Nemzeti Jogvédő Szolgálat a Horthy emlékmenet jogkövetkezményeiről: az erőszakkal fenyegető ellentüntetők helyett 5 gárdistának tűnő hazafi ellen indítottak alaptalanul eljárást gyülekezési szabadság megsértése miatt- (MTI és elemi.hu nyomán)

március. 5. 2020. 17:17 A Magyar Gárda ügyei

Novák Előd a Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézet előtt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat részvételével 2020. március 3-án megtartott sajtótájékoztatón felidézte, hogy öt másik szervezet támogatásával, március 1-jén abból az alkalomból rendeztek megemlékezést, hogy 100 éve választották kormányzóvá vitéz nagybányai Horthy Miklóst. Azonban ahelyett, hogy az erőszakkal fenyegetőző cigány ellentüntetőkkel szemben indult volna eljárás, a rendőrség a Szent Korona másolatát hordozó békés gárdistákat vegzálta – mondta Novák Előd. Tiltakozunk amiatt, hogy a vasárnapi Horthy emlékmenetet követően öt gárdistát előállított a rendőrség, és eljárást indítottak ellenük gyülekezési joggal való visszaélés miatt – közölte a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke. Ebben a helyzetben ideje, hogy Horthy Miklós rehabilitációja után a Mi Hazánk zászlajára tűzze a Gárda rehabilitációját is – tette hozzá.

Gaudi Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője emlékeztetett: a rendőrök a koncepciós eljárás keretében arra hivatkoztak, hogy az érintettek félkatonai szervezetet idéző öltözete megfélemlítésre alkalmas. Ugyanakkor nem léptek fel azok ellen, akik kimerítették a közösség elleni izgatás tényállását azzal, hogy a megemlékezés résztvevőit "cigány hadsereggel" és megsemmisítéssel fenyegették. A nemzeti jogvédő szerint a "gárdistának mondott személyek" öltözete nem merítette ki azt az öltözetet, "ami miatt gárdistának lehetne tekinteni őket". Vagyis az eljárás megalapozatlan – mondta Gaudi Nagy Tamás.

Az elemi.hu tudósításában olvasható, hogy Gaudi-Nagy szerint a rendőrség összességében korrekten biztosította a rendezvényt, megadta a megfelelő védelmet az emlékmenetnek, de három hibát-hiányosságot is megemlített:
– az ellentüntetők közösség elleni izgatást is kimeríthető módon tettek olyan kijelentéseket, melyekkel kilátásba helyezték, hogy a megemlékezés résztvevőinek – akár olyan idős, meglett emberek, akik Horthy kormányzóval még akár életében is találkozhattak – egy cigány hadsereggel való megsemmisítését, mégis elmaradt a rendőri intézkedés.
– túl közel engedték az ellentüntető csoportot, ennek köszönhetően még a Himnusz alatt is vulgáris, trágár megnyilvánulásokat tapasztalhattak a résztvevők,
– tévesen állítottak elő és tartottak fogva órákon át a rendőrök 5 gárdistának tűnő személyt a Gyorskocsi utcában, amely a gárdisták számára szomorú helyszín.

2009. július 4-én, a gárdisták számára a Bajtársiasság Napján az Erzsébet téri, hírhedt tömeges gárdista tüntetés jogellenes feloszlatás során több tucat gárdistát hurcoltak ide, és sanyargatták őket. Később számukra a nemzeti jogvédők jóvátételt harcoltak ki.

Ezúttal erőszak nem volt, puszta előállításokra került sor. Meggyanúsították őket gyülekezési szabadság megsértése vétségének elkövetéséve, mivel a tüntetés békés jellegét biztosító szabályokat megsértették a rendőrség szerint.
Aki erőszakos vagy megfélemlítő hatású félkatonai szervezet jellegét ölti magára, a gyülekezési törvény szerint vétséget követ el.

Mi úgy gondoljuk, fejtette ki, a jelenlévő gárdisták öltözete nem meríti ki azt, ami miatt őket gárdistáknak lehetne tartani. Másrészt pedig úgy gondolom, hogy akik egy méltó módon megszervezett emlékmeneten a Szent Korona másolatát viszik, ráadásul semmilyen sértő magatartást nem tanúsítanak, akkor fel sem merülhet, hogy erőszakosnak vagy megfélemlítőnek kellene őket tartani.

Tehát úgy gondoljuk, hogy megalapozatlan eljárásról van szó, ezért védelmet biztosítunk nekik. Viszont, ha ezt az eljárást tovább viszik, akkor mi ezt alkalomnak találjuk arra, hogy minden egyes eljárási mozzanatban rámutassunk arra az abszurditásra, hogy míg ezekben a percekben több tízezer migránsnak mondott kontinensfoglaló támadja Európát, addig olyan embereket, mint az itt látható 3 derék hazafit meghurcoljanak, előállítsanak és börtönbüntetéssel fenyegessék.

Már rég elmúltak azok az idők, mikor meg kellett volna felelni bármilyen külföldi elvárásnak, és örömmel látjuk, hogy a kormányzat feladta ezt a megfelelési kényszert és végre a sarkára állt, de akkor tegye meg azt, hogy hagyja abba azoknak a vegzálását, akik hazafias, hagyományőrző és nemzeti értékeket védő tevékenységeket végeznek. A Gárdával kapcsolatban soha senki nem tudott bizonyítani semmilyen erőszakos jellegű cselekedetet, mert ilyen nem is volt. – összegezte a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

A sajtótájékoztatón a magyar gárda egyenruhájára emlékeztető öltözetben megjelent három gárdista azok közül, akiket vasárnap előállított a rendőrség. Egyikük, Kunné Kerekes Marianna azt mondta, hogy hagyományőrzőként vettek részt a rendezvényen, és a ruházatukon nem oroszlán (ez a feloszlatott Magyar Gárda egyik jelképe volt), hanem párduc szerepelt.

Egy másik előállított, Silip Norbert kifogásolta, hogy az igazoltatás közben csaknem arra kényszerültek, hogy a Szent Korona másolatát a földre tegyék. Kérdésre válaszolva Gaudi Nagy Tamás azt mondta: az érintettek nem tagjai semmilyen gárdaszervezetnek, ám azt semmi nem tiltja, hogy "gárdista szemléletű emberek informális, hagyományőrző közösségekben szerveződjenek".

Az utolsó 8 jogsértettnek (7 gárdista és egy újságíró) is kártérítést ítélt a bíróság a 2009. július 4-i rendőri brutalitás miatt

január. 27. 2019. 13:13 A Magyar Gárda ügyei
A Fővárosi Törvényszék 2019. január 23-én kihirdetett ítéletével 8 jogsértettnek (7 gárdista és egy újságíró) jelentős összegű (összesen kamatostul 8,6 millió forint) nem vagyoni kártérítést ítélt meg a 2009. július 4-én, a Bajtársiasság Napján a rendőrség által végrehajtott brutális és jogellenes tüntetés feloszlatási akció során elszenvedett jogsérelmek miatt. Ez az utolsó jogsértetti csoport, akik jóvátételéről most a bíróság döntött.

A nem jogerős döntés alapján hat lefújt, megbilincselt, bántalmazott és előállított gárdistának a fogva tartási időtől is függően hétszázezertől egymillió-egyszázezer forintig terjedő összegű, egy súlyosan bántalmazott gárdistának hatszázezer és a sajtómunkája közben lefújt újságíró részére pedig félmillió forint összegű nem vagyoni kártérítés és kamatai jár a perköltségek mellett
A Turul TV videós tudósításában nyilatkozik Szabó Dezső 77. rendű felperes és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, illetve látható a bíróság ítélethirdetése és a rendőrség egykori brutális és jogellenes akciójának néhány részlete.
Ebben a 2014-ben indult perben 86 gárdista és hazafi követelt jóvátételt: tízen két éve jogerős részítélet alapján részesültek megkövetésben és elégtételben, tavaly pedig összesen 68 felperes kötött egyezséget a bizonyítási eljárás eredményei alapján tisztességes jóvátételről a rendőri szervekkel. A mostani 8 felperes esetében a rendőrség az egyezségtől érthetetlen módon elzárkózott.
A mostani ítélet megállapította azt is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság megsértette a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, vélemény-nyilvánítási szabadságát, gyülekezési jogát és vélemény-nyilvánítási szabadságát. Megállapítást nyert az is, hogy Dóra Andor újságíró testi épséghez és egészséghez fűződő jogát azzal, hogy feliratos láthatósági mellényben végzett sajtótudósítói munkája közben közvetlen közelről fújtak rá ingerlő gázt.
A rendőrségnek magánlevélben kell mindezekért elnézést kérnie és jóvátételt kell fizetnie.
A felpereseket 2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téri gárdistatüntetésen bántalmazta (volt akit nyaka köré tekert gyorskötözővel vonszoltak), fújta le ingerlőgázzal, állította elő és tartotta fogva hat és tíz óra közötti időtartamban önkényesen a Bajnai-kormány rendőrsége. Ezen a napon 216, a Magyar Gárda feloszlatása ellen és a politikai foglyok (Budaházy György és társai) szabadon bocsátásáért tüntetőt hurcoltak el az Erzsébet térről. Az oszlatásban tizenheten megsérültek. Az esetet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította.
A törvényszék eljáró bírája, Jakabosné dr. Németh Mónika helyesen alkalmazta a megfelelő jóvátétel elvét és vette ez alapján figyelembe az ezen és hasonló ügyekben született korábbi jogerős ítéleteket, amelyek átlagosan ilyen nagyságrendű nem vagyoni kártérítésről rendelkeztek. A bíróság indokolásában kiemelte, hogy nem lehetett vitás, hogy nemcsak az oszlatás elrendelése volt jogellenes, hanem az azt végrehajtó rendőri "intézkedések" (ingerlőgáz, elfogások, bántalmazások, fogva tartások) is, mivel azok szükségtelenek és aránytalanok, illetve rendkívül brutálisak voltak. A nem vagyoni kártérítések mértékét a fogva tartások hossza is meghatározta.
A bíróság ebben az eljárásban szakmailag korrekten és törvényi előírásokat betartva járt el.
A jogsértettek a mostani elsőfokú ítélet elfogadják és bíznak benne, hogy a rendőrség is ezt teszi, így a kárrendezés mielőbb végre megtörténhet.
Külön perekben korábban legalább 30 jogsértett már jogerősen kártérítést kapott.
Sajnálatos, hogy a felelősök megbüntetésére és a kártérítések velük való megfizettetésére nem került sor.
Sajnálatos, hogy az akkor tiltakozó gárdisták és hazafiak vállán felemelkedett politikai párt kihátrált mögülük és ma azokkal is szövetkezik, akik felelősek a hazafias erők üldöztetéséért.
Ma a rendőrség már egészen más gyakorlatot folytat, ilyen jellegű politikai célzatú tömeges brutalitás nincs. Az Európai Unió és az Európai Parlament illetékesei, továbbá az álcivil- áljogvédő sorosista szervezetek az ügy kapcsán egyetlen vizsgálatot sem indítottak és tőlük egyetlen elmarasztaló megállapítás sem született.
Köszönet a gárdisták és hazafiak érdekében eljárt minden jogász kollégának.
Köszönet a gárdistáknak és hazafiaknak a kiállásáért, a kitartásért, bizalomért !
A nemzeti jogvédők és az igazság mellett, ezúttal a jog is a meghurcoltak oldalán állt.

Budapest, 2019. január 25.
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Holnap ítélettel zárulhat le a 2009-ben meghurcolt gárdisták jóvátételi küzdelme

szeptember. 25. 2018. 17:17 A Magyar Gárda ügyei
Holnap, szeptember 26-án 9 órától a Fővárosi Törvényszék (Markó u 27. fszt.11) nyilvános tárgyalásán ítéletet hirdet a 2009. július 4-én, a Bajnai-kormány idején, az Erzsébet téri gárdista tüntetés erőszakos és jogellenes rendőri feloszlatása során okozott jogsértések miatt 86 jogsértett által indított, legnagyobb ilyen személyiségi perben a még rendezetlen sorsú kilenc felperes ügyében. A több mint négy éve zajló eljárásban jogsértetteket dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képviseli.

Azon a drámai napon – amelyet azóta a hazafiak Bajtársiasság Napjának neveznek – a Magyar Gárda feloszlatása ellen, illetve Budaházy György és politikai fogoly-társai szabadon bocsátásáért tüntetők ellen maró könnygázzal, tonfával és brutális erőszakkal lépett fel a rendőrség. 216 főt állítottak elő az Erzsébet térről, az oszlatásban tizenheten megsérültek. Ez volt a 2006 őszi rendőrterror után a hazai rendészettörténet legmélyebb pontja a 2002-2010 közötti időszakban. (Érdemes megtekinteni a Turul TV egyik korábbi tárgyalásról készült videós tudósítását, amelynek elején látható a rendőrség akkori brutális akciójának néhány részlete).
Az esetet utóbb az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította. Sajnálatos módon egy akkori rendőri vezetőt sem vontak felelősségre.

A meghurcolt hazafiak és gárdisták ellen tucatnyi megtorló célzatú szabálysértési eljárás indult, de utána ők ellentámadásba lendültek és több – többségében nemzeti jogvédők által képviselt – sikeres pert indítottak az akcióban érintett rendőri szervek ellen emberi méltóságuk, személyes szabadságuk, testi épségük és egészségük, vélemény-nyilvánítási szabadságuk és gyülekezési joguk megsértése miatt, sokan kaptak elégtételt és kártérítést.

Ebben az utolsó, de legnagyobb perben tíz felperes esetében tavaly már számukra kedvező jogerős részítélet született, majd idén év elején a bizonyítási eljárás eredményei alapján 42 jogsértett tisztességes jóvátételről egyezséget kötött a rendőri szervekkel.

Számos bírósági tárgyalás és hosszas egyezségi tárgyalások után a múlt héten a súlyosabb jogsérelmeket elszenvedett 25 további felperes esetében is egyezségkötés történt. A többségében több órás fogva tartást, bilincselést, rendkívül maró hatású ingerlőgáz spray fújást és bántalmazást elszenvedett gárdistákat több mint 9 év után végre megkövették és személyenként eltérő, de átlagosan kamatokkal együtt hétszázezer forint összegű nem vagyoni kártérítést kapnak a napokban.

Kilenc felperes vonatkozásában nem jött létre egyezség, dacára annak, hogy ezen a jogsértettek körülményei – egy kartöréses esetet leszámítva – nem különböznek azokétól, ahol megegyezés született és a felperesek készek voltak követelésük ésszerű csökkentésére.

Az ő ügyükben holnap várhatóan a rendőri szerveket marasztaló ítéletet hoz a Fővárosi Törvényszék, és ha a döntést az érintettek elfogadják ezzel végre lezárulhat a 2010 előtti balliberális önkény időszakának emberi jogi szempontból igen gyászos és gyalázatos fejezete.

Ez "természetesen" az Európai Unió és az Európai Parlament illetékesei, továbbá az álcivil- áljogvédő sorosista szervezetek számára nem csapta ki a biztosítékot. Egyetlen vizsgálatot sem indítottak és tőlük egyetlen elmarasztaló megállapítás sem született ezen nyilvánvaló és jogállami elveket durván sértő, politikai leszámolási és megfélemlítő célzatú brutális rendőri akció miatt.

Budapest, 2018. szeptember 25.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Újabb tíz gárdistának ítéltek kártérítést a Bajtársiasság Napi rendőri brutalitás miatt

január. 31. 2017. 8:08 A Magyar Gárda ügyei

A Fővárosi Törvényszék 2017. január 24-én tíz gárdistának részítélettel jelentős összegű kártérítést ítélt meg a 2009. július 4-én, a Bajtársiasság Napján a rendőrség által végrehajtott brutális és jogellenes tüntetés feloszlatási akció során elszenvedett jogsértések miatt.

A nem jogerős döntés alapján nyolc gárdista felperesnek hétszázezer, kettőnek ötszázezer forint nem vagyoni kártérítés és kamatai jár a perköltségek mellett.

A Turul TV videós tudósításában nyilatkozik a felperes gárdisták közül Szabó Dezső LXXVII. r. felperes és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, illetve látható a bíróság ítélethirdetése és a rendőrség egykori brutális és jogellenes akciójának néhány részlete.

A rendőrséggel emiatt perben álló többi közel száz jogsértett gárdista és hazafi ügyére is jótékony hatással lehet ez az eredmény. Az áldozatok peren kívüli jóvátétele, a felelősök megbüntetése, és a kártérítések velük való megfizettetése még várat magára.

Ebben a perben még további 76 gárdista és hazafi követel jóvátételt, közülük 38 felperes esetében már lefolyt a bizonyítási eljárás és szintén részítéletre érett az ügy, a soron következő február 28-i tárgyaláson esetükben is várható részítélet. További 38 felperes bizonyítási eljárása pedig folytatódik.

A mostani ítélet megállapította azt is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság megsértette a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, vélemény-nyilvánítási szabadságát, gyülekezési jogát és vélemény-nyilvánítási szabadságát.

A rendőrségnek magánlevélben kell mindezekért elnézést kérnie. A felpereseket 2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téri gárdistatüntetésen bántalmazta, fújta le ingerlőgázzal, állította elő és tartotta fogva öt és nyolc óra közötti időtartamban önkényesen a Bajnai-kormány rendőrsége. Ezen a napon 216, a Magyar Gárda feloszlatása ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért tüntetőt hurcoltak el az Erzsébet térről. Az oszlatásban tizenheten megsérültek. Az esetet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította.

A törvényszék eljáró bírája, Jakabosné dr. Németh Mónika bíró helyesen alkalmazta a megfelelő jóvátétel elvét és vette ez alapján figyelembe az ezen és hasonló ügyekben született korábbi jogerős ítéleteket, amelyek átlagosan ilyen nagyságrendű nem vagyoni kártérítésről rendelkeztek. A bíróság indokolásában kiemelte, hogy nem lehetett vitás, hogy nemcsak az oszlatás elrendelése volt jogellenes, hanem az azt végrehajtó rendőri "intézkedések" (ingerlőgáz, elfogások, bántalmazások, fogva tartások) is, mivel azok szükségtelenek és aránytalanok, illetve rendkívül brutálisak voltak.

Tavaly májusban 13 gárdista már jogerősen kártérítést kapott, a mostani ítélet magasabb összegeket ítélt meg.

Ezen döntés fényében is érthetetlen, hogy az új rendszer rendőrsége továbbra is miért védi a Bajnai-kormány időszakában elkövetett ezen tömeges jogsértést, ahelyett, hogy az eddig elzárkózást feladva, az adófizetők pénzével felelősen gazdálkodva, tisztességes egyezségeket kötne a közel száz további jogsértettel.

A mostani ítéletről az N1 Tv is beszámolt.

Köszönet a gárdistáknak a kitartásért, a bizalomért, folytatjuk a végső győzelemig!

Budapest, 2017. január 29.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Megszüntették az eljárást Vona ellen a szentendrei Gárda-ügyben

október. 18. 2010. 19:19 A Magyar Gárda ügyei

Bűncselekmény hiányában, részletek alább.

http://buycheapcialisonlinenorx.net/buy-cialis-super-active-online/

Jobbik: igazságot kapott a Gárda

október. 6. 2010. 9:09 A Magyar Gárda ügyei

A Fővárosi Bíróság október 4-i, jogerős ítéletében jogellenesnek nyilvánította a 2009. július 4-i, Erzsébet téri szimpátiatüntetés brutális rendőrségi feloszlatását.

Ítélet: törvénytelenül oszlatta a Bajnai-kormány rendőrsége a Gárdát 2009-ben

október. 5. 2010. 11:11 A Magyar Gárda ügyei

A Fővárosi Bíróság október 4-i ítélethirdetésén jogellenesnek minősítette a 2009. július 4-ei rendőri oszlatást. Az ítélet jogerős, fellebbezésnek helye nincs.

Strasbourg: tüntetés Budaházyékért, beadvány a Gárdáért

június. 30. 2010. 13:13 A Magyar Gárda ügyei

Beadvánnyal fordult csütörtökön az Emberi Jogok Európai Bíróságához Strasbourgban a Magyar Gárda feloszlatása miatt Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője. Alább a teljes beadvány is elérhető.

Mozgóképes beszámoló 2009. júl. 4-i Erzsébet téri gárdaoszlatás per tárgyalásáról

február. 27. 2010. 11:11 A Magyar Gárda ügyei

2010. február 22-én a Fővárosi Bíróság  Közigazgatási Kollégiuma (Bp, II. ker. Csalogány 47-49 fsz. 1.) megtartotta  2009. júl. 4-i Erzsébet téri gárdaoszlatási per első tárgyalását

Bajtársiasság napja-per – törvénytelen volt a rendőrség

február. 25. 2010. 10:10 A Magyar Gárda ügyei

Megkezdődött a Fővárosi Bíróságon az a közigazgatási per, amelyben Kiss Róbert, az Új Magyar Gárda főkapitánya azt kéri a bíróságtól: állapítsa meg, hogy a rendőrség jogszerűtlenül oszlatta fel tavaly július 4-én Budapesten, az Erzsébet téri gárdatüntetést.