Emlékezés egy évfordulós beszélgetés keretében 1956 és 2006 véres őszére, amikor a baloldal rárontott a nemzetre és vérbe fojtotta a magyar szabadságért vívott küzdelmeket. Nem felejtünk !
A résztvevők:
– dr. Bándi Kund ny. ügyvéd, ’56-os szemtanú,
– dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője,
– Murányi Levente, 1956-os szabadságharcos
A beszélgetést vezeti Huth Gergely a PestiSrácok főszerkesztője
Helyszín: Polgári Mulató (1052 Budapest, Kossuth L. u. 17.)
A beszélgetés résztvevői megidézik a két kataklizma időszakát, felelevenítik személyes emlékeiket ’56-ról és 2006 őszi rendőrterror véres napjairól, a történelmi párhuzamok mellett szóba kerülnek a jövőre szóló intő tanulságok és nemzeti szuverenitás napjainkban egyre hangsúlyosabb védelmének kérdései is, a megtorlások máig tartó következményei, a hősök példája, az igazságtétel és a baloldali önkény által indított koncepciós eljárások kegyelmi lezárása (a Hunnia ügyben 3 hazafi még eljárás és fegyházévek veszélye alatt !).
Soha többé baloldali hatalmat és elnyomást ! Nemzeti önrendelkezést !
Várunk mindenkit szeretettel !
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Egészen abszurd jogi helyzet állt elő a fővárosban, az orvosozós csalók néven ismertté vált üggyel összefüggésben. A fehér köpenybe bújt termékbemutatós “vállalkozókat”, akik idős emberekkel hitették el, halálos betegek és adtak el nekik mágneses gyűrűket, masszírozó kütyüket, mára egy ország ismeri. Az országos hálózatot kiépítő pénzcsinálók az elmúlt nyolc évben sorra buktak meg, Szombathelytől, Veszprémen át Zalaegerszegig. Szombathelyen heteken belül másodfokon is ítélet születik várhatóan több mint 50 vádlott ellen, akik közül többeket első fokon komoly letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. Az orvosozók az egész országban kiépítették a hálózatot és több városban indult, van folyamatban büntetőeljárás csalás vádjával. Legutóbb ez év márciusában a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség nyújtott be vádiratot. Kilenc vádlottra – köztük a két főszervezőre – végrehajtandó börtönbüntetést kértek, heten már be is ismerték bűnösségüket. Az ebben az ügyben érintett cég érrendszeri betegségeket “gyógyított” matracokkal és paplanokkal, és több mint 130 embert csaptak be. 2022 novemberében a Zala Vármegyei Főügyészség emelt vádat 13 ember ellen, 35 rendbeli csalás miatt. A “terápiás matracot”, nyak- vagy lábmasszírozó készüléket kínáló társaság Érden működtetett “rendelőt”. A 13 vádlott közül csupán a másodrendűnek, egy máriakálnoki férfinak volt csak egyáltalán egészségügyi végzettsége. A leglátványosabb talán a Vas vármegyei orvosozók lebukása. A Szombathelyi Törvényszéken 52 vádlott ellen van folyamatban a büntetőper, csaknem 350 sértett-tel. Tavaly októberben 39 vádlottat bűnszervezetben elkövetett, a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt el is ítélt. Tizennégy végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt vádlottal szemben a bíróság összesen mintegy 42 évet szabott ki a bíróság. Itt hamarosan másodfokon folytatódik az ügy.
De hiába a lebukások, a súlyos büntetőperek, sőt, a rendőrség figyelmeztetései és a törvénymódosítás is. A mai napig működnek cégek, amelyek ugyanúgy hívják az egészségügyi állapotfelmérésekre az időseket, és adják el nekik hol ezt, hol azt a valódi egészségügyi hatást nem kifejtő kütyüket.
A fővárosban eközben ugyan azzal a módszerrel, ugyan azokkal az eszközökkel mind a mai napig jól megy a bolt, igaz, itt is ütköztek olykor akadályokba. A legkomolyabb akadályt Szűcs Attila jelentette, aki amolyan civil kurázsival vette fel a harcot a Lónyai utcai házukban call centert és közérzet javító központot működtető kemény fiúkkal. Tucatjával hívták ide időpontra az időseket, akik aztán jobbára ugyan azt a leletet kapták és sokan utolsó pénzüket is a csodakütyükre költötték, amiről elhitték, hogy az életüket mentheti meg. Szűcs Attila eleinte csak az öregeket tájékoztatta, aki bebocsátásra vártak, aztán újságírókat is kihívott, olykor pedig dokumentálta, mi történik a házban. Végül feljelentették zaklatásért és amiért állítólag elüldözte a házból a csalárd gyakorlatot folytató céget, a nekik helyiségeket bérbe adó ingatlanfejlesztő is beperelte, károkozásért mondván, ő üldözte el a bérlőjét, és ezért neki több havi bérleti díja kiesett. Mit gondolnak, ki húzta a rövidebbet eddig ? Attila jogi küzdelmét most már dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője is segíti a büntetőügyben védőként, a kártérítési perben jogi képviselőként, aki a Pesti Srácok Füssy Angéla és munkatársai által készített riportfilmben nyilatkozik is az ügyről. Attilát azonban korábban első fokon zaklatás miatt elítélték, de fellebbezéssel élt, a fellebbezés 25 oldalas írásbeli indokolása a napokban került benyújtásra, amelyről október 17-én dönt másodfokon a Fővárosi Törvényszék. Attilát korábban jogerősen kártérítés címén kamatokkal és perköltségekkel együtt 12 millió forint megfizetésére kötelezték, de májusban a nemzeti jogvédő révén felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a keresetet elutasító törvényes döntést kérve, a perben a Kúria mondja ki a végső szót.
(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2023. szeptember 19., www.njsz.hu)
17 éve ezen a napon kezdődtek a gyurcsányi embervadászatok, ekkortájt tombolt az állami terror 2006 szeptemberi hulláma. Ebből az alkalomból a 2006 őszi áldozatok túlnyomó részét képviselő és az állami terrorért felelősök felelősségre vonását mai napig követelő Nemzeti Jogvédő Szolgálat fontosnak látja, hogy a 2006 őszi állami terror eseményeinek lényegét ismét összefoglalja és ismét emlékeztessen ezekre a soha el nem évülő bűntettekre, amelyért felelnie kell az elkövetőknek. Emellett a felelősök, a velük szövetkezők és a rémtetteket tagadók soha nem kerülhetnek a hatalom közelébe !
A választási csalás és a magyar nép átverését beismerő hírhedt balatonöszödi Gyurcsány-beszéd 2006. szeptember 17-ei nyilvánosságra kerülését követően országszerte követelték a hazug és nemzetrontó balliberális kormány távozását. Forrongott az ország, ma már nyilvánvaló, hogy népfelkelés zajlott, amely elsöpréssel fenyegette az akkori rezsimet. Csak idő kérdése volt, hogy mikor csap le a tiltakozókra az akkor már évek óta Gergényi Péter által irányított pártállami jellegűvé alakított rendőrség a fővárosban. A 2002-ben kormányra került MSZP–SZDSZ idején ekkorra már a rendőrség számos békés kormányellenes tüntetést erőszakosan és jogellenesen oszlatott fel, a résztvevőket önkényesen fogva tartották, majd koncepciós eljárás alá vonták, emiatt már sok jogvédő csatát vívtunk meg. A 2006 őszi rendőrállami módszerekhez hasonló eszközöket már évekkel előtte előszeretettel vetette be az balliberális akkori hatalom a másként gondolkodó jobboldali ellenzékiekkel szemben, de ezt 2006 őszén állami terror szintjére vitték, amit folytatott a balliberális kormányzat 2006 után is a bukásáig.
Ma már cáfolhatatlan bizonyítékok (kép- és filmfelvételek, ezernyi szemtanú, jogerős ítéletek tucatjai és vizsgálati jelentések, pl. Civil Bizottság Jelentése, Balsai jelentés, Országgyűlés jelentése, Nemzeti Jogvédő Szolgálat jelentése) igazolják azt, hogy Gyurcsányék a balliberális kormány hatalomban tartása érdekében szisztematikusan törvénytelen karhatalmi erőszakot alkalmaztak és rátámadtak 2006 őszén az ellene tiltakozó magyar népre nyers erőszakkal. A cél a megfélemlítés, megtorlás, a hatalom megőrzése és az alapvető szabadságjogok gyakorlásától, ellenállástól való elrettentés volt.
Már az MTV székháza elleni 2006. szeptember 18-i ostrom estéjén és az azt követő hajnalon már érkeztek hozzánk bejelentések a rendőri erőszak áldozatává vált jogsértettek érdekében. Szemtanúk, barátok és kétségbeesett szülők kértek jogi védelmet a bajba kerülteknek.
Másnap este 2006. szeptember 19-én pedig elszabadult a pokol, amikor a Kossuth térről az MSZP székház elé vonuló, Gyurcsány lemondását és a kormány távozását követelő tömegre a Köztársaság téren lovasrohammal és rendőrkutyás rohamrendőrökkel támadtak. Aznap délelőtt Gyurcsány ugyanis az Országházba rendelte a rendőrség vezetőit, akiket letolt a számukra vereséggel végződött tévéostrom miatt, és kemény fellépést követelt. A rendőrség teljesítette az elvárást. A rendőrök felső szintű utasításra egyre kegyetlenebbé váltak, és szeptember 19-én este, 20-án hajnalban kiteljesedtek a budapesti embervadászatok, amelyek szeptemberi hulláma egészen szeptember 21-ig tartottak.
A 2006 szeptemberi embervadászatok során válogatás nélkül agyba-főbe vertek tüntetőket, hazafelé tartókat, járókelőket. Az elfogottakat több esetben először a Magyar Rádió ávós kínzókamrává és gyűjtőtáborrá alakult udvarára hurcolták, onnét rendőrségi fogdákba. Sokuknak volt része megaláztatásokban, kínzásokban és embertelen bánásmódban, hajnalig tartó kényszervallatásban.
A főváros fogdái megteltek megfélemlített, többségében sérült, a védelemhez való jogtól megfosztott, megalázott fiatalokkal, akikről szeretteik napokig nem tudtak semmit.
Rendőrségi felirat nélküli furgonok járták a várost, és abból kiugró, azonosító nélküli rendőrök támadtak buliból hazafelé tartó fiatalokra, véresre verték, begyűjtötték, majd képtelen gyanúsítások alá vonták őket és önkényesen őrizetbe vették őket.
Kétszáz fiatal első fokon előzetes letartóztatásba is került, akik sokszor hetekig tartó fogva tartás során szörnyű megpróbáltatásokon estek át, mert a bv-intézetekben is tombolt az erőszak: magyarságukban megaláztak és megvertek sokakat.
Futószalagon zajlottak a jogi megtorlások, statáriális ítéletek esküszegő bírók és ügyészek közreműködésével, akik nem kerültek elszámoltatásra a politikai és rendőri vezetőkhöz hasonlóan.
A véres embervadászatok 2006. szeptember 19-21. közötti napjai után a rendőri brutalitás 2006. október 23-án fokozódott: Budapesten akkor járatódott csúcsra a gyurcsányi terrorgépezet. Sokan nem gondolták volna, hogy szeptemberi kegyetlen támadássorozat és embervadászatok után az akkori legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára szervezett megemlékezése és a Kossuth téri tüntetők is célkeresztbe kerülnek: gumilövedék- és könnygázgránát sortüzek, lovasroham, vízágyús támadások, tömeges verések, kegyetlenkedések, csonttörések, szemkilövések, önkényes elfogások és másnap hajnalig tartó embervadászatok.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat adatai szerint a 2006 szeptember 19-21-ei, majd október 23-24-ei karhatalmi erőszakkal több ezer ember alapvető politikai szabadságjogait sértették meg, közel ezren szenvedtek testi-lelki sérüléseket, több mint 200 civil sérült meg súlyosan, és 14-en vesztették el látásukat. A legsúlyosabb sérültek egyike, a maradandó szemsérülését követően munkahelyét elvesztő és lélekben összeomló Csorba Attila évekkel később önkézzel vetett véget életének, így a rendőrterrornak közvetve halálos áldozata is volt. De a terror halálos áldozatának tekintjük a tavaly decemberben elhunyt Nagy Lászlót is, aki a 2006. október 23-i bestiális szemkilövés miatt egyik szeme világát vesztette el és élete súlyos válságba került, amiből nem volt kiút. A rendőrterror áldozatának tekintjük az idén márciusban elhunyt Apáthy Gabikát is, akit 2006. október 23-án lőttek nyakon az Astoria közelében és aki ezen sérülés terheit hordozta haláláig.
Az EU érdemben sem akkor, sem azóta emiatt semmilyen kifogást nem fogalmazott meg a balliberális kormánnyal szemben és farizeus módon máig azokra tekint szalonképes “demokratikus” partnerként, akik az állami terrorért felelősek vagy azoknak az akkori emberi jogi bűnökről cinkosan hallgató szövetségesei.
A 2006-os rendőri erőszakot elszenvedett és jóvátételt igénylő áldozatok döntő része csak a 2010-es kormányváltás kapott kártérítést, de szenvedéseiket, meghurcolásukat sokan nem ismerik és azóta felnőtt egy generáció, akik nem élték át az akkori eseményeket.
A Nemzeti Filmkészítők Egyesülete, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a CÖF az állami terror 15. évfordulója alkalmából ezért is közösen tárt fel olyan felvételeket, amelyek eddig semmilyen felületen nem kerültek a nagy nyilvánosság elé. Ezek alapján készült el a “2006 – A terror napjai” című filmsorozat, amelynek néhány része tavaly a 2006 őszi állami terrort bemutató, a “Vérbe fojtott szabadság” c. országos vándorkiállításon is látható volt. Ezt a hiánypótló és döbbenetes, bizonyíték erejű szembesítő hatású dokumentumfilm-sorozatot jelentős részben Budaházy György készítette három szerzőtársával együtt (Almási Lajos, Kelecsényi Nándor és Szilágyi Ákos), dr. Gaudi-Nagy Tamás a jogi szakértő volt.
A 2006-os rendőrterror szeptemberi hullámáról a sorozat első öt része szól, amelyek megtekintését ezen évforduló kapcsán mindenkinek ajánljuk. A 2. rész például bemutatja Dukán Dániel akkori egyetemista véres meghurcoltatásának történetét, ebben mint cseppben a tenger ott van minden elemében a terror :
Gyurcsány Ferenc hatalomgyakorlását és politikáját a politikai kalandorságnak és a gátlástalanságnak a globalista nemzetközi körök feltétlen kiszolgálásával ötvözött rendkívül veszélyes elegye jellemezte és jellemzi máig. Ennek a nemzetrontó gyurcsányizmusnak az egyik gyászos “védjegye” a 2006 őszén csúcsra futott politikai befolyásolása a rendőrségnek, ügyészségnek és bíróságnak, ez vezetett a jogállam kisiklásához, tömeges karhatalmi erőszakhoz, koncepciós elítélésekhez és máig zajló meghurcolásokhoz.
Rendkívül visszás, hogy a ma már a jobboldali politikusok, szakértők és sajtó által is helyes módon terrorcselekménynek nevezett 2006 őszi gyurcsányi hatalmi erőszak és megtorlási időszak 16. évfordulóján a témát feldolgozó, említett dokumentum-filmsorozat rendezője, producere, Budaházy György és 16 társa ellen 13 évig zajlott (három vádlott ellen még zajlik) egy önkényes, visszásságokkal terhelt, gyurcsányi koncepció által elindított és koholt bizonyítékokkal is kísért büntetőeljárás állítólagos terrorcselekmények miatt. Ugyanakkor a 2006 őszi valódi terror felelősei lényegében bűntelenek maradtak, Gyurcsány szabadlábon, sőt az ellenzék vezére.
Ezt a feloldhatatlan ellentmondást egyre többen érzik, ráadásul éppen a 2006-os állami terror 16. évfordulójára időzítette Gyurcsány Ferenc pártja cinikus módon az úgynevezett “árnyékkormány” megalakítását. Szerintünk továbbra is egy fegyházbeli árnyékszék alakítása lenne indokolt feladat az életfogytig tartó szabadságvesztésre való elítélésre érdemes bukott miniszterelnök számára.
Mindez sokakban ismét előhozta azt az igényt, hogy a 2006 őszi igazságtétel mérlegén javítani kellene. Legalább a gyurcsányi időszak meghurcoltjainak kegyelmi mentesítésével. Széles körű társadalmi egyetértés alakult ki a téren és ez eredményezte, hogy Budaházy György és 12 társai ügyében a visszásságokkal terhelt büntetőeljárás államfői kegyelemmel lezárásra került. A még vád alatt álló három vádlott esetében is szükségesnek látjuk a kegyelemet, ráadásul eljárásit, mivel annak számos nemzeti, jogi, politikai és humanitárius indoka van.
Végül ajánlunk megtekintésre három 2006 őszi tényfeltáró dokumentumfilmet is, főleg azoknak, akik nem tudják, vagy már elfelejtették mi történt 2006 őszén, esetleg kételkednek a 2006 őszi rendőrterror megtörténtében, vagy akik a magát felelősnek nem érző akkori miniszterelnöknek csak a mai fiatalok felé trendinek maszkírozott arcát ismerik és/vagy hajlamosak elhinni hazugságait:
1.“Res iudicata – 2006 ősze: ítélt dolog” (készítette: Almási Lajos, dr. Gaudi-Nagy Tamás, Gőbl György és dr. Morvai Krisztina) – a terror története egy filmben 8 megrázó eseten keresztül
2.“Civil jelentés – 2006 őszi jogsértések” a Civil Jogász Bizottság jelentésének dokumentumfilmes feldolgozása (készítette: Gulyás János Kossuth-díjas rendező-operatőr)
3.„Áldozatok 2006” (készítette: Skrabski Fruzsina filmrendező és munkatársai a terror 15. évfordulójára, többek között a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és egyes jogsértett partnerei közreműködésével)
A rendőrterror valódi arcának megismerését segíti és ezért erősen ajánlott a „Jelentés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggő jogvédő küzdelmeiről a 10. évfordulón” c. dokumentumkötet (többek között 56 jogsértett áldozat esetét mutatja be), amelyet a 14. évforduló alkalmából digitális formában is közzétettük.
A véres terrorakció-sorozat után az akkori politikai-rendőri vezetők és a balliberálisok csatlósok folyamatosan, cinikus módon tagadták és tagadják a bizonyítékok ellenére mindazokat a jogsértéseket és bűncselekményeket a szörnyű következményekkel együtt, amelyeket az akkori hatalom által vezérelt rendvédelmi szervek követtek el magyar polgárokkal szemben. Mivel a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény, ezért a felelősségre vonásra még mindig van jogi lehetőség.
Nemcsak a jóvátételben való részesülés az áldozatokat megillető kiemelt emberi jog, hanem az elkövetők felelősségre vonása is. És ez persze egyúttal azt is szolgálja, hogy elrettentő hatással bírjon, és így megelőzhető legyen hasonló gyalázat a jövőben hazánkban.
A halottak emléke, de az élő áldozatok megélt szenvedése is kötelez minket arra, hogy a jogsértettek és a nemzeti jogvédők ne adják fel: nem felejtjük és nem felejtetjük el soha a gyurcsányi terrort, küzdünk azért, hogy az 2006 őszi állami terrorért felelős politikai és rendőri vezetők ne úszhassák meg, pártjaik, csatlósaik ne kerülhessenek soha vissza a hatalomba, a gyurcsányi önkény időszakában koncepciós eljárás alá vont hazafiak (a Hunnia ügy három még mindig eljárás alatt álló vádlottja, köztük a neves régész, dr. Szücsi Frigyes, aki egyébként szeptember 21-én a Hazatérés Templomában tart előadást „A kaganátustól az Árpád korig” címmel) is végre megkapják a kegyelmet.
Isten óvja és vezesse Magyarországot!
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Füssy Angélát, a Pesti Srácok tényfeltáró és magyarságot védő újságíróját nemrég 3 évre minden törvényes alap nélkül kitiltották Ukrajnából, így nem tudta tovább folytatni a kárpátaljai magyarok ukránok általi elnyomását leleplező munkáját.
Erről és a Kárpátalján egyre intenzívebben zajló ukránosítást mutatják be Füssy Angéla és munkatársai az Akta c. műsor különkiadásában, amelyben megszólal többek között (Popovics Pál, Pákh Imre, Varga Ádám mellett) dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.
A nemzeti jogvédő elítélte ezt az eddig példa nélküli (magyar újságírót eddig még tudtunkkal nem tiltottak ki Ukrajnából, bár számos közszereplőt, politikust és jogvédőt igen, köztük dr. Gaudi-Nagy Tamást és dr. Morvai Krisztinát is 2017-ben), és az újságírók védelmére, illetve sajtószabadságra vonatkozóan Ukrajna által vállalt előírásokat súlyosan sértő intézkedést, amely alátámasztja, hogy az ukrán állam a jogállami követelményeknek nem felel meg.
A mostani kitiltás a nemzeti jogvédő szerint egyértelműen kapcsolatban hozható azzal, hogy a Füssy Angéla a rendezője és meghatározó szereplője volt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tavaly ősszel lefolytatott, kárpátaljai magyarok sújtó jogfosztásokat kivizsgáló jogi monitorozó útjáról készített, a sorozatos magyarellenes jogsértések bemutató jogi dokumentumfilmnek, továbbá számos tényfeltáró riportban mutatta be a rendszerszintű magyarellenes intézkedéseket Kárpátalján.
Azóta egyébként kiderült, hogy nemcsak Füssy Angéla, hanem egy kecskeméti kolléganője, aki vele együtt vett rész a Gaudi-Nagy Tamás által vezetett kárpátaljai magyarság jogainak érvényesülését monitorozó munkában és a Magyarok a prés alatt Kárpátalján című dokumentumfilm elkészítésében, szintén tavasszal, indokolás nélkül kitiltották három évre. Ő is csak egy belső listán szerepel, a határrendészet rendszerében a kitiltottak között nem.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat a kárpátaljai magyarok elleni jogsértésekről szóló emberi jogi jelentése és a PestiSrácok.hu közreműködésével készült Magyarok a prés alatt Kárpátalján című dokumentumfilm is rámutatott, hogy Kárpátalján súlyosan sérülnek a magyar közösség jogai és népirtáshoz közeli helyzet áll fent, ezért számos hatékony intézkedést javasoltak a kárpátaljai magyarság megóvása érdekében, továbbá azt, hogy amíg nem szüntetik meg a jogsértéseket és nem biztosítják a magyarság egyéni és közösségi jogait, addig blokkolni kell UKrajna EU tagságát.
“Magyarország azt tudja tenni és teszi is nagyon helyesen, hogy Ukrajna uniós tagságát, az azt megelőző érdemi tárgyalásokat is feltételekhez kötjük. Feltételül szabjuk, hogy nemzeti kisebbségi törvényt, a nyelvtörvényt és az oktatási törvény magyarságot veszélyeztető jogsértő rendelkezéseit helyezzék hatályon kívül és garantálják a helyi magyarság identitásának, nyelvhasználatának megőrzését –mondta az interjúban dr. Gaudi-Nagy Tamás.
A nemzeti jogvédő arra is emlékeztetett, hogy mindeközben Magyarország óriási erőfeszítéseket tesz és anyagi áldozatokat hoz Ukrajna humanitárius megsegítésére.
A Magyarok a prés alatt Kárpátalján című dokumentumfilm, amit azóta több mint félmillióan láttak, megtekinthető ITT.
Szeptember 3-án részt vettünk a Kormányzó újratemetésének 30. évfordulós rendezvényén Kenderesen és és másodéves joghallgató Nándor fiammal a Nemzeti Jogvédő Szolgálat nevében megkoszorúztuk a Kormányzó sírját. Felemelő, igényes méltó esemény volt, számos derék emberrel találkoztunk. Vitéz nagybányai Horthy Miklós elkerülhetetlen rehabilitációjának folyamata egy újabb szintet lépett, de még sok a feladat ezen a téren. Több korrekt, a Kormányzó munkásságát és jelentőségét méltató beszéd hangzott el kormánypárti képviselőktől, a megyei közgyűlési elnöktől, a polgármestertől, egyházi személyektől.
Dr. Fazekas Szabolcs volt miniszter, jelenlegi országgyűlési képviselő a Kormányzót helyesen úgy említette, mint aki a a XX. században azokban a nehéz években lényegében újra alapította az országot és kulcsszerepet játszott a nemzeti megmaradásunkban. A rehabilitációs küzdelem jegyében nemsokára beszámolunk arról, hogy az MTA retrográd, hazug és történelmietlen állásfoglalása alapján a bíróságok jogellenes döntésekkel miként akadályozták meg, hogy egy tisztességes vidéki civil hagyományőrző kör egyesületi nevébe felvegye a Kormányzó nevét. Nem engedünk a magyarok jogaiból !
Honfitársi üdvözlettel:
dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője
Utóirat:
A közleményünk kiadása után David Pressman, az USA fura nagykövete – megismételve a már ezerszer megbukott történelmi vádakat – aggodalmát fejezte ki Horthy Miklós kormányzó “brutális örökségének helyreállítási és népszerűsítési erőfeszítések” miatt, külön is “elitélve” az aznap Kenderesen egy másik rendezvényen Lázár János miniszternek a Kormányzó jelentőségét, történelmi szerepét helyesen méltató kijelentéseit (pl. a Kormányzó megmentette az országot attól a sorstól, amelyet „a nyugati nagyhatalmak” Magyarországnak szántak.)
Ez a nyilvánvalóan megengedhetetlen gyarmattartói attitűdről tanúskodó nyomásgyakorlási kísérlet is mutatja, hogy nemcsak a Hazánkat szétdaraboló békediktátum torz és káros status quo-ját akarják máig ránk kényszeríteni, de a történelmünk nagyjai előtti tiszteletadáshoz való jogunkat is korlátoznák. Egyik törekvésnek sem engedhetünk. Ráadásul annak fényében, hogy az USA és szövetségeseinek többsége fenntartás nélkül támogatja a népirtásokért feleős Bandera kultuszt aktívan ápoló Ukrajnát abban, hogy területeit úgymond visszaszerezze, miközben 103 éve ettől a jogunktől megfosztottak, teljesen egyértelmű ezen, az egyébként a feladata ellátásra teljesen alkalmatlan percemberke megnyilvánulásának az álságos, hiteltelen és kettős mércésen elfogult jellege.
Mint ismert, portálunk főmunkatársa, Bede Zsolt 2019. október 23-án került összetűzésbe a Demokratikus Koalíció hungarofób tagjaival.
Történt ugyanis, hogy a miniszterelnök Liszt Ferenc téri, nemzeti ünnepünk alkalmával tartott eseménye előtt gyomorforgatóan gyalázkodó plakátokkal provokáltak a DK-s politikusok. Barkóczi árnyékminiszter vezetésével a szemkilövető pártbeli aktivisták, önkormányzati képviselők tartottak flashmobot a Zeneakadémiánál, amire
Bede Zsolt a helyszínen reagált.
Bede a nemzeti ünnepet is gyalázó akció miatti markáns elítélő véleményét közölve szóváltásba keveredett a DK-sokkal és egyenként begyűjtötte tőlük a plakátjaikat.
Az egyik DK-s önkormányzati képviselőnőhöz véletlenül hozzáért, amikor tóle is elvett egy gyalázkodó plakátot. Erre a gyurcsányista aktivista társaival együtt testi sértéssel járó támadásnak próbálta beállítani az esetet. Mentőt hívtak a helyszínre és a Fiumei úti Baleseti Intézet traumatológiájára szállíttatták, “látleletet vetettek fel”.
Dobrev Klára másnap rendkívüli sajtótájékoztatót tartott az ügyben a kormány megrendelésére végrehajtott politikai támadást emlegetve, majd Czeglédy Csaba, Gyurcsányék ügyvédje nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság és testi sértés miatt jelentette fel Bede Zsoltot, de az erőlködés végül elbukott.
Előszőr a garázdaság miatti feljelentést sikerült visszaverni, majd a testi sértés miatti magánvádas büntetőeljárást, amelyben tudósítónkat dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője védte.
Ezúton is köszönjük neki és csapatának a szakszerű, áldozatos és eredményes védői munkát.
A balliberális médiában, több mainstream oldalon Bedét főcímlapon gyalázták, azt hazudva, hogy egy nőt bántalmazott.
A szemkilövető brigantik pártja rácsapott a lehetőségre: a 2006-os ellenállókkal szemben alkalmazott módszereikkel éltek: először koncepciós feljelentéssel, majd koncepciós magánváddal kísérelték me
Vadhajtások munkatársát Bedét elítéltetni és így levenni őt a sakktábláról, mivel láthatóan nagyon zavarja őket a hazugságaikat, nemzetellenes működésüket rendszeresen leleplező Vadhajtások nevű portál. Ezzel akartak visszavágni, de csúnyán felsültek.
Mivel Czeglédyt közben az ellene zajló több milliárdos adócsalási büntetőügy miatt az ügyvédi tevékenységtől eltiltották, ezért a felesége vette át a DK-s képviseletét követelve Bede Zsolttól, hogy kövesse meg az “áldozatot”.
Bede közölte az eljárásban a békéltetést célzó meghallgatáson, hogy nem kér bocsánatot, mert nem követett el bűcselekményt és a szemkilövető párttal, illetve annak embereivel nincs alku.
A 3 éven át tartó büntetőperben meghallgatásra kerültek a felek és többségében dk-s tanúk, illetve megtekintette a bíróság az esetről készített felvételt, amely több mint 35 milliós megtekintésnél tart.
Tavaly decemberben elsőfokon felmentették tudósítónkat, de a gyurcsányisták nem nyugodtak le, Bede elítéltetése érdekében fellebbeztek az ítélet ellen.
A napokban megérkezett a másodfokú határozat:
Bede Zsoltot jogerősen is felmentették, ezzel lett teljes a Gyurcsány-párt elleni győzelem.
A győzelmet vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó emlékének ajánljuk, akiknek 30 évvel ezelőtti újratemetésére holnap emlékezik a nemzet.
A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság végzésével helybenhagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2022. december 14. napján kihirdetett elsőfokú ítéletét, amely Bede Zsoltot a DK-s önkormányzati képviselő elleni ügyben felmentette testi sértés vádja alól. A végzésben a bíróság a magánvádlót kötelezte 10.000,- Ft bűnügyi költség viselésére. A felmentés így jogerős.
A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletében kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok logikus mérlegelése alapján megalapozott és helyes tényállást állapított meg. A tényállás hiánytalan, nem ellentétes a lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával, nem tartalmaz tényből további tényre helytelen következtetést, így az elsőfokú bíróság ítélete felülbírálatra alkalmas. Álláspontja szerint emellett az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének megfelelő színvonalon tett eleget. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság bizonyítékok értékelésével kapcsolatos megállapításaival.
Az elsőfokú bíróság emellett a Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint eleget tett annak a feladatának, hogy vizsgálta a vádlott tudattartalmát, a cselekmény elkövetésének körülményeit, cselekményének szándékos vagy gondatlan voltát. Megállapította a másodfokú bíróság, hogy testi sértésnél az elkövető szándékának a bántalmazáson felül a testi sértés okozására is ki kell terjednie, ennek hiányában legfeljebb tettleges becsületsértés megállapításának van helye. Az elkövetőnek az eredményhez való érzelmi viszonya határozza meg, hogy a szándéka egyenes vagy eshetőleges.
A Fővárosi Törvényszék szerint az elsőfokú bíróság a papírkitépés cselekedetével okozott testi sértés okozását helyesen minősítette gondatlan cselekedetnek és megállapította, hogy cél a papírlap kitépése volt a magánvádló kezéből. Emellett a másodfokú bíróság elfogadta a védekezés keretében kifejtett és az elsőfokú bíróság által is elfogadott azon jogi álláspontot is, miszerint tettleges becsületsértést sem valósított meg Bede Zsolt magatartása, hiszen a tettleges becsületsértés feltétele, hogy fizikai sérülés ne történjen a passzív alany testének érintése során, illetve, hogy az elkövető tudata átfogja a passzív alanyhoz való hozzáérést.
A bíróság szerint a jelen ügyben megállapítható volt az irányadó tényállás szerint, hogy testi sérülés létrejött, ebből következően tettleges becsületsértés körében a bíróság nem vizsgálódhatott csak és kizárólag testi sértés bűncselekménye körében volt erre lehetősége. Megállapította továbbá a másodfokú bíróság is – az elsőfokú bírósággal megegyezően -, hogy bár a testi sértés megvalósult, Bede Zsolt szándéka a magánvádló testének konkrét fizikai, sértő érintésére, illetve az eredmény létrejöttére nem terjedt ki.
A tanulság: ha a magyarság ellenségeivel szemben cselekedsz és meg akarnak hurcolni, állj ki az igazadért, ne hagyd magad, de persze nem árt, ebben nemzeti jogvédő ügyvédi segítséget veszel igénybe!
A kudarcot vallott gyurnyácsistán ezek után pedig Bede Zsolt Ludas Matyiként bevasalja dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd segítségével a védekezés tetemes időt igénylő díját a vonatkozó szabályok szerint.
A fentieken felül a Margit-hídi Szent Korona szobrok keresztjeinek letörése a nemzeti jelkép megsértése vétségét is megvalósította, mivel a Büntető Törvénykönyvbe még 2012-ben általam és két képviselőtársam által benyújtott módosító javaslat elfogadása nyomán a Szent Koronát megjelenítő alkotások sérelmére elkövetett gyalázkodó cselekmények is ilyen megítélést nyernek.
Btk. 334. §: “Aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Nem engedünk a magyarok jogaiból !
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Gaudi-Nagy Tamással, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvivőjével beszélgettünk a Sziget Fesztivál homoszexuális reklámjáról, ami után a jogvédő szervezet megtette a bejelentését.
Gaudi-Nagy Tamás kiemelte, hogy a Sziget Fesztivál tartalmai korhatár besorolás nélkül megtekinthető bárki számára, ezzel megsérti a gyermekvédelmi törvényt. Ezen felül kitért még az LMBTQ propaganda káros hatására: külföldön egy felmérés szerint az LMBTQ-lobbi hatására növekedik a fiatalok körében a nemváltó műtétek száma is.
Közérdekű bejelentést tett a a YouTube szolgáltatója, a Google Ireland ellen a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) – tudta meg a Magyar Nemzet. A bejelentés előzményét a Sziget Fesztivál homoszexuálisakat népszerűsítő reklámvideója adja, amelyen azonos nemű fiatalok csókolóznak.
Az NJSZ tájékoztatása szerint a reklámtevékenység sérti Magyarország Alaptörvényét, valamint a gyermekvédelmi törvény által beiktatott Grtv. 8. § (1a) bekezdése szerinti tilalmát, amely kimondja, miszerint „tilos az olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”
A fesztivál promóvideója továbbá fizetett YouTube-hirdetésként is megjelenik, sőt a kiskorú fogyasztók számára is reklámként elérhető. A reklámvideót ugyanakkor a 18 éven felüli felhasználók is láthatják, amely vitathatatlanul a Sziget Fesztivált népszerűsítő gazdasági reklám. A bejelentett reklámok tehát sértik a YouTube fizetett hirdetésekre vonatkozó szabályzatát is – mutattak rá.
A jogvédő szolgálat ezért arra kérte a fogyasztóvédelmi hatóságot, hogy lépjen fel a fenti törvénysértések ellen, indítson hatósági eljárást és a 18 év alattiaknak történő homoszexualitás megjelenítését vizsgálja ki.
Jelen közérdekű bejelentésünkben kérjük a Tisztelt Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Hatóságát, hogy intézkedjenek a Google/YouTube LMBTQP-propagandát terjesztő reklámjainak azonnali leállítása iránt az önkéntes jogkövetésre felszólítással, és egyúttal indítsanak hatósági eljárást, amiért a fent nevezett jogsértéseket óriási számban követik el nap mint nap a magyar gyermekkorú fogyasztók sérelmére. Kérjük tiltsák meg a továbbiakban ezen reklámok közzétételét magyarországi IP-címekről internetet használó vagy magyar nyelvi beállítást használó YouTube-fogyasztók esetén
– hangsúlyozta az NJSZ, amely szerint ez az eset is egy újabb bizonyíték az LMBTQ-propaganda egyre gátlástalanabb terjesztésére. Álláspontjuk szerint továbbá a promóvideó teljesen egyértelműen sérti a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 8. § (1a) bekezdése szerinti reklámtilalmat, amely miatt bírság kiszabását tartják indokolnak.
Az augusztus 10-én tett bejelentésre válaszul Budapest Főváros Kormányhivatalának Fogyasztóvédelmi Főosztálya közölte: a hatóság hivatalból már vizsgálatot indított, az eljárás megindítására pedig a bizonyítékok rendelkezésre állása esetén kerül majd sor.
Gaudi-Nagy Tamás szerint ez a történet már nem csupán Reményi Jánosról szól, hanem a sérelemdíj – mint jogi eszköz – embervédő, személyiséget védő szabályaiért harcolnak.
A Mandiner olvasói emlékezhetnek még arra, hogy egy pilisszentléleki, ötgyermekes lokálpatrióta, Reményi János a beleegyezése nélkül szerepelt az RTL-en futó egyik sorozatban, amivel a Content Factory Kft., A mi kis falunk című filmsorozat gyártója megsértette Reményi képmáshoz fűződő jogát. A cég a férfi engedélye nélkül készített róla felvételt, amit – szintén az ő tudta nélkül – néhány másodperc erejéig be is emelt a műsorba – ezt állapította meg korábban jogerős ítéletében a Győri Ítélőtábla.
A perben egyébként arra is fény derült, hogy a forgatás bejelentett területhasználatainak mértéke messze alulmúlja a valóságban ténylegesen használt területek mértékét.
„A területhasználatért díjat kell fizetni az önkormányzat számára, tehát a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az önkormányzat tulajdonképpen sokkal csekélyebb bevételhez jutott, mint kellett volna” – mondta korábban az ügy kapcsán lapunknak Gaudi-Nagy Tamás.
Ahogy arról is beszámoltunk, az ügyben váratlan fordulat történt, ugyanis egyelőre úgy néz ki, megússza a gyártócég, hogy sérelemdíjat kelljen fizetnie, amiért engedély nélkül szerepeltették Reményi Jánost a sorozatukban.
Magyarán: a Kúria mostani döntése alapján a Content Factory Kft. nem köteles sérelemdíj megfizetésére, továbbá nem köteles Reményi Jánosnak a felmerült perköltségét sem megfizetni, így a sorozatot gyártó cég által korábban átutalt sérelemdíjat és eljárási költség díját Reményi Jánosnak vissza kell utalnia a gyártó cégnek.
Reményi János ügyvédje, Gaudi-Nagy Tamás a napokban reagált a Magyar Nemzetnek a Kúria legújabb döntésével kapcsolatban, és elmondta, hogy nem adják fel.
Az ügyvéd kiemelte, hogy a megbízója által jogerősen megnyert per alapján az RTL gyártócége az általa hónapokkal ezelőtt kifizetett, összesen 2,9 millió forintot (300 ezer forint sérelemdíj és 2,6 millió forint perköltség) nyolcnapos határidővel követeli vissza az keresztény-nemzeti gondolkodású felperestől, aki bár kezdettől fogva értékrendi alapon ellenezte a nem egyszer magyar- és kereszténygyalázó sorozatot mégis berakták A mi kis falunk egyik epizódjába a róla engedélye nélkül készített felvételt.
Az ügyvéd elmondta, hogy a Kúria felülvizsgálati ítéletét ügyfele botrányosnak és felháborítónak, ő pedig súlyosan és többszörösen Alaptörvényt sértőnek tartja.
Emiatt az Alkotmánybíróságtól fogják kérni annak megsemmisítését, rövidesen benyújtandó alkotmányjogi panasszal, amelyben a sérelemdíjat lenullázó és a feleket saját perköltségeik viselésére kötelező kúriai döntés végrehajtásának felfüggesztését is kérni fogják.
Lapunk megkereste Gaudi-Nagy Tamást, s megkérdeztük tőle, azóta mik a fejlemények az ügyben.
Az ügyvéd szerint teljesen önkényes bírói elszakadás történt az írott jogtól.
„Ez nagyon veszélyes irány, hiszen ha leegyszerűsítjük a jogi csata eddig történetének tanulságait t, akkor ez az eset azt a nem kívánatos üzenetet küldi a magyar társadalom számára, hogy egy jogaiban sértett polgár hiába lép fel jelentős részben sikerrel egy jogsértőtőkés társaság ellen – ami hatalmas pénzt kaszál a filmgyártó tevékenységével –, mégsem kap sérelemdíjat és mindez neki nagyon sokba fog kerülni. A képmáshoz való jogot megsértő cég pedig megússza gyakorlatilag egy fillér nélkül, ami a jövőben bátorítást adhat az újabb, akár sorozatos, akár sokkal súlyosabb, akár rendszerszintű jogsértésekre” – mondja lapunknak Gaudi.
Hozzáteszi: A hazánkat mondvacsinált jogállami problémák miatt rendszeresen fegyelmező eljárások alá vonó és emiatt a tagként nekünk járó forrásokat visszatartó Európai Unióban a jogállamiságnak ezt a valóban súlyos, bírói kar egyes tagjainak önkényes ítélkezése miatti kisiklását bezzeg soha nem lehet kritikaként hallani.
„Mindig csak azt halljuk, hogy a kormányzat állítólag beleavatkozik a független igazságszolgáltatásba, arról viszont soha nem hallunk kritikát, ami valóban veszélyezteti a jogállamot – hogy a bírák egy része úgy értelmezi a függetlenséget, hogy a törvényektől is függetlenek és időről-időre a társadalom idegeit borzoló módon lényegében fölülemelkednek az írott jogszabályokon, és az ember személyiségét védő szabályokat megfosztják valódi tartalmuktól, önkényesen más jogot alkotnak és ezt alkalmazzák a törvénybe foglalt jog helyett. Így fordulhat elő a mostanihoz hasonló módon, hogy a jogsértés szankcionálására nem ítélnek meg sérelemdíjat vagy más esetben nem a törvénynek megfelelően alkalmazzák (pl. súlyos jogsértést elszenvedőnek jelképes összegű sérelemdíjat ítélnek) a sérelemdíjat, ezzel szabad utat engedve különösen a gátlástalan tőkés társaságoknak a tipikusan védtelen és kiszolgáltatott polgárokkal szemben” – fogalmaz.
Gaudi azt is kiemeli, hogy a magyar polgári jogi rendszerben 2014-ben a korábbi nem vagyoni kártérítés helyett a jogsértettek helyzetének megkönnyítése céljával csodafegyverként bevezetett, sérelemdíj nemcsak a nem vagyoni sérelem ellentételezését kell jelentse, de egy általános társadalmi elmarasztalást is kell, hogy kifejezzen, illetve van egy magánjogi büntetés funkciója is, amely által a hasonló jogsértések megelőzésének társadalomvédő célját is szolgálja.
Emiatt az volt az elvárás, hogy jelentősen megemelkednek majd a személyiségi jogsértéseket elkövetők pénzügyi terhei és ez fokozott visszatartó erővel bír. Ma már több mint kilenc évvel az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépése óta az látszódik, hogy a sérelemdíjak terén a várt áttörés nem következett be: a bírói kar egy része az élet- és értékviszony-változásokat nem követi, a büntetési funkciót nem alkalmazza, a sérelemdíjak mértéke ezért felfelé alig mozdul, olykor inkább lefelé.
Sőt – ahogy fogalmaz – egyre inkább kezd teret nyerni az a téves szemlélet a törvény betűje ellenére, amely a jogsértés megállapítása ellenére is megkövetel további hátrány bizonyítást és ezért a mostani esethez hasonlóan megállapított jogsértés ellenére lenullázza a jogsértett sérelemdíj-igényét.
Emiatt még mindig sokaknak, főleg a komoly háttércsapatokkal dolgozó, tőkeerős nagy cégeknek „megéri” nyilvánosan jó hírnevet, becsületet sérteni vagy visszaélni egy polgár képmásával, nincs valódi visszatartó erő.
„Az, hogy a gyártócég belevág a sorozatba tudta ellenére, engedélye hiányában egy olyan személyt, aki közismerten és a cég által is ismerten ellenzi a sorozatot, minden normálisan gondolkozó ember számára teljesen egyértelműen jelzi, hogy ez az illetőnek bizony lelki sérelmet és kedvezőtlen megítélést okoz, ezt bizonyítani sem kellene ilyen felállás esetén, mivel ez köztudomású tényként megállapítható. De mindez a perben bizonyítást is nyert.
És mivel a véletlenszerű tévedés kizárt, ezért magánjogi büntetésnek is helye van”
– mondja az ügyvéd.
Hozzáteszi, tényleg elszántak, hogy akár a végsőkig is elmenjenek, hiszen ez már nem csupán Reményi Jánosról szól, hanem tulajdonképpen a sérelemdíj – mint jogi eszköz – embervédő, személyiséget védő szabályaiért harcolnak.
A polgár tisztességes eljáráshoz fűződő alkotmányos joga sérült az ügyvéd szerint azzal, hogy a Kúria a sérelemdíjra vonatkozó törvényi előírásokat nyilvánvalóan és kirívóan megszegte, ezért fordultak az Alkotmánybírósághoz, kérve ezen abszurd kúriai ítélet megsemmisítését.
Az ügyvéd arra is kitért, hogy a Kúria felülvizsgálati ítéletét ügyfele botrányosnak és felháborítónak, ő pedig súlyosan és többszörösen Alaptörvényt sértőnek tartja. Emiatt az Alkotmánybíróságtól kérték annak megsemmisítését a múlt pénteken benyújtott 21 oldalas alkotmányjogi panasszal, amelyben a sérelemdíjat lenullázó és a feleket saját perköltségeik viselésére kötelező kúriai döntés végrehajtásának felfüggesztését is kérték.
A Kúria szerint ugyanis a sorozatban az engedélye hiányában jogellenesen szerepeltetett felperest semmilyen nem vagyoni sérelem nem érte, tehát nem jár egy fillér sérelemdíj sem neki, dacára annak, hogy ő és felesége a perben számos emiatti kellemetlenségről beszámolt és ez a Tatabányai Törvényszék, illetve a Győri Ítélőtábla szerint köztudomású tényként megállapítható volt.
Az ügyvédi kifejti: mindezt a felülmérlegelési tilalom miatt sem tehette volna meg a Kúria, másrészt azért sem, mert a Polgári törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó rendelkezése szerint a jogsértés megállapítása esetén a sérelemdíjra való jogosultsághoz további hátrány bizonyítása nem szükséges.
Az is sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot az ügyvéd szerint, hogy a Kúria a Polgári perrend tartásnak a perköltségre vonatkozó szabályait is kirívóan megsértette, annak ellenére, hogy a perbe vitt igények többségében a felperes nyert és perköltsége is magasabb volt az alperesnél.
A peres felek csak akkor nem kötelesek viselni a másik fél perköltségét, ha a pernyertességük-pervesztességük közötti és a bíróságok által részükre megítélt perköltségek közötti eltérés nem jelentős. Jelen esetben mindkét tekintetben a felperes felé billent ugyan jelentősen a mérleg, de a Kúria mégis mentesítette az RTL Klub filmgyártó cégét a jogsértett perköltségének viselése alól.
„Mi azt is javasoltuk egyébként a Content Factory részére, akik már a második felszólításukat intézték Reményi úr felé a perköltség visszafizetését illetően, hogy amíg a Tatabányai Törvényszék nem hoz döntést a végrehajtás felfüggesztése tárgyában, addig legyen egyfajta türelmi időszak.
Ha a Tatabányai Törvényszék felfüggeszti a végrehajtást, akkor az Alkotmánybíróság döntéséig függőbe kerülne a gyártó cég visszafizetési igénye, az összeg sorsa a végeredmény fényében alakul majd” – fogalmazott lapunknak. Mint mondja: ezt a javaslatot tegnap juttatta el az alperes jogi képviselőjének, aki nemrég erre elutasítással reagált és továbbra is követeli a gyártó cég nevében 2,9 millió forintot Reményi Jánostól.
„Az, hogy ezt a javaslatot nem fogadták el alapos okot jelent Reményi úr számára, hogy azt gondolja, ez egy nem ésszerű, nem emberséges és nem tisztességes eljárás” – szögezi le Gaudi.
„Az egésznek egy nagyon érdekes megközelítését adja egyébként, hogy a gyártócég még tavaly is egy több mint egymilliárdos árbevételű cég volt, tehát nyilván senki nem gondolhatja komolyan, hogy pont ez a 2,9 millió forint hiányzik nekik. Más lehet a háttérben. Nem kizárhatóan akár az is, hogy a sorozatot ellenző és a jogaiért kiálló felperesen elégtételt vegyenek, miközben ne felejtsük el: a filmgyártó cég jogsértését és bocsánatkérésre kötelezésének jogosságát a Kúria is kimondta” – zárta sorait.
Újabb megdöbbentő körülmény a Reményi kontra RTL Klub-os,”A mi kis falunk” sorozatot gyártó cég perben: íme itt a bizonyíték a Kúria egymásnak gyökeresen ellentmondó, diszkriminatív ítélkezésére a képmáshoz való jog megsértése miatti sérelemdíj-igény terén.
A Kúria egy pilisszentléleki lokálpatrióta, ötgyermekes családapa Reményi János felperes és a Content Factory Kft (RTL Klub gyártó cége) közötti perben nemrég hozott egy olyan Alaptörvényt sértő ítéletet, (előadó bíró: dr. Pataki Árpád) amelyben lenullázta a képmáshoz való jogában a gyártó cég által a Kúria szerint is megsértett és ezért indokoltan megkövetett felperes 300 ezer forint összegű sérelemdíj igényét és elvette tőle a jogerősen neki ítélt 2,6 milliós perköltséget.
Ennek viszont egy korábbi, gyökeresen ellentmondó ítéletével hét éve (előadó bíró: dr. Pataki Árpád) a Kúria egy 2006 őszi áldozat kártérítési peréről készített, néhány ezres nézettségű nemzeti jogvédő filmes tudósításban 3 másodpercre hozzájárulás nélkül bemutatott két rendőrségi jogtanácsos javára fejenként 450 ezer forint (másodpercenként 150 ezer forint !) sérelemdíjat ítélt meg bármiféle hátrány bizonyítása nélkül lényegében magánjogi büntetésként.
Ugyanakkor a képmáshoz való jogában egymilliós nézettségű adásban való engedély nélküli bemutatással megsértett Reményi Jánostól megtagadta a sérelemdíjat a Kúria a mostani ítéletében a nem vagyoni sérelem bizonyítottsága és az alperes súlyos felróhatósága ellenére. A két ítélet között a Ptk. sérelemdíjra vonatkozó rendelkezése nem változott, de ezek szerint a bírósági gyakorlat igen, ami megengedhetetlen, súlyosan Alaptörvényt sértő eltérés az írott jogtól és jogrend önkényes bírósági megduplázása, ami fenyegeti a jogbiztonságot és alkalmas a bíróságokkal szembeni közbizalom megrengetésére.
Ezt a korábbi ítéletet dr. Gaudi-Nagy Tamás elemzi ezen a videón:
