az ellenérzések kedvezőtlen vagy sértő nézetek meghökkentő, esetleg hangulatkeltő közzététele (mint ami a vád tárgyává tett plakáton történt), hanem olyan feszültséget gerjesztő magatartás, amely alkalmas arra, hogy emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly mértékben tüzelje fel, amely gyűlölet kiváltására alkalmas, és ez a társadalmi rend és béke megzavarásához vezet. Erről a vádbeli plakát kapcsán nem volt szó, annak tartalmára és közzétételi módjára is figyelemmel.

Kiemelt nemzeti jogvédő feladat az ilyen társadalmilag hasznos, nemzeti érdek- és értékvédő normalitáspárti tevékenység miatt eljárás alá vont honfitársainkat , – mint jelen esetben Barcsa-Turner Gábor – büntetővédelemmel és más jogvédelmi eszközzel támogatni, mivel ezzel az egész nemzeti közösségünk érdekeit is védjük.

Mivel mi nemzeti jogvédők, a magyar nemzeti érdekeket védjük a jog eszközével és mögöttünk nem állnak magyarellenes, Soros-féle külföldi pénzemberek és gyarmatosító szervezetek (nem úgy mint az ilyen forrásokkal kitömött Háttér Társaság és az álcivil liberális jogvédő szervezetek), de külföldi államok sem, ezért mi csak a magyar szolidaritásra építhetünk.

Kérjük, támogassa a magyarok emberi jogaiért küzdő Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (www.njsz.huszemélyi jövedelemadója 1%-ával (adószám: 19334684-1-05) vagy pénzügyi támogatással, hogy minél hatékonyabban segíthessünk. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat bankszámlaszáma: (HU45) 11600006-00000000-29912821

Mi soha nem adjuk fel és nem engedünk a magyarok jogaiból!

Honfitársi üdvözlettel :

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Március 21-én másodfokú ítélethirdetés a genderlobbista Háttér Társaság által feljelentett, normalitást védő vármegyés vezető büntetőperében

Másodfokon is tartogatott abszurditást  az LMBTQP-zászló meg nem történt elégetésének ügye.  Egy rendhagyó 1956-os megemlékezésre invitáló  2019-es plakátra rákerült ironikus programpont miatt első fokon közösség elleni uszítás miatt egy év próbára bocsátást szabtak ki Barcsa-Turner Gáborra (HVIM), ám  az ügyészség fellebbezéssel élt és mindenképpen szeretné, hogy közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt ítéljék el és szabjanak ki szigorú büntetést másodfokon a vármegyés vezetőre.

A Székesfehérvári Törvényszéken 2024. március 7-én tartott másodfokú nyilvános ülésen összecsapott a vád és a védelem, utóbbit dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látja el. Másodfokú határozathozatal 2024. március 21-én 9 órakor lesz.

Videós összefoglaló a március 7-i másodfokú nyilvános ülésről, amelyben a vádlott, a védő és a vád képviselőjének felszólalása is megtekinthető, továbbá a vádlott és védője értékelik az eljárást, latolgatják az esélyeket:

A nyilvános ülésen orwelli módon azzal érvel a vármegyei főügyészség ügyésze, hogy a “vádlott” egyértelműen egy értékrendszer alapján cselekszik, kirekesztő a deviánsokkal szemben, és ő határozza meg, hogy mi a normalitás, ami szerinte nem is létező fogalom. Az ügyész szerint a próbára bocsátás nem elég elrettentő, ezért büntetést kell kiszabni Barcsa-Turner Gáborra a bíróságon leszögezte, hogy valóban nem tud olyan ítéletet elképzelni, ami alapján az értékrendje megváltozna a kérdésben.

A feljelentő szervezet, a Háttér Társaság lobbiját is “konteónak” minősítette az ügyész, de tényszerűen ennek konkrét tényeivel (bírók, ügyészek, rendőrök érzékenyítése, szakmailag tarthatatlan lmbtq-párti ügyészségi iránymutatások kilobbizása stb.) szembesítve lett, hiszen erről maga a felforgató szervezet számol be büszkén.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, az ügyben védőként eljáró hazafias ügyvéd hosszan sorolta a tárgyaláson a felmentés mellett szóló jogi indokokat és az Alaptörvény által rögzített családvédő és gyermekvédő értékeket, amiket véd és képvisel Barcsa-Turner, akit és cselekményét ezért semmiféleképpen sem lehet közösségellenesnek titulálni és ezért bűncselekménynek sem minősíteni. Védőbeszédében ő is súlyos kritikával illette az ügyész által elmondottakat.

A védelmi fellebbezés indokolása arra hivatkozott a bűncselekményi minősítés vitatása körében, hogy a vád tárgyává tett plakát  az Alaptörvény IX. Cikkének (1) bekezdése körébe tartozó védett véleménynyilvánítás, amely lényegében egy társadalmi tesztként is felfogható, és amely abban az értelemben elérte hatását, hogy egyes túlérzékeny társadalmi csoportokért tevékenykedő genderlobbi szervezet, jelesül egészen pontosan a Háttér Társaság, ebben az ügyben büntetőfeljelentést tett, érdekes módon  magára véve az LMBTQP mozaikszó megjelölést. Nyilvánvaló az is, hogy ez a mozaikszó megjelölés már önmagában az elsőfokú ítéletben foglaltakkal ellentétben kizárttá teszi azt, hogy egyáltalán olyan társadalmi csoportról legyen szó, amely bármilyen tekintetben is alaptörvényi, illetve jogszabályi védelmi körbe tartozna. Józan ésszel belátható, hogy a P rövidítéssel jellemezhető pedofil személyek köre Magyarországon súlyosan büntetendő tevékenységnek minősülő magatartásokat kifejtőket jelenti, akiket a jogszabály üldözni és megbüntetni rendel cselekményük elkövetése esetén tehát nem tartoznak védendő csoport körébe.

A védelmi fellebbezés azt is kifejtette, hogy a Btk. 332. § c) pontja szerinti  közösség elleni izgatás bűntette megvalósulása vizsgálatakor a nyilvánvaló és közvetlen veszély tesztjét és a támadott értékek egyediségének követelményét mindenképpen figyelembe kell venni, és csak bizonyos mérték fölött, azaz a nyilvánvaló és közvetlen veszély esetén igazolható alkotmányosan a szabad vélemény-nyilvánításhoz való jog korlátozása. A vélemény-nyilvánítás szabadsága csak nagyon szűk körben korlátozható. Az uszításnak el kell érnie azt a szintet, amelytől szükséges és arányos mértékben korlátozható a vélemény-nyilvánítás szabadsága. A vád tárgyává tett plakát esetében ez nyilvánvalóan nincs így. Helyes értelmezésben a közösség elleni uszítás megvalósulásához szükséges gyűlöletre uszítás nem pusztán az ellenérzések kedvezőtlen vagy sértő nézetek meghökkentő, esetleg hangulatkeltő közzététele (mint ami a vád tárgyává tett plakáton történt), hanem olyan feszültséget gerjesztő magatartás, amely alkalmas arra, hogy emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly mértékben tüzelje fel, amely gyűlölet kiváltására alkalmas, és ez a társadalmi rend és béke megzavarásához vezet. Erről a vádbeli plakát kapcsán nincs szó.

Szintén kifejtette mind Gaudi-Nagy, mind Barcsa-Turner az ügy abszurditását: a rendőrség többször megszüntette az eljárást, sőt, egyszer maga az ügyészség is az elmúlt 4,5 évben, mégis eljuthatott az ügy elsőfokú ítélethirdetésig, Barcsa-Turner Gábor bűnössé nyilvánításáig, most pedig a másodfok dönthet.

A védelmi érvek hatására az ítélethozatalt elnapolta a másodfokon eljáró tanács.

A másodfokú ítélet kihirdetésének időpontja: 2024. március 21-e, 09:00. Helyszín: Székesfehérvári Törvényszék fszt 8.

Aki tud, jöjjön el Székesfehérvárra – kéri az LMBTQP-lobbi által eljárás alá vont “vádlott”.

Gaudi-Nagy Tamás: Érvényt kell szerezni a gyermekvédelmi törvénynek a mindennapi életben

Forrás: hirtv.hu

Gaudi-Nagy Tamással, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvivőjével beszélgettünk a Sziget Fesztivál homoszexuális reklámjáról, ami után a jogvédő szervezet megtette a bejelentését.

Gaudi-Nagy Tamás kiemelte, hogy a Sziget Fesztivál tartalmai korhatár besorolás nélkül megtekinthető bárki számára, ezzel megsérti a gyermekvédelmi törvényt. Ezen felül kitért még az LMBTQ propaganda káros hatására: külföldön egy felmérés szerint az LMBTQ-lobbi hatására növekedik a fiatalok körében a nemváltó műtétek száma is.

A teljes beszélgetés Gaudi-Nagy Tamással ITT.

Forrás: magyarnemzet.hu

Közérdekű bejelentést tett a a YouTube szolgáltatója, a Google Ireland ellen a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) – tudta meg a Magyar Nemzet. A bejelentés előzményét a Sziget Fesztivál homoszexuálisakat népszerűsítő reklámvideója adja, amelyen azonos nemű fiatalok csókolóznak.

Az NJSZ tájékoztatása szerint a reklámtevékenység sérti Magyarország Alaptörvényét, valamint a gyermekvédelmi törvény által beiktatott Grtv. 8. § (1a) bekezdése szerinti tilalmát, amely kimondja, miszerint „tilos az olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”

A fesztivál promóvideója továbbá fizetett YouTube-hirdetésként is megjelenik, sőt a kiskorú fogyasztók számára is reklámként elérhető. A reklámvideót ugyanakkor a 18 éven felüli felhasználók is láthatják, amely vitathatatlanul a Sziget Fesztivált népszerűsítő gazdasági reklám. A bejelentett reklámok tehát sértik a YouTube fizetett hirdetésekre vonatkozó szabályzatát is – mutattak rá.

A jogvédő szolgálat ezért arra kérte a fogyasztóvédelmi hatóságot, hogy lépjen fel a fenti törvénysértések ellen, indítson hatósági eljárást és a 18 év alattiaknak történő homoszexualitás megjelenítését vizsgálja ki.

Jelen közérdekű bejelentésünkben kérjük a Tisztelt Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Hatóságát, hogy intézkedjenek a Google/YouTube LMBTQP-propagandát terjesztő reklámjainak azonnali leállítása iránt az önkéntes jogkövetésre felszólítással, és egyúttal indítsanak hatósági eljárást, amiért a fent nevezett jogsértéseket óriási számban követik el nap mint nap a magyar gyermekkorú fogyasztók sérelmére. Kérjük tiltsák meg a továbbiakban ezen reklámok közzétételét magyarországi IP-címekről internetet használó vagy magyar nyelvi beállítást használó YouTube-fogyasztók esetén

– hangsúlyozta az NJSZ, amely szerint ez az eset is egy újabb bizonyíték az LMBTQ-propaganda egyre gátlástalanabb terjesztésére. Álláspontjuk szerint továbbá a promóvideó teljesen egyértelműen sérti a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 8. § (1a) bekezdése szerinti reklámtilalmat, amely miatt bírság kiszabását tartják indokolnak.

Az augusztus 10-én tett bejelentésre válaszul Budapest Főváros Kormányhivatalának Fogyasztóvédelmi Főosztálya közölte: a hatóság hivatalból már vizsgálatot indított, az eljárás megindítására pedig a bizonyítékok rendelkezésre állása esetén kerül majd sor.

Közösség elleni uszítás volna a meg nem valósult LMBTQP-zászlóégetés plakátja!?

Forrás: szentkoronaradio.com

A Székesfehérvári Járásbíróság első fokon közösség elleni uszítás bűntettének minősített egy rendhagyó 56-os megemlékezésre invitáló plakátot, amin többek között – vörös és EU-s zászlók mellett-, a deviáns genderlobbi zászlajának elégetése is szerepelt, ám az nem valósult meg. A plakáton konkrét rendezvényhelyszín nem is szerepelt.

Barcsa-Turner Gábort, a HVIM elnökét ezért nem jogerősen 1 év próbára bocsátották, ám az őt védő  dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéddel, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével  felmentésért fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, így az ügy a Székesfehérvári Törvényszéken folytatódik majd.

Az ügy botrányos előzményei, és az egész ügymenet rámutat arra, hogy az LMBTQP mozgalom egyre agresszívabban próbálja támadni, kriminalizáltatni a normalitást képviselő, velük törvényes eszközökkel szembeszálló patriótákat.

A Háttér Társaság, mint a LMBTQP-lobbi legjobban pénzelt, és a magyar  társadalomra nézve a legveszélyesebb szervezet az utóbbi években folyamatosan feljelenti a család- és gyermekvédő hazafiakat, a nemzet megmaradásáért küzdő személyeket és  szervezeteket. Tették ezt HVIM a szóban forgó ’56-os rendezvényének 2019-es plakátja kapcsán is azt követelve, hogy minősítsék a plakátot gyűlölet-bűncselekménynek és sújtsák szabadságvesztéssel a plakátot kiadókat.

A nyomozóhatóságok – teljesen jogszerűen – már többször lezárták a közösség tagja elleni erőszak kísérlete jogcímen indított eljárást, sőt, egy alkalommal az ügyészség is így tett. Azonban a genderlobbista Háttér Társaság végül az ügyészségnél rejtélyes módon elérte, hogy megtörténjen a vádemelés közösség tagja elleni erőszak bűntette címén a HVIM elnöke ellen. Pikánssá tette az ügymenetet, hogy a vádat végig ugyanaz az ügyész képviselte, aki így egymásnak ellentmondó határozatokat hozott…

A tavaly őszi előkészítő ülésen dr. Patyi Adrienn bírónő a vád tárgyává tett cselekmény kapcsán átminősítést látott indokoltnak: szerinte közösség tagja elleni uszítás valósulhatott meg. Az átminősítés okán a védelem elnapolást kért. Az ügyészség  azonban ennek ellenére nem módosította a vádat. Az érdemi tárgyalási szakaszban idén áprilisban a kiváló nemzeti jogvédő felhívta a figyelmet egy, az uniós normákkal kapcsolatos  jogharmonizációs problémára.

Szerinte a magyar jogalkotás túlzottan kiterjesztően ültette át az idegengyűlöletre vonatkozó szabályokat, tévesen ebbe a körbe vonva az LMBTQP csoportba tartozókat. Emiatt az EU Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezett, illetve az Alkotmánybíróság döntését indítványozta. Emiatt újabb elnapolás következett, de végül a bíróság ezen  mindkét védői indítványt elutasította, mint ahogy annak sem adott helyt, hogy az eljárásban a Háttér Társaság vezetője tanúként és egy szakértő legyen megkérdezhető arról, hogy az LMBTQP mozaikszó végén a plakáton  szereplő, pedofíliára utaló P betű valóban  a szexuális-nemi deviánsokra alkalmazhatónak minősül-e. Ezen bizonyítások hiányában, a vádemelés és ítélet okán úgy tűnik, hogy mind a genderlobbi, mind az ügyészség, mind pedig a bíróság szerint a pedofilok nem bűnözők, hanem védelemben részesítendő tagjai a nem hagyományos szexuális és nemi orientációjú személyek szivárványos közösségének.

Barcsa-Turner Gábor (HVIM társelnök) a plakát létrehozását, közzétételét nem tagadta, azonban az általa képviselt 22 éves szervezet feltérképezésére irányuló kérdéseket és kísérleteket végig hárította, ugyanis az ügyészség már a nyomozás során szerette volna megtudni, hogy kik milyen felületeket szerkesztenek a mozgalom tagjai közül. Barcsa-Turner hiába érvelt több alkalommal is a vélemény-nyilvánítási szabadságot garantáló jogszabályokkal, illetve azzal, hogy pár éve még éppen a liberális jogvédő szervezetek adtak ki a zászlóégetéssel kapcsolatosan olyan közleményt, miszerint akár nemzetek zászlóit is lehetne égetni, ha más egyéb jogsértő cselekmény nem történik. A megvalósuló zászlóégetés szerintük ekkor még csak nem is tekinthető  garázdaságnak. Emiatt persze a zászlóégetésre való, konkrét helyszínt nem tartalmazó felhívás, mint  előkészület sem lehet bűncselekmény.

A védelem többször érvelt a vád megalapozatlan és  koncepciós jellegével, hogy az eljárás idáig jutása egyértelműen a feljelentő Háttér Társaság lobbijának eredménye , akik egyébként 3 liberális álcivil jogvédő szervezettel együtt 2019-ben a gyűlöletbűncselekményre vonatkozó, szakmailag súlyosan aggályos, liberális szellemiségű és elfogult ügyészségi protokollokat fogadtattak el, és nem kizárhatóan érzékenyítik az igazságszolgáltatás egyes tagjait. Barcsa-Turner Gábor többször kifejtette, hogy ez az ügy nem róla szól, hanem arról, hogy a bíróságokat mennyire fertőzte meg a lobbi. Nem ellene születik az ítélet, hanem a bíróság oldalválasztása történik meg. Azt is kifejtette: botrányos, hogy a Háttér Társaság és a genderlobbista szervezetek a gyermek- és családvédő alkotmányos és törvényi rendelkezések ellenére szabadon garázdálkodhatnak, rombolhatják a társadalmat, provokálhatják a közösséget, de ha valaki ez ellen felemeli a szavát, akkor rögtön bebújnak az eltérő nemi identitásúak mögé, a beteg embereket, sőt a pedofilokat is  pajzsként használják fel.

A bírónő nem jogerős ítéletében kimondta, hogy közösség tagja elleni erőszak nem történt, a plakát nem volt kihívóan közösségellenes, de szerinte az LMBTQP közösség tagjai elleni gyűlöletre való  uszítás megtörtént. Intézkedésként egy évre szóló próbára bocsátást szabott ki, bár az ügyészség pénzbüntetés kiszabását kérte.  A próbára bocsátás azt jelenti, hogy a próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha az ítélet jogerőre emelkedéstől számított egy éven belül a próbára bocsátottat a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik vagy a próbára bocsátottat a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik.

A  HVIM elnöke és két hazafi (az egyikük Budaházy György) ellen egy 4 évvel ezelőtti, másik normalitásvédő célú, békés vélemény-nyilvánítása miatt szintén a Háttér Társaság feljelentése alapján kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetni rendelt, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette címén egy  másik büntetőeljárás is zajlik, ami évek óta rendőrségi szakaszban van. Ezért Barcsa-Turner Gábor ezen plakát miatt már – akár három évig terjedő szabadságvesztéses –  büntetést is kaphat.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás és Barcsa-Turner Gábor úgy döntöttek, hogy elvi okokból sem fogadják el ezt az egyébként enyhe ítéletet, hiszen nem történt bűncselekmény. Csupán annyi, hogy közzétételre került a világhálón  egy, a magyar társadalmat fenyegető veszélyekre való figyelemfelkeltést célzó és az 1956-os szabadságharc hősei előtt tisztelgő plakát.

Valójában arról van szó, hogy az LMBTQP-lobbi a joggal és befolyásával súlyosan visszaélve már terrorisztikusan üldözi a normalitáspárti erőket, amit nem szabad megengedni. Nem szabad hagyni, hogy ők értelmezzék a gyermekeket, családokat és keresztény-nemzeti önazonosságot védő  jogszabályokat, illetve ilyen és ehhez hasonló koncepciós eljárásokat kényszeríthessenek ki, majd elmarasztaló ítéleteket érjenek el. Miközben éppen a Háttér Társaság tevékenysége veszélyezteti a nemzetünket és ezért fel kellene oszlatni ezt a Soros zsoldban álló álcivil felforgató szervezetet  hasonszőrű társaival együtt. Éppen ezen eljárás nyomozati szakaszában a számos bizonyított törvény- és közösségellenes jellege miatt a HVIM és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kezdeményezte a Háttér Társaság felosztását, de ezt a Legfőbb Ügyészség elutasította.

Erről az aggasztó és káros jelenségről is szól a nemzeti civilek idei Pride elleni múlt heten kiadott közös közleménye (katt).

Az ügy másodfokon, a Székesfehérvári Törvényszéken folytatódik.

Beindult a Pride-hónap, de Budaházyék korábbi tiltakozó akciójáról még mindig nem döntöttek

Ebben az ügyben dőlhet el, hogy hol húzódnak az egyre agresszívabban terjeszkedő LMBTQ-propagandával szembeni család- és gyermekvédő civil fellépés törvényes határai

Forrás: mandiner.hu

Gaudi-Nagy Tamás szerint az ügy alakulása azért is fontos, mert eligazítást adhat abban a kérdésben, hol húzódnak az egyre agresszívabb LMBTQ-propagandával szembeni civil tiltakozás határai.

Ahogy egy áprilisi cikkünkben beszámoltunk róla, a terrorcselekmény miatt elítélt, majd köztársasági elnöki kegyelemben részesült Budaházy György ellen továbbra is folyamatban van egy büntetőeljárás, amiért négy évvel ezelőtt, az akkori Pride-fesztivál idején társaival tiltakozott az LMBTQ-propaganda iskolai terjesztése ellen egy nyilvánosnak meghirdetett Pride-rendezvényen.

Budaházy és társai 2019 július elején látogattak el a Háttér Társaság irodájában Szivárvány Szakkör néven meghirdetett vitára, ahol szerettek volna hangot adni az iskolai genderpropaganda terjesztést ellenző véleményüknek. A rendezvényre azonban nem engedték be őket a szervezők, sőt rendőrt hívtak rájuk, ezért végül kisebb vita után csak egy „Tiltsák ki az LMBTQ-propagandát az iskolákból!” molinót feszítettek ki a bejáratnál, végül békésen távoztak.

A Háttér Társaság azonban gyűlölet-bűncselekményre hivatkozva büntetőfeljelentést tett ellenük.

Megszűntetés, újraindítás

Ezt először a rendőrség elutasította, de a Háttér Társaság panaszára újraindult. Ezt egy újabb eljárás-megszűntetés, majd egy megismételt panasz hatására újabb nyomozás követte a Fővárosi Főügyészség utasítására. Ennek végül az lett az eredménye, hogy tavaly májusban csoportosan elkövetett, közösség tagjai elleni erőszak bűntettével gyanúsították meg Budaházyt és két társát. Az ilyen bűncselekmény büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a gyanúsítottak védője, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője korábban közölte: márciusban benyújtottak egy alapos megszüntetési indítványt és a két másik gyanúsított írásbeli vallomásait. Az indítványban Gaudi felhívta a figyelmet: többek között házban lakó tanúk vallomásai és a rendelkezésre álló filmfelvételek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a gyanúsítottak semmilyen bűncselekményt nem követtel el, magatartásuk nem volt tekinthető sem erőszakosnak, sem kihívóan közösségellenesnek. „A büntetőeljárás alapjául szolgáló tényállás gyakorlatilag a jelenlévők vitája volt, és alapvetően azért történt meg, mert a Háttér Társaság tagjai önkényes, kirekesztő és intoleráns módon korlátozták a gyanúsítottak és több, jelen lévő más személy, egyébként éppen a kiskorúak Alaptörvényben rögzített jogainak védelmében gyakorolni kívánt vélemény-nyilvánítási szabadságát, ráadásul egy nyilvánosnak meghirdetett rendezvényen”  – indokolt Gaudi.

Hol vannak a tiltakozás határai?

Az ügyvéd beadványában azonban azóta nem történt előrelépés, a BRFK megkeresésünkre nemrég azt közölte, hogy a hivatkozott ügyben az eljárás továbbra is folyamatban van.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője szerint az ügy alakulása azért is fontos, mert eligazítást adhat abban a kérdésben, hogy hol húzódnak az egyre agresszívabban terjeszkedő LMBTQ-propagandával szembeni család- és gyermekvédő civil fellépés törvényes határai.

Ez szerinte különösen most kap jelentőséget, amikor az éves rendszerességgel megtartott Pride hónap rendezvényei már tartanak, és évről-évre vannak olyan család-, érték- és gyermekvédő aktivisták, „akik nem nézik tétlenül a felforgató jellegű genderpropaganda térnyerési törekvéseit és ennek hangot is adnak tiltakozó akciók formájában”.

Vessenek véget a hazai hatóságok az LMBTQP-lobbi törvénysértő, gyermek- és családellenes tevékenységének!

Alulírott hazafias szervezetek és közéleti személyiségek, akik már hosszú évek óta küzdünk a nemzetközi LMBTQP-mozgalom hazai térnyerése ellen, fontos mérföldkőnek tekintjük és örömmel üdvözöltük a 2021-ben hatályba lépett gyermekvédelmi törvényt. Aggódva tapasztaljuk azonban a hazai hatóságok egy részének évek óta tartó azon törvényi mulasztását, hogy nem szereznek teljes körűen, érvényt a magyar gyermekeket és családokat védő hatályos törvényi rendelkezéseknek, és nem szabnak gátat intézkedéseikkel a felforgató LMBTQP agresszív propagandatevékenységének.

Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének 2020. december 23-a óta hatályos rendelkezése szerint „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”, amely ilyen módon egy elidegeníthetetlenül fontos személyiségi joggá vált minden gyermek számára. Hazánkban ezen alaptörvényi norma szerint „minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz”. Vagyis a szülőknek ugyan joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést, de még nekik sincs joguk gyermekeik részére „LMBTQP-nevelést” választani!

A hazai Btk. 208. § (1) bekezdése rögzíti, hogy „a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Azt pedig, hogy a kiskorúak LMBTQP-propagandával való befolyásolása – minimálisan is erkölcsileg és érzelmileg, de akár testileg is – veszélyezteti a fejlődésüket, a Gyermekvédelmi törvény 6/A. §-a határozza meg, mikor megfogalmazza, hogy „tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”.

Az vitathatatlan, hogy már maga a közrendet sértő „Pride” felvonulás is népszerűsíti és megjeleníti ezeket az aberrációkat, és oda egyes felelőtlen szülők bizony elviszik a gyerekeiket is, ahogy az ilyen eseteket az elmúlt években készült számtalan képfelvétel bizonyítja. Ezekben az esetekben bizony a rendőrségnek intézkedési kötelezettsége lenne, amit évek óta elmulaszt! Ahogy az olyan rendezvények megtiltását és a szervezők elleni eljárások indítását is elmulasztják, melyek közvetlenül vagy közvetve (pl. egyes tanárok „felkészítésén” keresztül) a gyerekek iskolai LMBTQP „érzékenyítését” célozzák.

Feltesszük a költői kérdést, hogy a pedofil céljaikat makacsul tagadó LMBTQP-szervezetek és személyek vajon milyen céllal kívánják ilyen elszántsággal elfogadtatni a gyerekekkel az aberrációikat, ha nem a mögöttes pedofil szándékaik miatt? Saját magukat leplezik le ezáltal!
A küszöbön álló idei, július 15-i LMBTQP-felvonuláson milyen módon és eszközökkel kívánja a rendőrség megakadályozni, hogy a felvonulásra jellemző erkölcstelen, magamutogató, szexuális aberrációkat bemutató cselekményeket az odavitt kiskorúak a törvény szándéka szerint ne lássák?

Fontosnak tartjuk, hogy az alkotmányos feladatának megfelelően az állam minden szerve sokkal hatékonyabban védje a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. Helyesnek tartjuk azt is, hogy legalább a 18 éven aluliak számára elvileg tiltják a homoszexualitást népszerűsítő olyan tartalmak közzétételét, amelyek mára már végzetesen megrontották a nyugati társadalmak korábban még egészséges nemi identitását, mentalitását.

Ugyanakkor a szexuális deviáns propaganda visszaszorításához és tilalmának érvényesítéséhez elengedhetetlennek tartjuk a fenti tiltó rendelkezések érdemi kikényszerítését és azt, hogy a hazai Büntető Törvénykönyv szigorú büntetéssel rendelje sújtani a tilalom megszegőit. Fontos lenne az is, hogy a szexuális deviáns propaganda ne csak a kiskorúak irányában, hanem a társadalom egésze tekintetében is legyen tiltott.

Követeljük ezennel a magyar rendőrség és ügyészség szerveitől: ahelyett, hogy a gyermek- és családvédő civil tiltakozó akcióink miatt, amelyekkel a fent részletezett veszélyekre törvényes eszközökkel fel kívánjuk hívni a társadalom figyelmét vagy a vélemény-nyilvánítási szabadság jogával élve, ki kívánjuk fejezni tiltakozásunkat az ilyen romboló tevékenység ellen téves jogi alapon rendszeresen koncepciós jellegű eljárások indítanak (pl. https://mandiner.hu/belfold/2023/06/budahazy-gyorgy-lmbtq-tiltakozas-rendorseg-meg-nincs-donteshttps://www.youtube.com/watch?v=S4tXLIXfQNchttps://pestisracok.hu/az-europai-unio-birosagatol-kerhet-allasfoglalast-a-fehervari-jarasbirosag-az-lmbtq-zaszloegetes-ugyeben/) végre foganatosítsanak közrendet védő, megfelelő és hatékony bűnügyi és hatósági intézkedéseket a társadalomromboló, felforgató LMBTQP szervezetek tevékenységével és rendezvényeivel szemben!

Követeljük továbbá a rendőrségnek és az ügyészségnek a – képzési rendszerekbe is beépülni törekvő – genderlobbi befolyása alóli felszabadítását!

A szivárványos zászlók középületekre tűzésének törvényi tilalmát továbbra is szükségesnek tartjuk, bízunk benne, hogy ez a javaslat végre – a tavalyi elutasítást követően – mielőbb támogatást nyer az Országgyűlésben. Egyes települési önkormányzatok épületein ugyanis a helyi közakarat ellenében, az állampolgárok többségének meggyőződését súlyosan sértő módon, megbotránkozást kiváltva, nagy nyilvánosság előtt teszik közszemlére a szivárványos zászlót, s ha ezt eltűrjük, az iskolák és óvodák épületei lehetnek célpontjai az LMBTQP-propagandának magyar gyermekeket súlyosan veszélyeztető módon.

Nincs hova hátráljunk! Ennek jegyében végül jelezzük, hogy idei Pride egyes rendezvényei kapcsán is törvényes gyermek- és családvédő, normalitáspárti akciók végrehajtására kerül sor.

Budapest, 2023. július 7.

Barcsa-Turner Gábor (Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom)

Budaházy Edda (Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom)

Csíkhelyi Levente (European Patriots Unite)

dr. Gaudi-Nagy Tamás (Nemzeti Jogvédő Szolgálat)

Kelecsényi Nándor (Nemzeti Filmkészítők Egyesülete)

Egy LMBTQ-rendezvény elleni tiltakozás miatt vehetik újra elő Budaházy Györgyöt

Forrás: mandiner.hu

A „Szivárvány Szakkör” megzavarása kapcsán csoportosan elkövetett, közösség tagjai elleni erőszakkal gyanúsítja a rendőrség Budaházyékat. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd lapunknak hangsúlyozta: a Háttér Társaság rendezvénye éppen a gyermekek LMBTQ-propagandával történő megismertetése volt, amelyet mára a magyar jogszabályok – az Alaptörvénnyel együtt – tiltanak.

Még nem hozott döntést Budaházy György és vádlott-társainak kegyelmi ügyében Novák Katalin köztársasági elnök. Ismert, az államfő tavaly decemberben részesítette elnöki kegyelemben a Hunnia-ügy hét vádlottját, jelezve egyben, hogy a jogerős ítélet után határoz a többi tíz vádlott kérvényéről.

A terrorizmussal vádolt Budaházyék perében a Fővárosi Ítélőtábla március 9-én mondta ki a másodfokú ítéletet, jelentősen enyhítve az első fokon tavaly márciusban kiszabott, egyes vádlottak esetében több, mint tíz évnyi szabadságvesztéseket. Budaházy első fokon tizenhét év fegyházat kapott, amit azonban másodfokon hat évre mérsékeltek. A bíróság többek között kimondta, hogy a vádlottak a társadalom hasznos tagjai. A tavaly tavasszal, elsőfokú elítélése után ismét letartóztatásba, majd október végén bűnügyi felügyeletbe helyezett Budaházy Gyögy ebben az ügyben már több mint három és fél évet töltött letartóztatásban és az ítélet nyomán vissza kellett mennie a rácsok mögé, ahol a számítások szerint több, mint két évet kellene még raboskodnia.

Megvan az ítélet: hat évre csökkentették másodfokon Budaházy György büntetését, de így is börtönbe kell vonulnia.

Gaudi-Nagy Tamás, az ügy vádlottjainak illetve elítéltjeinek jogi segítséget nyújtó Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a Mandinernek elmondta: „Budaházyt a jogerős ítélet után először a Gyorskocsi utcába vitték, majd nemrég áthelyezték az 1956-os szabadságharc utáni megtorlás legtöbb elítéltjének fogvatartási helyszínéül szolgáló váci börtönbe. A szabadulásért kampányt indító mozgalom, a Budaházy Bizottság az Igazságtételért közel ötven neves tagja múlt héten nyílt levélben kérte a köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter közbenjárását a vádlottak kegyelme érdekében”.

A levél aláírói között olyan nevek vannak, mint Csókay András idegsebész professzor, Döbrentei Kornél író, Schiffer András, az LMP volt elnöke vagy Szikora Róbert zenész, az R-GO zenekar frontembere.

Időközben a napokban a Hunnia ügyben jogerősen elítélt hat személy megkapta a bíróság felhívást a több mint 14 éve zajló eljárásban felmerült, rájuk eső, személyenként több millió forintot kitevő bűnügyi költség 15 napon belüli megfizetésére – tájékoztatott Gaudi.

Azonban könnyen lehet, hogy Budaházynak nem csak ezzel az üggyel, hanem egy másik eljárással is foglalkoznia kell majd a jövőben, mivel a rendőrség egy négy évvel ezelőtti ügy kapcsán is meggyanúsította.

Az LMBTQ propaganda ellen már a kétezres években is többször felszólaló Budaházy és társai 2019 júliusában szerettek volna részt venni és elmondani véleményüket a „Pride Hónap” keretében, a Háttér Társaság irodájában, Szivárvány Szakkör néven meghirdetett, elvileg nyilvános rendezvényen, ám oda nem engedték be őket. Kisebb vita után ezért csak egy „Tiltsák ki az LMBTQ-propagandát az iskolákból!” molinót feszítettek ki a bejáratnál, végül békésen távoztak. A Háttér Társaság azonban feljelentést tett ellenük. Kétszer is újraindult az eljárás

Gaudi-Nagy Tamástól közölte: a feljelentést a rendőrség először elutasította, de az a Háttér Társaság panaszára újraindult. Ezt egy újabb eljárás-megszűntetés, majd egy megismételt panasz hatására újabb nyomozás követte a Fővárosi Főügyészség utasítására.

Ennek eredményeképpen tavaly májusban csoportosan elkövetett, közösség tagjai elleni erőszak bűntettével gyanúsították meg Budaházyt és két társát.

Ez a bűncselekmény kettőtől-nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett. Gaudi lapunknak jelezte, hogy egy hónappal ezelőtt az ügyben benyújtottak egy alapos megszüntetési indítványt és a két másik gyanúsított írásbeli vallomásait. A rendőrség azt jelezte feléjük, hogy tanulmányozzák az indítványt. Ezzel együtt az ügyvéd információi szerint nem kizárt, hogy a rendőrség vádemelési javaslattal akarja továbbítani az iratokat az ügyészségnek. „Bízok azonban abban, hogy a szakmaiság végül felülkerekedik és megszüntetik ezt a képtelen eljárást” – fogalmazott az ügyvéd.

Az indítványban Gaudi-Nagy Tamás felhívja a figyelmet: a vallomások alapján a gyanúsítottak semmilyen bűncselekményt nem követtel el, magatartásuk nem tekinthető sem erőszakosnak, sem kihívóan közösségellenesnek. A jelen büntetőeljárás alapjául szolgáló tényállás, amely gyakorlatilag a jelenlévők vitája volt, alapvetően azért történt meg, mert a Háttér Társaság tagjai korlátozták a gyanúsítottak és több, jelen lévő más személy alkotmányos jogát a vélemény-nyilvánításhoz egy nyilvánosan meghirdetett rendezvényen.

Miről is szólt volna a rendezvény?

A valós történeti tényállás szerint a helyszínen az egyik szervező, az eseménynek helyt adó ingatlant magában foglaló társasház utcai bejáratánál elállta az utat és megtagadta a gyanúsítottak és velük együtt más személyek beengedését, mondván, hogy „nem értenek egyet a rendezvény céljaival”. Gaudi szerint fontos kiemelni, hogy rendezvény meghirdetésében nem szerepelt, hogy nem lehet kritikai véleményt megfogalmazni és az előzetes regisztráció sem volt kötelező.

Ebből jogi és erkölcsi természetű vita alakult ki a szervező és a gyanúsítottak valamint más személyek között, amelyek eredményeképpen a gyanúsítottak be sem jutottak a rendezvényre – fogalmazott beadványában az ügyvéd. Gaudi szerint az is tévedés, hogy a gyanúsítottak és mások szervezett csoportként érkeztek a rendezvényre, nem is ismerte mindenki a másikat.

Az ügyvéd hangsúlyozta azt is, hogy a Háttér Társaság rendezvénye éppen a gyermekek LMBTQ-propagandával történő megismertetése volt, amelyet mára a magyar jogszabályok is – az Alaptörvénnyel együtt – tiltanak, a magyar társadalom pedig egyértelmű véleményt mondott róla a 2022 április 3-án tartott népszavazáson. A gyanúsítottak tehát nem, hogy nem hajtottak végre kirívóan közösségellenes magatartást, hanem egy olyan veszélyes jelenségre hívták fel a figyelmet, amely vonatkozásában később a jogalkotó gyermekeket védő korlátozásokat vezetett be – írta beadványában az ügyvéd.

Nemzeti jogvédő küzdelem a Háttér Társaság által befolyásolt ügyészséggel: védői indítványra az Európai Unió Bíróságától kérhet előzetes döntéshozatalt a bíróság Barcsa-Turner Gábor HVIM társelnök elleni koncepciós LMBTQP-zászlós ügyben (PS tudósítás)

Forrás: pestisracok.hu

Közösség tagjai elleni erőszak vádjával áll bíróság előtt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom társelnöke normalitáspárti vélemény-nyilvánítása miatt. A büntetőper tárgya, melyben a Székesfehérvári Járásbíróság február 27-i tárgyaláson védői indítványra az Európai Uniós Bíróságának előzetes döntéshoztalét kérheti, egy 2019. október 23-ra meghirdetett, ám aztán meg sem valósult “LMBTQP” szivárványos zászlóégetés. Az ügy tökéletesen megmutatja, milyen nyomásgyakorlást alkalmaznak és milyen befolyást érnek el az igazságszolgáltatás rendszerében a Soros-hálózathoz tartozó liberális civil szervezetek. A büntetőfeljelentést a Háttér Társaság illetve annak elnöke tette,  de azt többször is elutasították a hatóságok, majd a liberális jogvédők addig tolták erőszakosan az ügyet, míg végül ugyanaz az ügyészség, amelyik korábban nem látott megvalósult bűncselekményt, mégis vádat emelt Barcsa-Turner Gábor ellen és megbüntetését kéri család- és gyermekvédő véleményközlése miatt.

A mai eljárás előkészítő üléssel vette kezdetét, ami a felek meghallgatása után tárgyalással folytatódott.

Az ügyész a védelem indítványára röviden ismertette a vádat: felidézte, hogy 2019. október 23 előtt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom társelnöke, Barcsa-Turner Gábor a közösségi médiában olyan plakátot jelentett meg, amely egy vidéki településen interaktív megemlékezést hirdetett, annak keretében vörös, uniós és LMBTQ-zászlók elégetésére hívott.

A vád álláspontja szerint a plakát, ami több internetes portálon is megjelent, alkalmas volt hogy az LMBTQ szexuális közösség tagjaiban riadalmat keltsen. Az ügyész félmillió forint pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.

A HVIM elnöke és védője, dr. Gaudi-Nagy Tamás szerint fontos politikai kérdés került a tárgyalóterembe: a kérdés az, hogy egy liberális ideológia, szexuális orientációban eltérők csoportja közösség-e, mert amíg ez nem tisztázott, addig alapjaiban értelmezhetetlen az egész büntetőügy. Ha pedig ez egy politikai közösség, akkor zászlajuk elégetése, miért nem szabad véleménynyilvánítás mint más politikai közösségek zászlójának elégetése, amelyről az Alkotmánybíróság állásfoglalást is kiadott korábban. Barcsa-Turner Gábor a tárgyalóteremben azt mondta: a szabad véleménynyilvánítást biztosító alkotmányos jogát próbálják eltiporni ezzel az eljárással.

Amikor meghirdettem ezt a rendezvényt, nem gondoltam, hogy ennyire interaktív lesz és egy több éve tartó koncepciós eljárásba fog torkollni, melyben olyanok nyomására fognak vádolni, akik az 56-os forradalom és szabadságharc leverőinek ideológiai örökösei -fogalmazott a HVIM társelnöke.

Hozzátette, ez az ügy egyértelműen egy politikai jellegű ügy. Politikai állásfoglalást tesz egyik másik oldal.

Ez az eljárás nem is rólam szól, hanem az LMBTQ szexuális orientációról, hogy azt ki miként ítéli meg, ki áll a lobbijuk mellett és ki az aki a normalitás talaján áll, akár csak annyira, hogy a jogot tekinti és nem a politikai csatározás terepeként használja az igazságszolgáltatást -mondta Barcsa-Turner.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ominózus plakáton három zászló égetése szerepel: vörös, uniós és LMBTQ. 1956 az elnyomás elleni lázadás, felkelés volt. Az az ideológia most is itt van velünk. Ahogy a kommunizmus, úgy az LMBTQ is társadalmat romboló erő. Egy fiatal történész, Csarnai Márk egy tanulmányában rá is mutat erre – az LMBTQ egy ideológia, nem egy védendő kisebbség, nem olyan emberek közössége, akik elnyomva senyvednek a világban.

Ez színtisztán politikai kérdés, amiben az unió is eljárásokkal zsarolja Magyarországot, én pedig a véleményemet nyilvánítottam ki az elkészített plakáttal. Úgy érzem hogy ebben az eljárásban a véleménynyilvánításhoz való alkotmányos jogomat próbálják eltiporni -jelentette ki Barcsa-Turner Gábor.

Majd idézte a TASZ egy közleményét a szivárványégetésről. A liberális jogvédő szervezet maga fogalmazta meg egy Alkotmánybírósági állásfoglalást is beemelve, hogy egy politikai zászlójának elégetése politikai véleménynyilvánítás, annak vegytiszta, szavak nélküli szimbolikus kifejezése, fel sem idézi az erőszakot, ha nem társul hozzá további erőszakra való felhívás.

A zászlóégetés nyilvánvaló politikai ellenszenv kinyilvánítása, amit lehet sértőnek találni vagy azonosulni vele, egyet nem lehet, eljárni vele szemben és megtiltani. A véleménynyilvánítás szabadsága a kommunikációs alapjogok része, eszmék, nézetek szabad kifejtése, mely a fejlődni képes eleven társadalom létezésének alapfeltétele.

A HVIM elnöke végül kihangsúlyozta, a szólásszabadság alkotmányos védelme alatt áll.

Ő pedig még örül is ennek az ügynek, mert a Háttértársaság az ő minden áron bíróság elé citálásával bebizonyította, hogy milyen befolyásoló erővel bír.

Világosan lehet látni, hogy a nyomozóhatóság többször lezárja az eljárást, ki sem akar hallgatni, ügyészségi parancsra kihallgatnak, érveim hatására aztán ejtik az ügyet. Már kezdtük elhinni, hogy helyre állt a jogbiztonság, amikor  derült égből jött a villámcsapás, hogy mégis lesz büntetőper, és ugyan annak az ügyészségnek kellett ellentétes tartalmú iratokat beadnia, felsőbb utasításra, amelyik korábban már lezárta az ügyet. Ez a lobbierő felülírja a szakmát, a jogot, külső beavatkozás jelei abszolút tetten érhetők és mindenkinek színt kell vallania, hogy van e még Magyarországon jogbiztonság – önöknek erről kell dönteni én Szent Péter ítélőszéke elé tiszta lelkiismerettel állok -fogalmazott Barcsa-Turner Gábor.

Gaudi-Nagy Tamás védő szerint a vádban és az egész eljárásban felfedezhető a négy legnagyobb álcivil liberális szervezet gyűlölet elleni munkacsoportja által készített úgynevezett előélet indikátor listájának hatása, amit  iránymutatásként küldtek ki a főügyészségeknek.

Gaudi tudni szerette volna, hogy a vádemeléskor használta-e ezt az iránymutató munkaanyagot az ügyészség, de a vád képviselője visszautasította a kérdést. Mint mondta, nem kell megosztaniuk, hogy milyen szakmai anyagokat használnak fel a munkájuk során.

Liberális álcivil szervezetek nem érhetnek el semmilyen befolyást a bűnüldözés szintjein -jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás.

Majd védői indítványban azt kérte, idézze a bíróság a feljelentő Háttér Társaság vezetőjét, hogy derüljön ki pontosan, milyen nyomást gyakoroltak a hatóságokra ebben az ügyben. Továbbá indítványozta valamilyen szakértő kirendelését annak a kérdéskörnek a tisztázására, hogy eltérő szexuális orientáltságúak csoportja egyáltalán közösségnek minősül-e, van-e védett jogi tárgy, amire a vád hivatkozik.

Bár megjegyezte, az igazságügyi szakértői névsorban nem talált LMBTQ-szakértőt, de talán szociológiailag körüljárható a kérdés. Szerinte a téma széles körben ismert és elismert szakértője Bagdy Emőke biztosan iránymutató módon tudná szakértelmével segíteni ennek a fontos kérdésnek feltárását.

Definiálják szakértőkkel, ügyészségi leirattal, bármivel, csak bizonyítsák, miért kellene ezt elfogadnunk, hogy eltérő szexuális orientáltságú embereket miért kellene védett közösségként értelmeznünk -fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás.

Végül hozzátette, a mellett az “apró” részlet mellett sem szabad elmenni, hogy a vád tárgyává tett ominózus plakáton az LMBTQP mozaikszóban a P betű a pedofíliára utal. Az egész eljárás arra utal, hogy a Háttér Társaság a feljelentéssel, majd az eljárás megszüntetések elleni panaszokkal magára vette a pedofil szóval kibővített mozaikszót, és ami sokkal súlyosabb, hogy a vádemeléssel az ügyészség is a pedofilok védelmében lép fel egy normalitáspárti, család- és gyermekvédő hazafival szemben.

Ha a bíróság elítéli a vádlottat, azzal maga is a pedofília mellé is áll azokkal szemben, akik a családok és keresztény értékek védelme mellett lépnek fel -szúrta oda a bírónak.

A bírónő mindkét indítványt helyben azonnal elutasította. Mint mondta, a Háttér Társaság mint feljelentő meghallgatása szükségtelen. Ez egy ténykérdés, kihallgatásuk irreleváns, a szakértő kirendelése pedig indokolatlan.

A bizonyítás befejeztével a perbeszédek következtek. Az ügyész a vádbeszédében többek közt azt hangsúlyozta, hogy nem kellenek ide szakértők, megállapítani, hogy az LMBTQ mozaikszó alá tartozók egy közösség, akik joggal érezték magukat megfélemlítve. Álláspontjuk szerint a vádlott cselekményében jelen van a kirívóan közösségellenes magatartás, amely jogi megítélésében évtizedes jogi gyakorlat van.

Nem is szükséges, hogy megvalósuljon a cselekmény, csak azt kell nézni, alkalmas volt-e hogy riadalmat keltsen. Nem is kell erőszaknak lennie -érvelt az ügyész, hogyan lehet erőszakot elkövetni egy meg sem valósult zászlóégetéssel.

Végül úgy összegzett, hogy az enyhítő körülményekre, miszerint jelentős az időmúlás, a vádlott három kiskorú gyermekeket nevel, és büntetlen előéletű, nem indokolt a törvény által lehetővé tett börtönbüntetés kiszabása, még felfüggesztett formában sem. Ezért kért csak pénzbüntetést a vádlottra.

Védőbeszédében Gaudi-Nagy Tamás a korábban elmondottak megismétlése mellett arra is kitért, nem igaz, hogy évtizedes jogi gyakorlat alapozná meg a büntetőeljárást. A gyűlölet elleni bűncselekményekről ugyanis egy 2008-as uniós  kerethatározat (az irányelv korábbi neve) rendelkezik, a tagállamoknak pedig időt adtak arra, hogy saját joggyakorlatukba ültessék, de semmiképp sem az uniós irányelvvel ellentétesen.

Ez az uniós irányelv a rasszizmus és idegengyűlölet ellen született. Ám a gyurcsányi időkben elfogadott hazai szabályozásban nem csak rasszizmus és idegengyűlölet célpontjai szerepelnek. Önkényesen – Háttér Társaság lobbija hatására – kiterjesztették egyes további “speciális” csoportokra (hagyományostól eltérő szexuális identitású és orientációjú személyek), amelyekre az uniós kerethatározat nem tér ki. A 2010 előtti balliberális kormányzat a nyugati gyarmatosítóknak annyira meg akart felelni, hogy messze túl akartak teljesíteni. Ez a lényegük, hogy gyökerében- elfojtsák a nemzetünk megvédésére, normalitás megvédésére törekvő erők fellépéseit -emelte ki Gaudi. Kijelentve:

Ez a jogszabály a gyurcsányi terror-korszak öröksége.

Arra tett indítványt végül, hogy mivel a büntetőeljárást megalapozó törvényi passzus nem harmonizál az uniós irányelvekkel, a bíróság vagy mentse fel most itt a vádlottat, vagy függessze fel az eljárást és forduljon az Európai Unió Bíróságához és kérjen állásfoglalást, hogy az alkalmazni rendelt törvényi tényállás megfelel-e az uniós jognak – amely bőrszínre, vallásra, nemzetiségre vonatkozóan határozza meg a védett jogi tárgyat, védett csoportot, közösséget.

Mintegy 15 perc gondolkodási idő után a bíró a tárgyalást elnapolta, amíg megfontolás tárgyává teszi a teszi a védői indítványt. Summa summarum, egy meg sem történt szivárványos zászlóégetés miatt kerülhet uniós vizsgálat alá a gyűlölet bűncselekmények elleni gyurcsányi érában született jogszabályunk.

A következő tárgyalás napját május 3-ra tűzték ki, ahol -ha nem függeszti fel a bíró az eljárást és nem kezdeményez előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Bíróságon – a védőbeszéd folytatódik, majd Barcsa-Turner Gábor utolsó szó jogán elmondandó beszédére kerül sor.

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője szerint a vádban és az egész eljárásban felfedezhető a négy legnagyobb álcivil liberális szervezet (Amnesty International, Háttér Társaság, Magyar Helsinki Bizottság, TASZ) Gyűlölet Elleni Munkacsoportja által a gyűlölet-bűncselekmények elkövetői elleni fellépést szolgáló úgynevezett előítélet indikátor listájának hatása, mivel ezen szervezetek elérték azt, hogy  a Legfőbb Ügyészség döntő mértékben az ő javaslataikat küldte ki 2019-ben jogalkalmazói iránymutatásként a vármegyei főügyészségeknek.

Háromszori eljárás megszüntetés ellenére mégis bíróság elé állították a HVIM elnökét egy meg sem történt LMBTQ-zászlóégetés miatt (A Háttér Társaság bosszúja?)

Forrás: pestisracok.hu

Előzmények:

Közreadjuk a PestiSrácok cikkét (Füssy Angéla) egy ismert normalitáspárti hazafi, Barcsa- Turner Gábor érdekében folytatott nemzeti jogvédő küzdelmünkről, amely azért is fontos, mert a koncepciós eljárás mögött álló, hagyományos családmodell-ellenes, társadalomromboló, lmbtq lobbista és az idei gyermekvédelmi népszavazást bojkottáló Háttér Társaság delegációja minap a köztársasági elnök asszonyhoz is bejutott, miközben a Budaházy-Hunnia bűnvádi eljárás meghurcoltjainak eljárási kegyelméért kiálló Budaházy Bizottság az Igazságételért már hetek óta nem kap tőle választ.

Újabb fordulatot vett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke ellen a Háttér Társaság feljelentése alapján évek óta folyamatban lévő büntetőeljárás, egy mellesleg még csak meg sem történt LMBTQ-zászlóégetés miatt. Korábban a Pesti TV Az Ügy című műsorában is bemutattuk, hogy az erős LMBTQ-lobbit folytató szervezet közösség tagja elleni erőszak előkészülete miatt ítéltetné el Barcsa-Turner Gábort, amiért egy kis bakonyi településen, ‘egy 56-os megemlékezésre hívó plakáton programelemként tüntették fel a szivárványos zászló égetését. Hiába utasította el először a feljelentést, majd szüntette meg a büntetőeljárást a HVIM elnöke ellen a rendőrség, majd a Székesfehérvári Járásügyészség is, hetekkel azt követően, hogy a határozat véglegessé vált, a Fejér Megyei Főügyészség felülbírálta a döntést. Végül ugyanaz az ügyész, aki egyszer már kimondta, nem történt meg a bűncselekmény, mégis vádat emelt Barcsa-Turner ellen. A hétfői előkészítő bírósági ülésen derült ki, hogy még a bíróság is csavart egyet a történeten, és ami rendkívül ritka, a vádtól eltérő bűncselekményi minősítés lehetőségét állapította meg, a közösség elleni uszítás bűntettére utalva, amiért Barcsa-Turner Gábort akár három év börtönbüntetésre is ítélhetik. A HVIM elnökének védője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd a PestiSrácok.hu-nak kifejtette: véleménye szerint amit látunk, a Soros féle NGO-k hatóságokra és igazságszolgáltatásra kifejtett olyan súlyos nyomásgyakorlása, befolyásszerzése, ami megengedhetetlen.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak, illetve társvezetőjének, Barcsa-Turner Gábornak egy plakát a bűne, amelyen programelemként tüntették fel vörös, uniós és LMBTQP-zászlók égetését. A zászlóégetés valójában meg sem történt! Barcsa-Turner Gábor, a 2019. október 23-i ráadásul zártkörű rendezvény szervezője ellen háromszoros megszüntetés után végül mégis vádat emeltek közösség tagja elleni erőszak miatt. (Ami legelőször csak közösség tagja elleni erőszak előkészületének vétsége volt.)

Az ügy immár három éve húzódik. Ez idő alatt nemcsak többször megszüntették, pontosították, sőt, át is minősítették – legutóbb hétfőn délelőtt a Székesfehérvári Járásbíróság. Talán ha többen korábban úgy látták, a közösség tagja elleni erőszak nem, vagy nehezen fog megállni, a közösség elleni uszítás még bejöhet…

Az indoklás szerint ugyanis egy, csak tervezett szivárványos zászlóégetés is kelthet félelmet az LMBTQ-közösség tagjaiban, és jogos az a feljelentésben szereplő felvetés, hogy már egy ilyen felhívás is alkalmas olyan szenvedélyek felszítására, amely egyébként akár erőszakba is torkollhatott volna.

UGYANAZ AZ ÜGYÉSZ EMELT VÁDAT, AKI KORÁBBAN A MEGSZÜNTETÉS MELLETT DÖNTÖTT

Az ügynek számos pikantériája van, amit azért is érdemes végigkövetni, mert jól ábrázolja, hogyan szorítják sarokba a hatóságokat egy mesterien felépített érzékenyítő modellel az LMBTQ-lobbit folytató Soros-szervezetek.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, Barcsa-Turner Gábor védője a PestiSrácok.hu-nak felidézte, hogy a rendőrség kétszer is lezárta a nyomozást azzal, hogy nem történt bűncselekmény, majd ugyanígy foglalt állást dr. Laki Ádám, a Székesfehérvári Járásügyészség csoportvezető ügyésze és 2021 októberében megszüntette a büntetőeljárást. Akkor azt hitték, győzött a józan ész, mivel egy meg sem valósult cselekmény a védelem álláspontja szerint nem tud erőszakot, sem annak kísérletét megvalósítani.

Gaudi arra a furcsaságra is rámutatott, hogy miközben tavaly november 5-én véglegessé vált az iratok szerint a megszüntető végzés, egy  hónappal később a Fejér Megyei Főügyészség “hivatalból” felülbírálta a végzést, és a Székesfehérvári Járási Ügyészséget a büntetőeljárás lefolytatására kötelezte. Pikáns, hogy ugyanaz az ügyész, dr. Laki Ádám bírálta felül saját korábbi álláspontját és emelt végül vádat Barcsa-Turner Gábor ellen, az indokolásba gyakorlatilag átemelve a főügyészségi álláspontot. A vád szerint a HVIM vezető már nem is csak kísérletét követhette el a közösség tagja elleni erőszaknak…

ÚJRA VÁLTOZOTT A FORGATÓKÖNYV, A BÍRÓSÁG SZERINT LEGYEN A VÁD INKÁBB USZÍTÁS

A vádiratot a nyáron kapták kézhez, hétfőn tartották volna meg az előkészítő ülést, amelynek dr. Gaudi-Nagy Tamás az elnapolását kérte. A tárgyalóteremben derült ki, hogy újra változott a forgatókönyv. Ezúttal a bíróság állapított meg a vádtól eltérő bűncselekményt.

Nem közösség tagja elleni erőszak, hanem közösség elleni uszítás bűntette miatti felelősségre vonás lehetőségére hívta fel a bíró figyelmet, amelyet a Btk. 3 évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni. Az egésznek olyan jellege van, hogy valamiért mindenképp el akarják ítélni a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőjét. Talán belátták, hogy az erőszak semmilyen formában nem fog menni egy meg nem történt esemény miatt, ezért fordítottak rajta egyet

– fogalmazott a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője. Hozzátette, hogy büntetőügy hasonló átszabására, vádtól eltérő minősítésű bűncselekmény megállapításra nagyon ritkán kerül sor. Felidézte, hogy a 2006 őszi gyurcsányi terror egyik áldozata, Dukán Dániel és társa esetében volt példa: Vasvári Csaba, az amerikai nagykövettel egyeztetgető bíró volt akkor az, aki az ügyészség által garázdaságnak minősített vádat hivatalos személy elleni erőszaknak átminősítette, és végül két és fél év, illetve két év tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a később semmisségi törvénnyel rehabilitált áldozatokat.

NGO-K ERŐSZAKOS NYOMÁSGYAKORLÁSA ÉRHETŐ TETTEN AZ ÜGYBEN GAUDI-NAGY TAMÁS SZERINT

A jogvédő emlékeztetett, hogy a feljelentőnek, azaz a Háttér Társaságnak Barcsa-Turner ügyében arra már nem volt jogi lehetősége, hogy a többszörös megszüntetés után panasszal éljen, a főügyészség tehát saját hatáskörben járt el, amikor mégis az eljárás lefolytatására kötelezte a járási ügyészséget. De szerinte arra mutatnak szerinte a jelek, hogy mindezt nem saját meggyőződésből, saját kútfőből tették, hanem – nem kizárhatóan – az LMBTQ-lobbista NGO-k nyomása, érzékenyítése vezetett idáig.

Megjegyezte azt is, hogy a Háttér Társaság komoly veszélyt jelent a társadalom rendjére és az igazságszolgáltatásunk szuverenitására. Hangsúlyozta, hogy liberális álcivil szervezetek, köztük a Háttér Társaság, az Amnesty International, a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság egy úgynevezett Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportot hoztak létre 2012-ben, hogy az összefogja a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés területén működő magyarországi civil szervezeteket. Ez a szerveződés többek között bíróknak, ügyészeknek dolgozott ki eljárási protokollt az ilyen típusú bűncselekmények liberális szempontból kedvező kezelésére. 2019-ben az Országos Rendőr-főkapitányság, majd a Legfőbb Ügyészség is utasítást adott ki a gyűlölet-bűncselekmények kezeléséről a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport által összeállított liberális szempontoknak megfelelően, amelynek részét képezi az előítélet-indikátorok vizsgálata, ha a sértett valamilyen sérülékeny csoport tagja vagy egy védett csoport rendezvényén történik az atrocitás. A Soros NGO-k által összeállított egyoldalú, többek között a szexuális kisebbségek iránt elfogult és a normalitáspárti többség (heteroszexuálisok, magyarok és keresztények) szempontjait nélkülöző előítéletindikátor-vizsgálati lista sérti az egyenlő bánásmód elvét.

A Gyűlölet Elleni Munkacsoportnak egyébként saját honlapja is van, amelyen minden általuk figyelemmel kísért ügyet elemeznek, értékelnek és azáltal is igyekeznek nyomást gyakorolni a rendszerre, hogy folyamatosan azt szajkózzák: a rendőrség és a hatóságok nem lépnek fel megfelelően a gyűlölet-bűncselekmények ellen. De szerintük “természetesen” csak bizonyos kisebbségek (LMBTQ-emberek, migránsok, cigányok stb.) lehetnek ilyen bűncselekmény sértettjei, a nemzetiségük vagy keresztény hitük miatt bántalmazott többségi társadalom tagjai nem. Az ominózus honlapon azt írják, hogy az utasítások segítenek abban, hogy már a rendőr felismerje, gyűlölet-bűncselekményről van szó. A Háttér Társaság olyan irányú  képzéseket is tartott rendőröknek, ahol a Pride romboló rendezvényein a normalitást védő hazafias személyek elleni fellépés indokait boncolgatták.

Gaudi-Nagy Tamás szerint megengedhetetlen, hogy az alkotmányosan független, szuverén igazságszolgáltatási rendszerbe külföldről irányított, finanszírozott liberális NGO-knak ilyen befolyása legyen. Mint mondta, jól látható, hogy ha a balliberális erőtérnek demokratikus módon, a szabad választásokon nem sikerül hatalmat szereznie, akkor más módon, más hatalmi ágakban próbálják elérni a céljaikat és beavatkozni, irányító szerephez jutni fontos társadalmi kérdésekben. Szerinte a liberális jogvédők által sugalmazott említett legfőbb ügyészségi utasítás haladéktalan visszavonása indokolt, és egy törvényességi ellenőrzési eljárás mielőbbi, teljes körű lefolytatása a Háttér Társaság ellen.

Gaudi a Székesfehérvári Járásbíróságon tegnap a vád elejtését és a tárgyalás elnapolását kérte. A büntetőper jövő januárban folytatódik.

BARCSA-TURNER GÁBOR: “EZ AZ ÜGY NEM RÓLAM SZÓL”

Barcsa-Turner Gábor a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, ez az ügy nem róla szól, és azért nem bánja, hogy mégis bíróság elé kell állnia, mert már most kiütközött ezen az ügyön keresztül, milyen befolyással bírnak a balliberális civil szervezetek. Ezen ügy miatt kezdtünk mi is utánanézni a vádemelést kierőszakoló Háttér Társaság befolyásolási rendszerének.

A HVIM vezetője portálunknak elmondta, hogy a Háttér Társaság folyamatosan monitorozza az LMBTQ-témákban a normalitást képviselő szervezeteket, így őket is, és rendszeresen feljelentést tesz. Véleménye szerint az ügyek hatósági kezelésének változásában nyomon követhető a érzékenyítés, nyomásgyakorlás hatása.

2017-ig a mi megszólalásaink és kiállásaink is belefértek a szabad véleménynyilvánítás kereteibe. 2018 és 2019 között már négy esetben is szabálysértési eljárás indult gyülekezési joggal való visszaélés miatt, amelyek pénzbírsággal végződtek. Aztán az NGO-k szintet léptek és már nem érték be a nyomásgyakorlás kommunikációs eszközeivel, hanem elkezdték a rendőröket is feljelenteni, akik szerintük nem megfelelően jártak el velünk szemben például egy ellendemonstráción, vagy azokban az esetekben, amikor iskolásokat célzó érzékenyítő rendezvényeket szerveztek volna, de mi ott megjelentünk és megakadályoztuk ezen kirívóan nemzet- és ifjúságellenes felforgatásukat. Míg korábban legalább eltűrték a mi megnyilvánulásainkat, most már a normalitás mellett való kiállás a tűrés kereteibe sem férhet bele, és eljutottunk odáig, hogy két ügyben is büntetőeljárás van velem szemben. Egyik ez az ominózus plakátos ügy, a másik ügyben Budaházy György a vádlott-társam, és ott is iskolásokat és iskolákat megcélzó rendezvényt látogattunk meg volna, de nem engedtek be minket. Az ottani kiállásunk során sem történt természetesen semmiféle erőszak, a rendőrök is normálisan viselkedtek a helyszínen velünk, majd elővették őket is, illetve velünk szemben büntető eljárást indítottak – fogalmazott Barcsa-Turner Gábor. Rámutatott, hogy milyen kettős mérce jelenik meg a véleményszabadság kérdésében, hiszen még a TASZ 2012-es állásfoglalása szerint is egy politikai közösség zászlajának nyilvános elégetése vegytiszta esete a politikai vélemény szavak nélküli, szimbolikus kifejezésének.

Még a másik liberális jogvédő szervezet szerint is szimplán véleménynyilvánítás egy zászlóégetés, mindaddig, amíg nem társul hozzá erőszak, vagy erőszakra való felhívás, ezért addig a zászlóégetés nem is tekinthető bűncselekménynek, nem minősül garázdaságnak. Amíg csak ellenszenvet kifejező véleménynyilvánítás, addig a szólásszabadság alkotmányos oltalma alatt áll, azaz még szabálysértést sem valósít meg – idézte a TASZ állásfoglalását a HVIM vezetője.

“A TRADICIONÁLIS IDENTITÁSOK KÉRDÉSE, ÉRTÉKEINEK VÉDELME A LÖVÉSZÁROK”

A törvényesen bejegyzett és egyesületként működő Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom ellen ráadásul bosszúhadjáratot is indítottak a szervezet vezetője szerint, mivel törvényességi eljárást kezdeményeztek a Háttér Társaság ellen és alkotmányellenessége miatt kezdeményezték a szervezet megszüntetését. Barcsa-Turner szerint nem véletlen, hogy kiemelt célpont lettek.

A tradicionális identitások kérdése, értékeinek védelme a lövészárok. A vallási és nemzeti identitások után már a nemi identitást rombolják. Ezért nekünk is itt kell legkeményebben harcolnunk, és itt már a gyermekeink jövője a tét. Ez nem arról szól, hogy itt néhány szerencsétlen, a szokásostól eltérő nemi orientációjú ember alapvető jogokat követel magának, hiszen ezek megvannak számukra. Senki sem zaklatja őket, nem bántja őket senki! Nem is ezzel a közösséggel van bajunk, hanem a mögöttes lobbierővel, azzal a nemzetközi hálózattal, ami felhasználva és előtérbe tolva az LMBTQ-közösségeket, rombolja le a hagyományos értékeket, gyengíti a még meglévő országokat – húzta alá Barcsa-Turner Gábor.

A HÁTTÉR TÁRSASÁG LÁTHATATLAN HÁLÓZATA HÁLÓZZA BE AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST, AMIT FELTÉRKÉPEZNI NEMZETBIZTONSÁGI SZEMPONTBÓL IS FONTOS

A tradicionális értékeket képviselő civilszervezet vezetője rámutatott, hogy miért is veszélyes annyira a Háttér Társaság. A szervezetet egy volt bíró alapította és soraiban számtalan jogvégzett ember megtalálható.

Egy jogászkör segíti őket láthatatlan hálózatként működve, vélhetően nemzetközi nyomással kiegészülve. Gondoljunk bele: egy volt bíró alapította a szervezetet, és tagjaik között is számtalan jogvégzett ember található. Természetes módon már egyetemi éveik alatt kialakulhattak azok a személyes kapcsolatrendszerek, amiket most be tudnak vetni. Így, ilyen kapcsolatokkal felvértezve írnak ajánlásokat, dolgoznak ki eljárási protokollokat, amelyek aztán valamilyen rejtélyes okból meghallgatásra találnak. Elég csak belegondolni, feltenni a kérdést, ha mondjuk a Hatvannégy Vármegye – mint ugyanolyan civilszervezet –, vagy valamelyik másik jobboldali szervezet írogatna ilyen anyagokat rendőrségnek, ügyészségnek, bíróságnak, elolvasná-e valaki egyáltalán… Akkor egy Háttér Társaság munkaanyaga hogyan tud eljutni arra szintre, hogy részévé váljon a hatósági eljárások protokolljának?

– tette fel a kérdést Barcsa-Turner. Megjegyezte: a Háttér Társaság olyan láthatatlan hálózattal működik, amelynek felderítése nemzetbiztonsági szempontból is fontos volna. Mint mondja, Dr. Gaudi-Nagy Tamással kezdeményezték is a törvényességi felülvizsgálatát a szervezetnek, pontosan megjelölve, hogy miért alaptörvény-ellenes és nemzetbiztonságilag miért kockázatos ez a szó szerinti háttérszervezet, de sajnos elutasították az indítványukat.

Arra is rámutatott, érthetetlen, miért lehet egyáltalán közhasznú civil szervezet egy Háttér Társaság, amely saját, 2017-es közhasznúsági éves beszámolójukban közhasznú tevékenységként a transz emberek tranzitzónája létrehozásának kezdeményezését és ügyének képviseletét jelölték meg, illetve többször is büszkén hirdetik ezen beszámolóikban, hogy rendőröknek és más hivatalos szerveknek tartanak érzékenyítést. A vármegyések – mint civilszervezet tagjai – tarthatnának bármilyen felkészítést a rendőrség számára? Hogyan jutottunk el odáig, hogy egy külföldről finanszírozott, Soros-szervezet tart foglalkozásokat a rendőröknek, ügyészeknek, ír nekik elő bármiféle eljárásrendet?!

Barcsa-Turner Gábor rendkívül veszélyesnek tartja, hogy az igazságszolgáltatást felhasználva végezhet felderítő tevékenységet egy külföldről finanszírozott liberális civil szervezet, ugyanis véleménye szerint rendkívül furcsa, hogy miközben az ominózus plakát kapcsán az első perctől fogva elismerte, hogy a rendezvényt ő szervezte, a plakátot ő szerkesztette és küldte szét, hogyan merülhet fel egyáltalán kérdésként a hatóságok részéről, hogy ki tette fel a Mozgalom hivatalos honlapjára azt, vagy hogyan jutott el az általa alapított, de már nem általa vezetett Szent Korona Rádió honlapjára?

Mindent tudni akarnak! Ez már tisztára az ’50-es éveket idézi, ahol kreálnak egy ügyet, amire hivatkozva egész csoportokat tudnak megfigyelni. Kérdésként kaptuk meg, hogy ki, kik vannak a szerkesztőségekben, kinek milyen jogosultsága van, ki tehette ki a honlapra, miközben egyik kérdés sem releváns, ha egyszer én készítettem személyesen és az én kérésemre került fel az internetes oldalakra. A korábban működő, 2011-ben megszűnt Szent Korona Rádió Egyesületet is keresték, illetve a HVIM-t szerintük üzemeltető személy lakcímén is megjelentek nyomozók. Egyértelmű, hogy a szervezetünk és hozzá köthető média feltérképezése a cél – amire egyébként személyesen Dombos Tamás, a Háttér Társaság vezetője is kíváncsi, ami a korábban beadott közérdekű adatkikérésekből is látszik. Reméljük, hogy nem az ő kottájából játszanak a nyomozóhatóságok – zárta gondolatait Barcsa-Turner Gábor.

Nemzeti jogvédő beszámoló és értékelés az idei Pride vonaglásról – képekkel, videókkal

Kedves Honfitársak !

Kevesen voltunk, akik a Pride vonaglóinak álcázott társadalomrombolása ellen ma tiltakoztunk, de azért megmutattunk idén is a normalitáspárti magyar virtust, megmentettük a többségi társadalom becsületét!

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a HVIM akciói a vadhajtasok alábbi tudósításában saját képek es videók alapján!

Dr. Téglásy Imre tiltakozóhaj ója 15:49, további normalitáspárti ellenakciók 15:14  15:28, 15:51, 17:30 körül a telex tudósításban!

A Margit híd pesti hídfőjénél keményen fogadtatást kaptak a deviánsok, rendőri igazoltatást hárítottunk, az aberráltaktól hemzsegő tömegben kiskorúakat kísérő felnőtteket jelentettünk fel rendőröknél azonnali intézkedést kérve, teszteltük az önkényes beléptetési rendszert, számos fotót és videót készítettünk a résztvevőkkel  pártokról és cégekről.

Úgy láttuk, hogy a Szabadság térre már csak a töredékük jutott be, fürtökben váltak le a saját rendezvényükről, a tápos deviánsok megszállták a környékbeli kocsmákat, boltokat, többségük külföldi, balliberális pártaktivista (DK, Momentum, Kétfarkúak, Párbeszéd, MSZP és rengeteg multicéges alkalmazott (Bosch, P&G, Citibank, Morgan & Stanley stb.)

A legtöbben a Ketfarkúak, a DK , Párbeszéd és a Momentum csapatában meneteltek, bizonyíthatóan, ezek a legagresszivabb lmbtq fedőszervek, nem árt ha tudjuk.

A Szabadság téri Hazatérés Templom előtt felállított Trianon kereszt és a Kormányzó szobra egyelőre sértetlen, rendőri védelmet kapott, néhány keresztgyalázást megkísérlő megtévedtet kellett elhessenteni.

A Mi Hazánk az egyébként helyes Andrássy út megvédés, sajtótájékoztató, parlamenti felszólalások és posztolgatások mellett tarthatott volna egy izmos ellenrendezvényt, megvolt rá az elvárás, a forrás, a tér és a lehetőség, ez a téma ezerszer inkább ilyet érdemel, mint a libsik által gerjesztett destabilizációs célzatú kata és rezsis műbalhé, amihez asszisztálnia egy felelős nemzeti pártnak mégha ellenzéki is, súlyos felelőtlenség álláspontom szerint.

A helyszínen fiaim feltették a jogos kérdést, amikor 20 rendőr gyűrűjében fejtettem ki véleményt a nekünk visszaugató aberráltakat, hogy hol vannak ilyenkor a kemény fociultrák és a betyárok… Ez a  kérdés is jogos. Szóljon  aki tudja a választ ! Budaházy  Gyuri a rácsok mögött,  (remélhetően nyáron már végre szabad lesz 16 társával együtt  a kegyelmi kérelmeik még mindig elbírálás alatt) tehát ő most nem tudott itt lenni… Az ő távolléte igazolt, ahogy Kremser Tamás, EPUE elnöké is, mielőbbi felépülést kívánunk neki !

Kép- és videógaléria a közrendet és közerkölcsöt sértő, Alaptörvényben is védett értékeinket támadó, társadalomromboló tegnapi szexuális deviáns vonulásról.

Különösen fontos ismét kiemelni, hogy a résztvevők többsége külföldi, balliberális pártaktivista (DK, Momentum, Kétfarkúak, Párbeszéd, MSZP) és rengeteg multicéges alkalmazott (Bosch, P&G, Citibank, Morgan & Stanley stb.) volt, de a Sziget Fesztivál hivatalos járműve is ott volt.

A gyermekvédelmi jogszabályokat súlyosan sértő módon az is előfordult, hogy felelőtlen felnőttek gondozásuk alatt álló kiskorúakat vittek magukkal a gyermekek egészséges fejlődését veszélyeztető lmbtq propagandát népszerűsítő rendezvényre. A rendőrségnek erre sokkal határozottabban kellett volna reagálnia, mivel ez megvalósíthatja a kiskorú veszélyeztetése bűncselekményét.

Kép- és videógaléria:

Mindenkinek köszönet, akiket illet az akciókert, a részvételért és a szervezésért!

Nem engedünk a magyarok jogaiból!

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (njsz.hu) ügyvezetője