ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

április. 29. 2020. 14:14 aktuális információk

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ 

A njsz.hu és az nja.hu weboldalt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Nemzeti Jogvédő Alapítvány közösen üzemelteti, amelyeknek a jelen adatvédelmi tájékoztatóval célja, hogy a weboldalak használatával összefüggésben felmerülő személyes adatok kezelésével járó folyamataik, eljárásaik során biztosítsák a személyes adatok védelmének megfelelő szintjét és arról az érintetteket tájékoztassák a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (általános adatvédelmi rendelet, vagy Rendelet), valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerint.

Az adatkezelési műveleteket adatkezelők úgy tervezik meg és hajtják végre, hogy az érintettek magánszférájának védelme megfelelő módon biztosított legyen. A technika mindenkori fejlettségére tekintettel – megteszik azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítják azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adatbiztonság érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat védi különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, az adatok károsodása és véletlen elvesztése, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

Az adatkezelők adatfeldolgozó igénybevétele esetén gondoskodnak arról, hogy a kiválasztott adatfeldolgozó a személyes adatok védelme érdekében megtegye a szükséges intézkedéseket, valamint kövesse az adatkezelők egyedi utasításait. A kiválasztás során az adatkezelők törekednek arra, hogy csakis olyan adatfeldolgozó kerüljön igénybevételre, amely megfelelő garanciákat nyújt – különösen szakértelem, megbízhatóság és erőforrások tekintetében – arra vonatkozóan, hogy az adatvédelmi követelmények teljesülését biztosító technikai és szervezési intézkedéseket végrehajtja, ideértve az adatkezelés biztonságát is. 

I. Az adatkezelők

Nemzeti Jogvédő Szolgálat (a továbbiakban: NJSZ)

Székhely: 3565 Tiszalúc, Kossuth tér 5.

Postacím: 1095 Budapest, Gabona u. 10. II. 1.

Telefon: (36)-30-549-4167

honlap: www.njsz.hu

e-mail cím: njsz@nemzetijogvedo.hu

Adószám: 19334684-1-05

 

Nemzeti Jogvédő Alapítvány (a továbbiakban: NJA)

Székhely: 3565 Tiszalúc, Kossuth tér 5.

Postacím: 1095 Budapest, Gabona u. 10. II. 1.

Telefon: (36)-30-549-4167

honlap: www.nja.hu

e-mail cím: njsz@nemzetijogvedo.hu

Adószám: 18446081-1-05

Az adatkezelők érintettekkel való kapcsolattartója:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

II. A tájékoztató hatálya

 

Jelen tájékoztató hatálya kiterjed az adatkezelők valamennyi munkavállalójára, a velük munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló magánszemélyekre, megbízottakra, valamint szolgáltatásaikat igénybe vevő érintettekre (a továbbiakban: ügyfél vagy ügyfelek).

III. Az adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezések

 1.   Értelmező rendelkezések

a) érintett, vagy ügyfél: bármely meghatározott személyes adat alapján azonosított természetes személy, továbbá a közvetlenül vagy közvetve azonosítható természetes személy;

b) személyes adat: azonosított vagy azonosítható személyre vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;

c) különleges személyes adat: olyan személyes adat, amely faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utal, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adat, az egészségügyi adat és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adat;

d) nyilvántartási rendszer: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

e) adatállomány: a nyilvántartási rendszerben kezelt adatok összessége;

f) adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

g) adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja;

h) adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az Adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;

i) az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez;

j) adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;

k) IP-cím: egyedi hálózati azonosító, amely az internethasználathoz szükséges TCP/IP – hálózati protokollt használó eszközök egymás közötti azonosítására szolgál. Minden internetre csatlakozó informatikai eszköz rendelkezik egyedi IP címmel, amelyen keresztül azonosítható.

l) süti (cookie): olyan adatcsomag (fájl), amelyet az internetes tartalomszerver állít elő, és ad át a webböngésző programnak. A sütik információt tartalmazhatnak az adott internetes szerveren végzett keresésekről, megadott információkról, melyek a szerveren is tárolásra kerülnek. A sütik használatának elsődleges célja a felhasználói profilinformációk tárolása, mellyel elsősorban a felhasználó által kedvelt beállítások őrződnek meg, így a felhasználó a megszokott módon férhet hozzá az internetes oldalhoz.

A sütiket a böngésző program egy elkülönített könyvtárban tárolja az érintett által használt eszközökön (számítógépen, táblagépen, okostelefonon stb.). A süti egyértelműen azonosítja és a webszerver számára felismerhetővé teszi a felhasználót, és az általa az interneten használt eszközt. A GDPR a személyes adatok közé sorolja a felhasználó által használt eszközre kerülő cookie- és egyéb azonosítókat is.

m) tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja.

n) Felügyeleti Hatóság: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH).

 

2. Az adatkezelés alapelvei és a felelősség

2.1. A személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett/ügyfél számára átlátható módon kell végezni („jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság”).

2.2. Az adatkezelők által gyűjtött személyes adatok csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet, és azok nem kezelhetőek ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon („célhoz kötöttség”).

2.3. A személyes adatoknak az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”).

2.4. Az adatkezelők által gyűjtött személyes adatoknak pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük; az adatkezelők minden észszerű intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék („pontosság”).

2.5. A személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé. A személyes adatok ennél hosszabb ideig történő tárolására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a személyes adatok kezelésére közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül majd sor, a GDPR-ben az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében előírt megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására is figyelemmel („korlátozott tárolhatóság”).

2.6. Az adatkezelők megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítják a személyes adatok megfelelő biztonságát, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve („integritás és bizalmas jelleg”).

2.7. Az adatkezelők felelnek a jogszabályoknak való megfelelésért, továbbá az azoknak való megfelelés igazolásáért („elszámoltathatóság”).

2.8. Az adatkezelők az adatkezelésről nyilvántartást vezetnek.

2.9. Az adatkezelőknél adatkezelést végző alkalmazottak és az adatkezelők megbízásából az adatkezelésben résztvevők, annak valamely műveletét végző szervezetek alkalmazottjai kötelesek a megismert személyes adatokat üzleti, illetve rájuk vonatkozó szabályok szerint ügyvédi titokként megőrizni. Az adatkezelők munkatársai munkájuk során gondoskodnak arról, hogy jogosulatlan személyek ne tekinthessenek be személyes adatokba, továbbá arról, hogy a személyes adat tárolása, elhelyezése úgy kerüljön kialakításra, hogy az jogosulatlan személy részére ne legyen hozzáférhető, megismerhető, megváltoztatható, megsemmisíthető.

Ha a szabályzat hatálya alatt álló személy tudomást szerez arról, hogy az adatkezelők által kezelt személyes adat hibás, hiányos vagy időszerűtlen, köteles azt helyesbíteni vagy helyesbítését az adat rögzítéséért felelős munkatársnál kezdeményezni.

3. Az adatkezelés célja

A njsz.hu és az nja.hu weboldal adatkezelői által végzett adatkezelés célja:

1. Jogsegély támogatási kérelem: az erre szolgáló kérelem űrlapon az adott személyes adatok kezelésének a célja, hogy az érintett jogsegélyt igényelhessen, és az alapszabály, illetve az alapító okirat szerint az NJSZ, illetve az NJA pedig jogsegélyt (jogi tanácsadás, információnyújtás, beadványok megfogalmazásánál segítségnyújtás, iratminta rendelkezésre bocsátása, egyéb jogi szolgáltatás) biztosíthasson számára.

A személyes adatokat az NJSZ, illetve az NJA eltérő célra nem használja és bizalmasan kezeli.

2. Weboldal látogatói adatok gyűjtése, kezelése – a látogatás időpontja, az IP cím, valamint a böngésző és operációs rendszer adatainak rögzítése és tárolása a rendszer működésének sajátossága, kezelésük technikailag elkerülhetetlen és kizárólag statisztikai célokból történik.

3. Hírlevél feliratkozás – Az NJSZ és NJA kezelésébe adott személyes adatok kezelésének a célja, hogy az érintett hírlevelet igényeljen, az NJSZ és NJA pedig hírlevelet küldhessen számára. A személyes adatok kezelése mind a hírlevél szolgáltatás biztosítása, mind az érintettel való ezirányú kommunikáció céljából történik. A személyes adatokat az NJSZ és NJA eltérő célra nem használja és bizalmasan kezeli. A hírlevél lemondása úgy történik, hogy a hírlevél láblécében található adatvédelmi tájékoztató után elhelyezett ‘Leiratkozás/unsubscribe’ link megnyomásával a felhasználó a leiratkozási oldalra navigál. Itt a felhasználó beírja egy beviteli mezőbe az e- mail címét és megnyomja a lemond gombot.

 4. Támogatás – Az NJSZ és NJA kezelésébe adott személyes adatok kezelésének a célja, hogy az adatkezelők a szolgáltatás zavartalan biztosítása érdekében a szolgáltató és az érintett közötti kommunikációt szavatolja. A személyes adatokat az NJSZ és NJA eltérő célra nem használja és bizalmasan kezeli.

 

A felsorolt adatok összesített, statisztikai célú felhasználására kerülnek. Az adatkezelők a megjelölt céloktól eltérő célra a személyes adatokat nem kezelik.

Az ügyfél által megadott adatok kezelése az ügyfél önkéntes hozzájárulásával történik.

 

4. Az adatkezelés jogalapja

 

4.1. Az adatkezelés jogalapja az érintett/ügyfél hozzájárulása /GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pont/.

Az ügyfél személyes adatait az adatkezelők az érintett előzetes konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása alapján kezelik kizárólag a szükséges mértékben és minden esetben célhoz kötötten.

Ennek megfelelően az ügyfél hozzájárulása:

a) önkéntes: a hozzájárulás önkéntessége érdekében az ügyfélnek lehetősége van a szabad, befolyásmentes választásra, illetve az adatkezelő biztosítja bárminemű következmény nélkül a hozzájárulás megtagadására vagy visszavonására vonatkozó lehetőséget;

b) konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapul, azaz a tájékoztatás tartalmazza:

  • az adatkezelő adatai;

  • az adatkezelés célja;

  • a kezelt adatok típusa;

  • a hozzájárulás visszavonásának lehetősége és annak módja;

  • a szolgáltatás teljesítéséhez melyek a feltétlenül szükséges adatok;

  • az adatkezelés konkrét célt szolgál;

  • az adatvédelmi tájékoztatás egyértelmű és egyszerű nyelvezetű, ami a https://jogpontok.hu/ és a www.munkaugyivitarendezes.hu honlapon jól látható helyen feltűntetésre kerül.

c) a hozzájárulás visszavonható és a hozzájárulás visszavonásának lehetőségét az adatkezelők a jelen tájékoztatóban ismertetik. A hozzájárulás visszavonásakor az adatkezelők biztosítják az adatok törlését, kivéve, ha másik jogalap lehetővé ezeknek az adatoknak a kezelését.

 

Ha az érintett beleegyezik a személyes adatai kezelésébe, az adatokat az adatkezelők kizárólag azon célokra használhatják fel, amelyekre az érintett a beleegyezését adta.

Amennyiben az adatkezelés több célból történt, az adatkezelők nem használhatják a személyes adatokat azon célból, amelyre vonatkozóan a hozzájárulást visszavonták, vagy egyik célból sem, a hozzájárulás visszavonásának jellegétől függően.

 

4.2. Különleges személyes adat esetén az adatkezelés jogalapja az ügyfél kifejezett hozzájárulása /GDPR 9. cikk (2) bekezdés a) pont/, illetve ennek hiányában az ügyfél jogi igényeinek előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges/GDPR 9. cikk (2) bekezdés f) pont/. 

III. Az adatkezelés szabályai

1. A jogsegély keretében NJSZ és NJA csak a jelen tájékoztatóban meghatározott mértékben és módon kezelnek személyes adatot.

2. A kezelt adatok köre 

2.1. Az NJSZ és NJA személyes és különleges adatokat is kezel ügyfeleiről.

2.2. Az NJSZ és NJA-hoz forduló ügyfelek alábbi személyes adatait kezeli – hozzájárulás alapján – az adatkezelők:

a) az ügyfél neve,

b) kapcsolattartási adatként az ügyfél e-mail címe és/vagy telefonszáma,

c) Az NJSZ és NJA jogsegélyszolgálata által nyújtott szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó adatként az ügyfél által átadott iratok, nyilatkozatok és egyéb információk.

d) az ügy jellegéhez képest különleges adatként az ügyfél szakszervezeti tagságát, egészségügyi adatait.

2.3. Az NJSZ és NJA jogsegélyszolgálatának adatkezelése az ügyfél hozzájárulása alapján történik, de a szolgáltatásnak nem feltétele az adatok megadása, az általános tanácsadás kérhető anonim formában is azzal, hogy bizonyos adatok, információk megadásának hiányában az ügy érdemében nem nyújtható tanácsadás, illetve egyes szolgáltatások (pl.: online, chates, e-mailes jogsegély) esetén a III. 2.2. a) és b) pontjai szerinti adatok szükségszerűen megadásra kerültnek.

3. Az adatkezelés általános szabályai 

a) A személyes adatokat az ügyfél önkéntesen bocsátja rendelkezésre NJSZ és NJA-val való kapcsolattartása során. Az ügyfél felelőssége a személyes adatainak valós, helyes és pontos megadása.

b) Amennyiben az érintett nem a saját személyes adatait, hanem más személy személyes adatait adja meg, úgy az adatkezelők vélelmezik, hogy az érintett az ehhez szükséges képviseleti jogosultsággal (megbízás, meghatalmazás, hozzájárulás, felhatalmazás) rendelkezik.

c) Az érintett/ügyfél az adatkezeléshez adott hozzájárulását bármikor visszavonhatja. A hozzájárulás visszavonása esetén az adatkezelő a személyes adatok törlését indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb 30 napos határidővel hajtja végre, azonban bizonyos adatokat az adatkezelő jogi kötelezettségének teljesítése vagy jogi igényei érvényesítése vagy védelme céljából a hozzájárulás visszavonása után is kezelhet.

d) Jogszabályba ütköző személyes adat használata esetén vagy az érintett/ügyfél által elkövetett bűncselekmény, illetve rendszer elleni támadás esetén az adatkezelők jogosultak az érintett/ügyfél személyes adatait haladéktalanul törölni, ugyanakkor – bűncselekmény elkövetésének gyanúja vagy polgári jogi jogszabálysértés felmerülése esetén – jogosultak a személyes adatokat a lefolytatandó eljárás időtartamára megőrizni.

e) Bíróságnak vagy más hatóságnak a személyes adat törlését elrendelő jogerős határozata alapján a személyes adat törlést az adatkezelők végrehajtják.

f) Bíróság, ügyészség és más hatóságok (pl. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, NAV, rendőrség) megkeresése alapján az adatkezelők kötelesek az adatszolgáltatási/iratkiadási kötelezettségüket teljesíteni a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges mértékben.

g) Az NJSZ és NJA által nyújtott jogsegély igénybevételekor az ügyfél által átadott, személyes adatokat tartalmazó elektronikus vagy papír alapú dokumentumok, iratok és nyilatkozatok megvizsgálásra kerülnek abból a szempontból, hogy azok valóban szükségesek-e a szolgáltatás nyújtásához.

A jogsegélyhez nem szükséges iratok az azokon szereplő adatok rögzítése nélkül visszaküldésre kerülnek, azokról másolat nem készíthető.

h) A személyes adatokat az adatkezelők vezető tisztségviselői, tagjai, szerződött jogászai, megbízottai, szerződésben álló szolgáltató, illetve állandó megbízott ügyvédei ismerhetik meg.

Az NJSZ és NJA jogsegély szolgáltatását a vele szerződött önálló adatkezelőn – ügyvéden vagy ügyvédi irodán –, illetve megbízási szerződéssel rendelkező jogász partnerén vagy tagján keresztül nyújtja. Az adatkezelők az ügyfél megkeresése alapján a jogi tanácsot (vagy okiratszerkesztésben közreműködést) a szerződött partnerén keresztül akként nyújtja, hogy az összes általa kezelt adatot átadja a szerződött ügyvédnek vagy ügyvédi irodának is, aki ezt követően az ügyvédi törvény szerint kezeli az adatokat. A megbízási szerződéssel rendelkező partner vagy tag az adatokat a jelen szabályzat szerint köteles kezelni.

4. A honlapon (njsz.hu és az nja.hu) történő adatkezelés szabályai

4.1. A honlapon igénybe vehető szolgáltatások használata előtt az ügyfélnek nyilatkoznia kell arról, hogy elolvasta és elfogadta a projekt adatvédelmi tájékoztatóját és nyilatkozik, hogy az ott meghatározott személyes adatot megadja a szolgáltatás igénybevétele során. Bármilyen más adatot, amelyet a szolgáltatás igénybevétele során közöl, az önkéntesen megadott információnak minősül, amely kapcsán hozzájárul ahhoz, hogy a honlap üzemeltetője kizárólag a szolgáltatás nyújtása (válasz) érdekében felhasználja. A honlapon igénybe vehető jogsegély-szolgáltatások (telefon, online, chat, e-mailes jogsegély) kötelező eleme a kérdés feltevése előtt az adatvédelmi tájékoztató elfogadása.

A tájékoztató tudomásul vételét, az esetleges adatkezeléshez való hozzájárulást az ügyfél az internetes honlap megtekintése során elfogadja, illetve az ott lévő adatlapon lévő, a jelen szabályzatban meghatározott és az igénybe venni kívánt szolgáltatási mód szerinti személyes adatainak megadásával és az ott tett hozzájáruló nyilatkozatával jelzi.

4.2. Az adatkezelés időtartama: Az NJSZ és NJA által nyújtott szolgáltatások igénybevételével összefüggő adatokat a hozzájárulás visszavonásáig, de legfeljebb a szolgáltatás nyújtásának befejezésétől számított öt év elteltéig kezeli. Amennyiben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 56-57. § rendelkezéseinek hatálya alá tartozik, az adatkezelés időtartama: a jogviszony megszűnését követő 8 év.

 

4.3. Az adatkezelés során használt személyes adatok lehetséges köre:

– a jogsegély keretein belül kérdést vagy emailt küldők neve és elektronikus elérhetősége, telefonszáma,

– online, chates valamint e-mailes jogsegély kérdések és válaszok,

– online, chates kérdés vagy emailt beküldőkre vonatkozó adatokat csak statisztikailag feldolgozott formában, egyedi azonosításra alkalmatlan módon hoz nyilvánosságra.

Felek a fenti adatok továbbításánál az adatbiztonság elvének figyelembevételével kötelesek eljárni és az adatok átadását oly módon megvalósítani, mely biztosítja az illetéktelen hozzáférés, a nem szándékos megsemmisülés elleni védelmet.

 

4.4. A sütik (cookies), statisztikai adatok rögzítése: az adatkezelők a honlap működtetése során ún. sütiket (cookies) nem használnak.

A honlapon lévő információk megtekintéséhez személyes adatok megadása általában nem szükséges.

A honlap bizonyos ideig megjegyzi az érintett műveleteit és személyes beállításait, abból a célból, hogy ha az ügyfél ismételten az NJSZ és NJA honlapjára látogat, személyes beállításait a honlap felismerje, így azokat nem kell újra megadnia.

A honlap látogatottságára vonatkozó statisztikai adatokat az adatkezelő a Google Analytics szolgáltatása segítségével méri. A mérési adatok védelméről és biztonságáról tájékoztatás a https://policies.google.com/?hl=hu címen érhető el.

Az adatkezelők a nyilvántartott személyes adatokról tájékoztatást – szerződéses vagy jogi kötelezettségének teljesítése kivételével – kizárólag az érintett hozzájárulásával adnak ki. Az érintettre vonatkozó személyes adatot tartalmazó elektronikus nyilvántartást, programrendszert más természetű, illetőleg külső nyilvántartással, programrendszerrel nem kapcsol össze. A honlapra való belépéssel az érintett számítógépének egyes paramétereiről, illetve annak internet címéről (IP) naplófájl készül, mely adatok kizárólag statisztikai célokat szolgálnak.

A honlap működtetésekor a GDPR rendelkezéseinek figyelembevételével az adatkezelők gondoskodnak az adatfeldolgozások során az érintettek magánéletének tiszteletben tartásához való jogának, továbbá alapvető jogainak és szabadságjogainak védelméről.

Adatkezelők gondoskodnak arról, hogy az adatkezelés céljának elérése érdekében átadott személyes adatok csak olyan személyek számára legyenek elérhetőek, akiknek azzal meghatározott feladata van.

Adatkezelők kötelesek a honlapok üzemeltetése során szükséges minden intézkedést megtenni az adatvédelmi incidensek elkerülése érdekében. Fizikai vagy műszaki incidens bekövetkezése esetén kötelesek gondoskodni arról, hogy a személyes adatokhoz való hozzáférést és az adatok rendelkezésre állását kellő időben vissza lehessen állítani.

 

Adatkezelők kötelezik magukat arra, hogy tevékenységüknek jelen szabályzatban meghatározott ellátása során tudomásukra jutó személyes adatokat és minden olyan további információt, amely az adatkezelési, illetve adatfeldolgozási tevékenysége során tudomásukra jut, bizalmasan kezelik és azokat kizárólag a jelen szabályzatban meghatározott feladatok ellátása érdekében használják fel.

5. Jogsegély támogatási kérelem:

5.1. Az NJSZ és NJA-hoz jogsegélyért forduló ügyfél az adatvédelmi tájékoztató elfogadásával vállalja, hogy az NJSZ és NJA jogsegélyszolgálatához intézett kérésében nem ad meg a jelen szabályzat III.2.2. pontjában meghatározott adatain kívül személyes adatot akár magára, akár másra vonatkozóan, amennyiben mégis, azt a NJSZ és NJA annak észlelésekor azonnal törli.

Amennyiben az ügyfél a szolgáltatás igénybevételekor mégis személyes adatot közöl, úgy írásban hozzá kell járulnia ahhoz, hogy azokat a NJSZ és NJA kezelje, azonban ezek a személyes adatok ezt követően azonnal törlésre kerülnek.

A jogsegély támogatási kérelmet az érintett/ügyfél tölti ki és küldi be az az NJSZ és NJA jogsegély szolgáltatásának igénybevételéhez az igénylő III.2.2. a) és b) pontjai szerinti személyes adataival, illetve jogi személy esetén a nyilvántartás szerinti, vagy nyilvánossá hozott adataival, továbbá a kapcsolattartó III.2.2. a) és b) pontjai szerinti személyes adataival.

 

5.2. A jogsegély teljesítését követően összefoglaló adatlapot készít az eljáró ügyvéd/jogász, amely az ügyfelekre vonatkozóan anonim, és a statisztikai célt szolgáló adatokra (ügyfél neme, korcsoportja, munkavégzéssel kapcsolatos jogállása, iskolai végzettsége) kérdez rá az adott ügyre és annak jogsegélyszolgálati kimenetelére vonatkozó kérdéssor mellett.

Az ügyek számlálása mellett az ügyfelek számlálását is biztosítja anonim módon a rendszer.

Az adatlapok kitöltése kizárólag név nélkül történik, az kitöltött adatokat kizárólag statisztikakészítéshez használják az NJSZ és NJA jogsegélyszolgálatánál dolgozók – az adatlapok az ügyfelek személy szerinti azonosítására nem alkalmasak.

6. Telefonos jogsegély 

Az NJSZ és NJA működése során egy mobiltelefonszám biztosított.

A telefonos jogsegély teljesen anonim, nem szükséges megadni nevet, lakcímet, vagy egyéb olyan adatot, amely az ügyfél azonosítását lehetővé teszi. A hívás fogadásakor a jogász kizárólag kötelező statisztikai adtaszolgáltatás okán tehet fel anonim kérdéseket (ügyfél neme, korcsoport, munkavállaló/nyugdíjas/vállalkozó-e).

A hívások teljes körű rögzítése és tárolása az adatkezelőkkel szerződésben álló adatfeldolgozók feladata, amely során az adatfeldolgozók kötelesek az adatvédelemről szóló magyar és EU-s jogszabályokban, így a GDPR rendeletben előírt rendelkezéseket teljeskörűen betartani.

A beszélgetés tartalmát nem, de a hívás tényét és az időtartamát legfeljebb a szolgáltatás nyújtásának befejezésétől számított öt év elteltéig az adatfeldolgozó tárolja, azután automatikusan megsemmisíti, visszakeresésére nincs mód, az ügyfelek azonosítására nincs lehetőség.

A hívások fogadása a rendelkezésre bocsátott telefonkészüléken, illetve a rendelkezésre bocsátott telefonszámokon történik.

7. Rendezvények

Az NJSZ és NJA szolgáltatásaihoz hozzátartozik olyan szakmai és kulturális programok szervezése, amelyek során a résztvevők személyes adatainak a kezelése válhat szükségessé. A személyes adatkezelés jogalapja az érintett hozzájárulása, melyet a rendezvényre történő jelentkezéssel, rendezvényen való megjelenéskor az adott tájékoztatás alapján a jelenléti ív aláírásával (ld. alább), illetve a meghívás elfogadásával az adatkezelő megadottnak tekint.

Az adatkezelők gondoskodnak a rendezvényeken résztvevő személyek jelenlétének regisztrálásáról és fotódokumentáció készítéséről.

A regisztráláshoz szükséges jelenléti ív aláírásakor a résztvevők tájékoztatást kapnak arról, hogy a kitöltéssel hozzájárulásukat adják, hogy róluk a rendezvény keretében képmás (fotó vagy videó) és/vagy hangfelvétel készüljön, amelyet az NJSZ és NJA a honlapján, kiadványaiban közzé tehet. A kezelt személyes adatok ezen esetekben az érintett hangfelvétele, illetve képmása, neve és e-mail címe/telefonszáma, amelyet az adatkezelők időtartamát legfeljebb a szolgáltatás nyújtásának befejezésétől számított öt év elteltéig kezelnek.

A rendezvényeken gyűjtött adatok kezelése, az az adatlapok kitöltése, kizárólag statisztikai, valamint a szervezett program dokumentálása és a hatóságnak/pályázat kiírójának való megfelelés céljából történik, a rendezvényeken történt jogi segítségnyújtáshoz kapcsolódó adatlapok felvétele a III.5.2. pontban leírtak szerint történik.

Amennyiben a szakmai és kulturális programok szervezése során a személyes adatok harmadik felek (hatóság, bíróság vagy állami intézmény, szállodák, kulturális intézmények, éttermek, stb.) irányába történő közlése szükséges, akkor az adatkezelők csak a harmadik fél által indokoltan kért és a beléptetéséhez/azonosításához feltétlenül szükséges személyes adatokat továbbítják kifejezetten célhoz kötötten és az érintett hozzájárulásával.

8. Pályázatokhoz kapcsolódó anyagok

Az adatkezelők kiírók által meghirdetett pályázati konstrukciók keretében keletkezett pályázati anyagokban megjelenő személyes adatokat a jogszabályoknak megfelelően kezeli.

A kezelt adatok köre: pályázati dokumentációban, szerződésekben, háttérdokumentumokban megjelenő személyes adatok (név, cím, elérhetőség, cégadatok stb.).

Az adatkezelés célja: pályázati előírásoknak megfelelés, nyilvántartás vezetése, anonim statisztikák.

Az adatkezelés ideje: a pályázatra vonatkozó támogatási döntés meghozatala napjától/támogatási szerződés megkötésétől számított 5, állami forrás esetén 10 év elteltéig.

Az adatokat elsősorban az adatkezelők, és az adatkezelőknél munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek jogosultak megismerni, azokat ha szükséges, a munkaügy és bérszámfejtés, továbbá pályázati kötelezettségek keretében jogosult kiadni az adatkezelő.

IV. Adatbiztonsági intézkedések

A GDPR 6. cikk (1) bekezdése alapján az ügyfelek egyes adatai személyes adatok, más adatok 9. cikk (1) bekezdése alapján különleges adatok (jellemzően szakszervezeti tagságra vonatkozó vagy az esettől függően egészségügyi adatok), amelynek kezelése korlátozottabb körben, szigorúbb garanciák mellett lehetséges.

Ennek érdekében az adatkezelők a következő szervezési és biztonsági intézkedéseket teszik:

Az adatkezelő az érintett személyes adatait megfelelő technikai és egyéb intézkedésekkel védi, valamint biztosítja az adatok biztonságát, rendelkezésre állását, továbbá óvja azokat a jogosulatlan hozzáféréstől, megváltoztatástól, sérülésektől illetve nyilvánosságra hozataltól és bármilyen egyéb jogosulatlan felhasználástól. A technikai intézkedések keretében az adatkezelő jelszóvédelmet és vírusirtó szoftvereket és tűzfallal védett informatikai rendszert használ.

A személyes adatokhoz csak az adatkezelők vezető tisztviselői és az ügy ellátásával érintett feladatkörrel rendelkező munkavállalói, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint megbízott ügyvédei férhetnek hozzá. A személyes adatok jelszóval ellátott, külön e célból fejlesztett informatikai adatbázisban kerülnek tárolásra saját szerveren, a papíron átadott iratokat emellett papír alapon is.

Az adatkezelők kötelezik magukat, hogy gondoskodik az adatok tárolásának biztonságáról, megteszi továbbá azokat a technikai intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a felvett, tárolt, illetve kezelt adatok védettek legyenek, illetőleg mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza azok megsemmisülését, jogosulatlan felhasználását és jogosulatlan megváltoztatását. Kötelezi magukat arra is, hogy minden olyan harmadik felet, akiknek az adatokat esetlegesen továbbítja vagy átadja, ugyancsak felhívja ez irányú kötelezettségeinek teljesítésére.

V.   Az ügyfél/érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogai, jogorvoslat

1. A tájékoztatáshoz való jog

 

Az ügyfél/érintett a Preambulumban feltűntetett elérhetőségen keresztül, írásban kérheti, hogy az adatkezelők a tájékoztassák:

– személyes adatairól,

– a személyes adatok forrásáról,

– az adatkezelés jogalapjáról,

– az adatkezelési céljáról,

– az adatkezelés időtartamáról, az időtartam meghatározására irányadó körülményekről,

– az adatfeldolgozók nevéről, elérhetőségéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről,

– továbbá, hogy az adatkezelők kinek, mikor, milyen jogszabály alapján, mely személyes adataihoz biztosított hozzáférést vagy kinek továbbították a személyes adatait.

A tájékoztatást csak törvényben foglalt esetekben tagadhatják meg az adatkezelők ebben az esetben a jogszabályhely megjelölésével, valamint a bírósági jogorvoslat, illetve a Hatósághoz fordulás lehetőségéről tájékoztatással.

2. A helyesbítéshez való jog

Az ügyfél/érintett a Preambulumban feltűntetett elérhetőségen keresztül, írásban kérheti, hogy az adatkezelők helyesbítsék a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat, vagy, ha az adatkezelés céljával összeegyeztethető, kiegészítse valamely személyes adatát (pl. megváltozott e-mail címe stb.).

3. A törléshez való jog

Az ügyfél/érintett a Preambulumban feltűntetett elérhetőségen keresztül, írásban kérhetik, hogy az adatkezelők valamely személyes adatát töröljék, amennyiben a GDPR 17. cikk (1) bekezdés szerinti feltételek valamelyike fennáll. A kérelem nem teljesíthető abban az esetben, ha az adatkezelők jogszabály által előírt kötelező személyes adatkezelést végeznek.

4. A korlátozáshoz való jog

Az ügyfél/érintett a Preambulumban feltűntetett elérhetőségen keresztül, írásban kérheti, hogy a személyes adatait az adatkezelők zárolják, amennyiben a GDPR 18. cikk (1) bekezdés szerinti feltételek valamelyike fennáll.

A „korlátozás” azt jelenti, hogy a személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely uniós tagállam közérdekéből lehet kezelni. Az adatkezelők kötelesek az ügyfeletl/érintettet az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatni.

5. Az adathordozhatósághoz való jog

Az ügyfél/érintett a Preambulumban feltűntetett elérhetőségen keresztül, írásban kérheti a személyes adatainak géppel olvasható formátumban történő elküldését, amelyeket egy másik adatkezelőnek elküldhet.

6. A tiltakozáshoz való jog

Az ügyfél/érintett a Preambulumban feltűntetett elérhetőségen keresztül, saját helyzetével kapcsolatos okból, írásban tiltakozhat személyes adatainak kezelése ellen, amennyiben a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) vagy f) pontján alapuló adatkezelés ellen.

7. Jogorvoslat

7.1. Az ügyfél/érintett a Preambulumban feltűntetett elérhetőségen keresztül, írásban tájékoztatást, kérdést intézhet az adatkezelőkhöz. Az ügyfél/érintett kérelme nyomán az adatkezelők a legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 25 napon belül haladéktalanul megteszik a szükséges intézkedéseket és az érintetettet írásban vagy – elektronikus úton érkezett kérelem esetén – elektronikus úton értesítik. Amennyiben intézkedés nem történik, úgy a kérelem beérkezésétől számított 25 napon belül az adatkezelők tájékoztatják az ügyfelet/érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy panaszt nyújthat be a Felügyeleti Hatóságnál és élhet bírósági jogorvoslati jogával.

7.2. Az érintett az adatkezelő adatkezelési eljárásával kapcsolatos panasszal a felügyelő hatósághoz – Magyarország területén a NAIH-hoz fordulhat:

név: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)

székhely: 1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.

Postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5.

Telefon:+36-1-391-1400
Fax: +36-1-391-1410

honlap: www.naih.hu

Az érintett – választása szerint – bírósági úton is érvényesítheti igényét. A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható.

VI.   Egyéb rendelkezések

Jelen adatvédelmi tájékoztató szempontjából irányadó jogszabályok és azok rövidítései:

  • Magyarország Alaptörvénye

  • A természetes személyeknek a személyes adatok kezeléséről szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR)

  • Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.)

  • A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)

 

Az adatkezelők fenntartják maguknak a jogot, hogy a jelen adatvédelmi tájékoztatót egyoldalú döntéssel bármikor módosítsák az adatkezeléssel kapcsolatos európai és hazai jogszabály módosításokra, a megváltozott hatósági állásfoglalásokra és gyakorlatra figyelemmel.

 

 

Regisztráció

február. 5. 2020. 4:04 aktuális információk
Amennyiben részt szeretne venni rendezvényünkön, kérjük töltse ki az alábbi űrlapot, vagy jelentkezzen a njsz@nemzetijogvedo.hu email címen.

SZJA 1% a nemzeti jogvédelemért!

május. 15. 2017. 16:16 aktuális információk

Kedves Honfitársam!

Idén is alkalom nyílik arra, hogy a magyarok emberi jogaiért küzdő Nemzeti Jogvédő Szolgálatot adója 1%-ával támogassa, hogy tovább folytathassuk küzdelmünket a koncepciós eljárások alatt álló hazafiakért, a 2006 őszi igazságtételért, az elcsatolt területeinken élő honfitársaink jogaiért, önrendelkezéséért, az önkény magyar áldozataiért, a multik károsultjaiért és minden igaz magyar ügyért.
Mögöttünk nem állnak külföldi pénzemberek és szervezetek, sőt államok. Magyar állami támogatást sem kapunk. Mi csak a magyar szolidaritásra építhetünk.
Kérem segítse SZJA 1% felajánlásával a nemzeti jogvédőket, mert támogatása a munkánkhoz nélkülözhetetlen!

Mi soha nem engedünk a magyarok jogaiból határon innen és túl!

Hálás köszönettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

2011.évi NJA közhasznúsági jelentés

május. 30. 2012. 19:19 aktuális információk

 

Bírósági nyilvántartási szám:14.Kny.2122/2004.  B.A.Z. Megyei Bíróság

Adószám:18446081-1-05

 

 

 

 

 

NEMZETI JOGVÉDŐ ALAPÍTVÁNY

 

 

Székhely: 3565 Tiszalúc, Kossuth tér 5.

 

Az Alapítvány 2004-ben alakult.

 

 

 

 

 

2011. december 31-i

 

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.

Az Alapítvány számviteli beszámolóját külső könyvelő,

az Expert Szám-Adó Kft. végezte.

 

E közhasznúsági jelentést a Nemzeti Jogvédő Alapítvány Kuratóriuma

2012. május 17-iki ülésén elfogadta.

 

 

 

 

 

Kelt: Budapest, 2012. május 17.                     _________________________

                                                                                    aláírás

 

 

 

I. Számviteli beszámoló

 

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ

EGYSZERÛSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

0

1

1

ÉV

 

 

 

adatok E Ft-ban

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

sor

A tétel megnevezése

Előző év

Előző év (ek)

Tárgyév

szám

helyesbítése

a

b

c

d

E

1

A. Befektetett eszközök (2.-5. sorok)

        151

 

152

2

I.   IMMATERIÁLIS JAVAK

0

 

0

3

II.  TÁRGYI ESZKÖZÖK

151

 

152

4

III.  BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

0

 

0

6

B.  Forgóeszközök (7. – 10. sorok)

6830

 

2396

7

I.   KÉSZLETEK

0

 

0

8

II.  KÖVETELÉSEK

926

 

879

9

III.  ÉRTÉKPAPÍROK

0

 

0

10

IV. PÉNZESZKÖZÖK

5904

 

1517

11

C. Aktív időbeli elhatárolások

0

 

0

12

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (1.+ 6. + 11. sor)

6981

 

            2548 

13

D. Saját tőke (14. – 19. sorok)

        6330

 

            2231

14

I.   INDULÓ TŐKE / JEGYZETT TŐKE

200

 

200

15

II.  TŐKEVÁLTOZÁS / EREDMÉNY

5189

 

            6131

16

III.  LEKÖTÖTT TARTALÉK

0

 

0

17

IV. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK

0

 

0

18

V. TÁRGYÉVI EREDMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGBŐL (KH. TEV.BŐL)

941

 

-4100

19

VI. TÁRGYÉVI EREDMÉNY VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGBŐL

0

 

0

20

E. Céltartalékok

0

 

0

21

F. Kötelezettségek (22. – 23. sorok)

628

 

317

22

I.    HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK

0

 

0

23

II.   HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

0

 

0

24

III.  RÖVID LEJÁRATÚ KÖTEZETTSÉGEK

628

 

317

25

G. Passzív időbeli elhatárolások

23

 

0

26

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN (13.+20.+21.+24. sor)

6981

 

            2548

 

 

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ

EGYSZERÛSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNYKIMUTATÁSA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

0

1

1

ÉV

 

 

adatok E Ft-ban

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

sor

A tétel megnevezése

Előző év

Előző év (ek)

Tárgyév

szám

helyesbítése

a

b

c

d

E

1

A. Összes közhasznú tevékenység bevétele

8584

 

          4404

    (1. + 2. + 3. + 4. + 5.)

2

        1. Közhasznú célú működésre kapott támogatás

8326

 

4385

3

           a) alapítótól

0

 

0

4

           b) központi költségvetéstől

0

 

0

5

           c) helyi önkormányzattól

0

 

0

6

           d) egyéb, ebből 1%…………………………

       8245

 

4356

7

        2. Pályázati úton elnyert támogatás

0

 

0

8

        3. Közhasznú tevékenységből származó bevétel

81

 

              29     

9

        4. Tagdíjból származó bevétel

0

 

0

10

        5. Egyéb bevétel

258

 

19

11

B. Vállalkozási tevékenység bevétele

0

 

0

12

C. Összes bevétel (A + B)

8584

 

4404

   13

D. Közhasznú tevékenység ráfordításai

7643

 

          8503

     (1. + 2. + 3. + 4. + 5. + 6.)

14

          1. Anyagjellegű ráfordítások

6116

 

7432

15

          2. Személyi jellegű ráfordítások

1166

 

657

16

          3. Értékcsökkenési leírás

320

 

184

17

          4. Egyéb ráfordítások

41

 

0

18

          5. Pénzügyi műveletek ráfordításai

0

 

0

19

          6. Rendkívüli ráfordítások

0

 

230

20

E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai

0

 

0

      (1. + 2. + 3. + 4. + 5. + 6.)

21

          1. Anyagjellegű ráfordítások

0

 

0

22

          2. Személyi jellegű ráfordítások

0

 

0

23

          3. Értékcsökkenési leírás

0

 

0

24

          4. Egyéb ráfordítások

0

 

0

25

          5. Pénzügyi műveletek ráfordításai

0

 

0

26

          6. Rendkívüli ráfordítások

0

 

0

 

 

 

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ

 

EGYSZERÛSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNYKIMUTATÁSA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

0

1

1

ÉV

 

 

adatok E Ft-ban

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

sor

A tétel megnevezése

Előző év

Előző év (ek)

Tárgyév

szám

helyesbítése

a

b

c

d

e

27

   F. Összes ráfordítás (D. + E.)

7643

 

8503

28

  G. Adózás előtti eredménye (B. – E.)

0

 

0

29

  H. Adófizetési kötelezettség

0

 

0

30

   I. Tárgyévi vállalkozási eredmény (G. – H.)

0

 

0

31

  J. Tárgyévi közhasznú eredmény (A. – D.)

941

 

-4099

32

              Tárgyévi eredmény (I. + J.)

       941

 

-4099

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

33

A. Személyi jellegű ráfordítások

                 657

34

       1. Bérköltség

160

35

              ebből:  – megbízási díjak

160

36

                          – tiszteletdíjak

0

37

       2. Személyi jellegű egyéb kifizetések

468

38

       3. Bérjárulékok

29

39

B. A szervezet által nyújtott támogatások

0

                                             

 

 

II. A költségvetési támogatás felhasználása

 

Az SZJA 1%-ból befolyt bevétel: 4356 ezer Ft

Fenti összeget az Alapítvány a közhasznú célú működésére fordította.

 

 

III. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás

 

Az Alapítvány vagyona      2010.12.31-én: 6130 ezer Ft

                                       2011.12.31-én: 2548 ezer Ft

azaz 3582. ezer Ft-tal csökkent.

 

A vagyon felhasználását a mérleg és eredmény kimutatás tartalmazza.

 

IV. A cél szerinti juttatások kimutatása

 

Az Alapítvány cél szerinti juttatást nem nyújtott.

 

 

V. A kapott támogatások mértéke

 

Központi költségvetési szervtől:           

Elkülönített állami pénzalaptól:            

Helyi önkormányzattól:                        

SZJA 1%-ból befolyt összeg:                 4356 ezer Ft

 

Működési célra kapott támogatások:

Magánszemélyektől:                               29   ezer Ft

Vállalkozásoktól:                                      0 ezer Ft

 

VI. Az Alapítvány vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke

 

Az Alapítvány vezető tisztségviselői 2011. évben nem részesültek juttatásokban.                     A vezető tisztségviselők alapítványi munkájukat ellenszolgáltatás nélkül végzik.

 

 

VII. A közhasznú tevékenységről szóló tartalmi beszámoló

 

VII./1. Határon túli magyarok emberi jogi védelme

 

Közvetlen vagy közvetett jogi segítségnyújtás a magyar nemzeti közösség azon tagjainak és szervezeteinek, akiket és amelyeket nemzeti, etnikai, nyelvi hovatartozásuk, világnézetük, vagy a magyarság érdekében kifejtett tevékenységük miatt emberi, állampolgári vagy alkotmányos jogokat érintő bármilyen jogsérelem, illetve hátrányos megkülönböztetés ért.

      Felvidéki jogsértések (Dunaszerdahely)

      Erdélyi jogsértések  (Kolozsvár)

      Délvidék jogsértések  (Temerin)

      Nemzeti jogvédők (saját költségükön történő) emberi jogi megfigyelő utazása:

Kárpátalja, Felvidék, Őrvidék

      Díjmentes ügyvédi meghallgatás, az alapítvány támogatásával.

      Jótékonysági rendezvény a Kárpát-medencei magyarok jogaiért.

      Támogatás a délvidéki mártírok emlékművének felállításához.

www.nja.hu

 

VII./2. Jogvédelem  az emberi jogaikban megsértetteknek

 

      A Nemzeti Jogvédő Alapítványhoz 2011. január 1. és 2011. december 31. között közel 700 telefonon történt megkeresés történt. Ezek – a véleményük szerint jogsértések áldozatai    minden esetben megfelelő tájékoztatásban részesültek.

      A Nemzeti Jogvédő Alapítványhoz 2011. január 1. és 2012. december 31. között közel 250 postai és email levél érkezett. A levélírók minden esetben tájékoztatást kaptak az általuk kért eljárások menetéről.

 

      Közel félszáz díjmentes ügyvédi meghallgatás, ügyfélfogadás keretében az ország valamennyi ügyvédpartner irodájában az alapítvány támogatásával.

 

VII./3. „JOGVÉDŐK a nemzet szolgálatában”

      A Nemzeti Jogvédő Alapítvány gondozásában és kiadásában megjelent  és  jótékonysági rendezvény keretében bemutatásra került a „JOGVÉDŐK a nemzet szolgálatában című, közel 600 oldalas könyv amely bemutatja a 2004. és 2011.közötti nemzeti jogvédelem tevékenységét. 

      Értékesítési megállapodások a könyv terjesztőivel

      Könyvbemutatók szervezése

      Könyvek raktározása és szállítása 

 www.nja.hu

 

VII./4. Fontosabb jogesetek 2011-ben

Jogerős felfüggesztett két bántalmazó rendőrnek

A Fővárosi Ítélőtábla január 26-i tárgyaláson hozott jogerős ítéletében kimondta: „a rendőrök visszaéltek a rendőri hatalommal. Aki hivatalos személyként követ el visszaélést, legyen rendőr, ügyész vagy bíró, az egy jogállamban nem számíthat kíméletre. Nem számíthat arra, hogy az éppen hivatalban lévő parancsnok, miniszter vagy Kormány megvédi” A jogerős ítélet alapján a két rendőr ezért nem maradhat tovább a testületnél. Az ügy sértettjét az Ítélőtábla előtt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat részéről dr. Balás István ügyvéd képviselte, az elsőfokú eljárásban és a kártérítési perben dr. Gaudi-Nagy Tamás járt el. R. István kárügyében végül a BRFK perbeli egyezség megkötésére kényszerült, amelynek során közel 2 millió forint kártérítést fizetett a  személyes szabadságoz, testi épség és emberi méltóság védelméhez fűződő személyiségi jogaiban sértett fiatalembernek, és nyilatkozattal adott elégtételt 2010. április elején még a választások előtt. www.nja.hu

Kártérítés a véleménynyilvánítás miatti munkáltatói intézkedésért

Áthelyezte az MSZP-s főnökség, mert a közerkölcsöt sértő homoszexuális parádé ellen "merészelt" tüntetni. Most kártérítést kapott K. Csaba. A Fővárosi Bíróság másodfokú tanácsa ítéletet hirdetett K. Csaba egykori szociális munkás nem vagyoni kártérítés iránt indított perében, amelyet azért indított, mert egy tűntetésen való részvételéért áthelyezték egy másik, számára kedvezőtlen munkaterületre. www.nja.hu

 

Javaslat a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról

2011 . évi . . .törvény az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról  www.nja.hu

 

Kártérítés a Gyurcsány-korszak rendőri jogsértése miatt

A 2007. október 26-án a budapesti Ferenciek terén elkövetett rendőri jogsértés-sorozat következményeként személyenként 300 ezer forint tőkét és annak kamatait köteles a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) fizetni 7 felperesnek, a Fővárosi Bíróság június 22-ei ítélete alapján. www.nja.hu

 

Közlemény

A nemzeti jogvédők látva az otthonukat elvesztő „devizahitelesek” sok esetben méltánylást érdemlő helyzetét felajánlják, hogy a bajbajutott adósoknak segítséget nyújtanak a hitelező pénzintézetekkel folytatott egyeztetéseikhez. A segítségnyújtás az egyedi szerződések felülvizsgálata alapján történhet és az ajánlat csak a lakó-ingatlanok hitelezésével kapcsolatos lehet.  www.nja.hu

 

Megalázóan alacsony kártérítés a 2006. október 23-án kilőtt szemű tüntetőnek

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyva megalázóan alacsony kártérítést állapított meg egy 2006. október 23-án kilőtt szemű tüntetőnek 2011. július 5-én tartott tárgyaláson. A Fővárosi Bíróság a dr. Zétényi Zsolt, ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke által képviselt Cs. Attila felperesnek a Készenléti Rendőrség alperes ellen kártérítés iránt indított perében meghozott elsőfokú, 28. P. 20.087/2009/22.sz. ÍTÉLETE szerint „ A bíróság megállapítja, hogy alperes azzal a magatartásával, hogy az állományába tartozó rendőr gumilövedék kilövésével maradandó testi fogyatékossággal járó súlyos testi sértést okozott, megsértette felperes jogát a testi épséghez és emberi méltósághoz.   www.nja.hu

 

Sajtótájékoztató a közkegyelemről

A 2006 őszi rendőrterror igazságtétele még várat magára, semmisség helyett közkegyelem kell – összefoglaló a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2011. július 13-i sajtótájékoztatójáról-   Tovább…  www.nja.hu

 

A népek önrendelkezési joga megoszthatatlan és nélkülözhetetlen

Dr. Éva Mária Barki ügyvéd partner arra  figyelmeztetett, hogy csak ott van autonómia ahol először szeparatizmust követeltek és erről a mai napig nem mondanak le. ( Dél-Tirol, Ferör-szigetek, Aland-szigetek, Katalónia) www.nja.hu

 

 

 

Sajtótájékoztató 

Kinek az érdeke a 2006. őszi rendőrterror bűneinek elévülése?” címmel.

A nemzeti jogvédő felhívta a figyelmet arra, hogy 2011. szeptember 19-én és 20-én elévül a 2006. szeptemberi véres embervadászatokért felelős rendőrparancsnokok büntethetősége, ezért, Morvai Krisztinával, a Legfőbb Ügyészéhez nyújtanak be feljelentést, amelyben kérték Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy utasítsa a katonai ügyészséget a 2006 szeptemberi eseményekben részt vevő rendőri parancsnokok meggyanúsítására elöljárói intézkedés elmulasztásának gyanúja miatt. www.nja.hu

 

 

 

 

Az emberi jogi bizottság megküldi az ügyészségnek a Balsai-jelentést

Az emberi jogi bizottság asztalán a Balsai-jelentés. Folytatódik a vita a pártok között a 2006-os események megítéléséről. Az emberi jogi bizottság megküldi az ügyészségnek a Balsai-jelentést. www.nja.hu

 

 

 

Történelmi magyar siker! AUTONÓMIA !

Történelmi magyar siker! Az Európa Tanács támogatja az autonómiát. Dr. Gaudi-Nagy Tamás és Kalmár Ferenc András képviselőnek sikerült elérnie, hogy az Európa Tanács a nemzeti kisebbségek autonómiáját támogató határozatot hozzon. Az autonómiára utaló módosító javaslathoz sikerült többségi támogatást szerezniük magyar országgyűlési képviselőknek az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakán a nemzeti szuverenitás és az államiság kérdéséről szóló határozathozatal kapcsán. www.nja.hu

A 2006-os Kossuth téri tüntetők  képviselőinek parádés szereplése a bíróság előtt

 Dr. Grespik László és a Kossuth téri tüntetők nem nyugodtak bele az 5 évvel ezelőtti véres rendőri oszlatások jogellenességét megállapítani nem hajlandó tavalyi ítéletbe. Az ügyvéd képvisel a 2006. okt. 23-i délutáni, az Alkotmány utcától az Astoriáig végrehajtott rendőri oszlatások jogellenességét megállapítani kérő perújításban 173 tüntetőt. G. László és 172 társa felperesek okt. 13-i tárgyalásán a Fővárosi Bíróság Csalogány u. 47. alatti épületében Grespik László jogi képviselő és G. György, az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának eseti szakértője mint beavatkozó parádésan szerepelt.  www.nja.hu

 

Lesz Kárpát-medencei jogsegély alap

Gaudi-Nagy Tamás javaslatára külön összeget biztosítanak a határon túli magyarok jogsegély-szolgálatára. Orbán Viktor kijelentette, nem fogják tűrni, hogy egyetlen magyart is megfosszanak állampolgárságától. Semjén Zsolt ismertette a külhoni magyar pártokkal közösen aláírt nemzetpolitikai stratégia kereteit. A kormány véget vethet az ellenzéki pártok szakértőit sújtó diszkriminációnak is. Beszámoló a MÁÉRT X. ülésének eredményeiről. A költségvetési törvény 50 millió Ft-ot biztosított. www.nja.hu

 

 

 

Öt év után mondta ki a Fővárosi Bíróság !!!

Öt év után mondta ki a Fővárosi Bíróság a 2006. október 23-i Nádor utcai oszlatás jogellenességét ! A Fővárosi Bíróság meghozott ítéletével H. István felperes keresetének helyt adva, megállapította, 2006. október 23-án a Nádor utcában reggel kialakult spontán tüntetés erőszakos rendőri feloszlatása miatt indult perben, a rendőri oszlatás jogellenességét.  www.nja.hu

 

Bírósági nyilvántartási szám:14.Kny.2122/2004.  B.A.Z. Megyei Bíróság

Adószám:18446081-1-05

 

 

 

 

 

NEMZETI JOGVÉDŐ ALAPÍTVÁNY

 

 

Székhely: 3565 Tiszalúc, Kossuth tér 5.

 

Az Alapítvány 2004-ben alakult.

 

 

 

 

 

2011. december 31-i

 

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.

Az Alapítvány számviteli beszámolóját külső könyvelő,

az Expert Szám-Adó Kft. végezte.

 

E közhasznúsági jelentést a Nemzeti Jogvédő Alapítvány Kuratóriuma

2012. május 17-iki ülésén elfogadta.

 

 

 

 

 

Kelt: Budapest, 2012. május 17.                     _________________________

                                                                                    aláírás

 

 

 

I. Számviteli beszámoló

 

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ

EGYSZERÛSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

0

1

1

ÉV

 

 

 

adatok E Ft-ban

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

sor

A tétel megnevezése

Előző év

Előző év (ek)

Tárgyév

szám

helyesbítése

a

b

c

d

E

1

A. Befektetett eszközök (2.-5. sorok)

        151

 

152

2

I.   IMMATERIÁLIS JAVAK

0

 

0

3

II.  TÁRGYI ESZKÖZÖK

151

 

152

4

III.  BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

0

 

0

6

B.  Forgóeszközök (7. – 10. sorok)

6830

 

2396

7

I.   KÉSZLETEK

0

 

0

8

II.  KÖVETELÉSEK

926

 

879

9

III.  ÉRTÉKPAPÍROK

0

 

0

10

IV. PÉNZESZKÖZÖK

5904

 

1517

11

C. Aktív időbeli elhatárolások

0

 

0

12

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (1.+ 6. + 11. sor)

6981

 

            2548 

13

D. Saját tőke (14. – 19. sorok)

        6330

 

            2231

14

I.   INDULÓ TŐKE / JEGYZETT TŐKE

200

 

200

15

II.  TŐKEVÁLTOZÁS / EREDMÉNY

5189

 

            6131

16

III.  LEKÖTÖTT TARTALÉK

0

 

0

17

IV. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK

0

 

0

18

V. TÁRGYÉVI EREDMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGBŐL (KH. TEV.BŐL)

941

 

-4100

19

VI. TÁRGYÉVI EREDMÉNY VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGBŐL

0

 

0

20

E. Céltartalékok

0

 

0

21

F. Kötelezettségek (22. – 23. sorok)

628

 

317

22

I.    HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK

0

 

0

23

II.   HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

0

 

0

24

III.  RÖVID LEJÁRATÚ KÖTEZETTSÉGEK

628

 

317

25

G. Passzív időbeli elhatárolások

23

 

0

26

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN (13.+20.+21.+24. sor)

6981

 

            2548

 

 

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ

EGYSZERÛSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNYKIMUTATÁSA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

0

1

1

ÉV

 

 

adatok E Ft-ban

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

sor

A tétel megnevezése

Előző év

Előző év (ek)

Tárgyév

szám

helyesbítése

a

b

c

d

E

1

A. Összes közhasznú tevékenység bevétele

8584

 

          4404

    (1. + 2. + 3. + 4. + 5.)

2

        1. Közhasznú célú működésre kapott támogatás

8326

 

4385

3

           a) alapítótól

0

 

0

4

           b) központi költségvetéstől

0

 

0

5

           c) helyi önkormányzattól

0

 

0

6

           d) egyéb, ebből 1%…………………………

       8245

 

4356

7

        2. Pályázati úton elnyert támogatás

0

 

0

8

        3. Közhasznú tevékenységből származó bevétel

81

 

              29     

9

        4. Tagdíjból származó bevétel

0

 

0

10

        5. Egyéb bevétel

258

 

19

11

B. Vállalkozási tevékenység bevétele

0

 

0

12

C. Összes bevétel (A + B)

8584

 

4404

   13

D. Közhasznú tevékenység ráfordításai

7643

 

          8503

     (1. + 2. + 3. + 4. + 5. + 6.)

14

          1. Anyagjellegű ráfordítások

6116

 

7432

15

          2. Személyi jellegű ráfordítások

1166

 

657

16

          3. Értékcsökkenési leírás

320

 

184

17

          4. Egyéb ráfordítások

41

 

0

18

          5. Pénzügyi műveletek ráfordításai

0

 

0

19

          6. Rendkívüli ráfordítások

0

 

230

20

E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai

0

 

0

      (1. + 2. + 3. + 4. + 5. + 6.)

21

          1. Anyagjellegű ráfordítások

0

 

0

22

          2. Személyi jellegű ráfordítások

0

 

0

23

          3. Értékcsökkenési leírás

0

 

0

24

          4. Egyéb ráfordítások

0

 

0

25

          5. Pénzügyi műveletek ráfordításai

0

 

0

26

          6. Rendkívüli ráfordítások

0

 

0

 

 

 

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ

 

EGYSZERÛSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNYKIMUTATÁSA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

0

1

1

ÉV

 

 

adatok E Ft-ban

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

sor

A tétel megnevezése

Előző év

Előző év (ek)

Tárgyév

szám

helyesbítése

a

b

c

d

e

27

   F. Összes ráfordítás (D. + E.)

7643

 

8503

28

  G. Adózás előtti eredménye (B. – E.)

0

 

0

29

  H. Adófizetési kötelezettség

0

 

0

30

   I. Tárgyévi vállalkozási eredmény (G. – H.)

0

 

0

31

  J. Tárgyévi közhasznú eredmény (A. – D.)

941

 

-4099

32

              Tárgyévi eredmény (I. + J.)

       941

 

-4099

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

33

A. Személyi jellegű ráfordítások

                 657

34

       1. Bérköltség

160

35

              ebből:  – megbízási díjak

160

36

                          – tiszteletdíjak

0

37

       2. Személyi jellegű egyéb kifizetések

468

38

       3. Bérjárulékok

29

39

B. A szervezet által nyújtott támogatások

0

                                             

 

 

II. A költségvetési támogatás felhasználása

 

Az SZJA 1%-ból befolyt bevétel: 4356 ezer Ft

Fenti összeget az Alapítvány a közhasznú célú működésére fordította.

 

 

III. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás

 

Az Alapítvány vagyona      2010.12.31-én: 6130 ezer Ft

                                       2011.12.31-én: 2548 ezer Ft

azaz 3582. ezer Ft-tal csökkent.

 

A vagyon felhasználását a mérleg és eredmény kimutatás tartalmazza.

 

IV. A cél szerinti juttatások kimutatása

 

Az Alapítvány cél szerinti juttatást nem nyújtott.

 

 

V. A kapott támogatások mértéke

 

Központi költségvetési szervtől:           

Elkülönített állami pénzalaptól:            

Helyi önkormányzattól:                        

SZJA 1%-ból befolyt összeg:                 4356 ezer Ft

 

Működési célra kapott támogatások:

Magánszemélyektől:                               29   ezer Ft

Vállalkozásoktól:                                      0 ezer Ft

 

VI. Az Alapítvány vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke

 

Az Alapítvány vezető tisztségviselői 2011. évben nem részesültek juttatásokban.                     A vezető tisztségviselők alapítványi munkájukat ellenszolgáltatás nélkül végzik.

 

 

VII. A közhasznú tevékenységről szóló tartalmi beszámoló

 

VII./1. Határon túli magyarok emberi jogi védelme

 

Közvetlen vagy közvetett jogi segítségnyújtás a magyar nemzeti közösség azon tagjainak és szervezeteinek, akiket és amelyeket nemzeti, etnikai, nyelvi hovatartozásuk, világnézetük, vagy a magyarság érdekében kifejtett tevékenységük miatt emberi, állampolgári vagy alkotmányos jogokat érintő bármilyen jogsérelem, illetve hátrányos megkülönböztetés ért.

      Felvidéki jogsértések (Dunaszerdahely)

      Erdélyi jogsértések  (Kolozsvár)

      Délvidék jogsértések  (Temerin)

      Nemzeti jogvédők (saját költségükön történő) emberi jogi megfigyelő utazása:

Kárpátalja, Felvidék, Őrvidék

      Díjmentes ügyvédi meghallgatás, az alapítvány támogatásával.

      Jótékonysági rendezvény a Kárpát-medencei magyarok jogaiért.

      Támogatás a délvidéki mártírok emlékművének felállításához.

www.nja.hu

 

VII./2. Jogvédelem  az emberi jogaikban megsértetteknek

 

      A Nemzeti Jogvédő Alapítványhoz 2011. január 1. és 2011. december 31. között közel 700 telefonon történt megkeresés történt. Ezek – a véleményük szerint jogsértések áldozatai    minden esetben megfelelő tájékoztatásban részesültek.

      A Nemzeti Jogvédő Alapítványhoz 2011. január 1. és 2012. december 31. között közel 250 postai és email levél érkezett. A levélírók minden esetben tájékoztatást kaptak az általuk kért eljárások menetéről.

 

      Közel félszáz díjmentes ügyvédi meghallgatás, ügyfélfogadás keretében az ország valamennyi ügyvédpartner irodájában az alapítvány támogatásával.

 

VII./3. „JOGVÉDŐK a nemzet szolgálatában”

      A Nemzeti Jogvédő Alapítvány gondozásában és kiadásában megjelent  és  jótékonysági rendezvény keretében bemutatásra került a „JOGVÉDŐK a nemzet szolgálatában című, közel 600 oldalas könyv amely bemutatja a 2004. és 2011.közötti nemzeti jogvédelem tevékenységét. 

      Értékesítési megállapodások a könyv terjesztőivel

      Könyvbemutatók szervezése

      Könyvek raktározása és szállítása 

 www.nja.hu

 

VII./4. Fontosabb jogesetek 2011-ben

Jogerős felfüggesztett két bántalmazó rendőrnek

A Fővárosi Ítélőtábla január 26-i tárgyaláson hozott jogerős ítéletében kimondta: „a rendőrök visszaéltek a rendőri hatalommal. Aki hivatalos személyként követ el visszaélést, legyen rendőr, ügyész vagy bíró, az egy jogállamban nem számíthat kíméletre. Nem számíthat arra, hogy az éppen hivatalban lévő parancsnok, miniszter vagy Kormány megvédi” A jogerős ítélet alapján a két rendőr ezért nem maradhat tovább a testületnél. Az ügy sértettjét az Ítélőtábla előtt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat részéről dr. Balás István ügyvéd képviselte, az elsőfokú eljárásban és a kártérítési perben dr. Gaudi-Nagy Tamás járt el. R. István kárügyében végül a BRFK perbeli egyezség megkötésére kényszerült, amelynek során közel 2 millió forint kártérítést fizetett a  személyes szabadságoz, testi épség és emberi méltóság védelméhez fűződő személyiségi jogaiban sértett fiatalembernek, és nyilatkozattal adott elégtételt 2010. április elején még a választások előtt. www.nja.hu

Kártérítés a véleménynyilvánítás miatti munkáltatói intézkedésért

Áthelyezte az MSZP-s főnökség, mert a közerkölcsöt sértő homoszexuális parádé ellen "merészelt" tüntetni. Most kártérítést kapott K. Csaba. A Fővárosi Bíróság másodfokú tanácsa ítéletet hirdetett K. Csaba egykori szociális munkás nem vagyoni kártérítés iránt indított perében, amelyet azért indított, mert egy tűntetésen való részvételéért áthelyezték egy másik, számára kedvezőtlen munkaterületre. www.nja.hu

 

Javaslat a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról

2011 . évi . . .törvény az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról  www.nja.hu

 

Kártérítés a Gyurcsány-korszak rendőri jogsértése miatt

A 2007. október 26-án a budapesti Ferenciek terén elkövetett rendőri jogsértés-sorozat következményeként személyenként 300 ezer forint tőkét és annak kamatait köteles a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) fizetni 7 felperesnek, a Fővárosi Bíróság június 22-ei ítélete alapján. www.nja.hu

 

Közlemény

A nemzeti jogvédők látva az otthonukat elvesztő „devizahitelesek” sok esetben méltánylást érdemlő helyzetét felajánlják, hogy a bajbajutott adósoknak segítséget nyújtanak a hitelező pénzintézetekkel folytatott egyeztetéseikhez. A segítségnyújtás az egyedi szerződések felülvizsgálata alapján történhet és az ajánlat csak a lakó-ingatlanok hitelezésével kapcsolatos lehet.  www.nja.hu

 

Megalázóan alacsony kártérítés a 2006. október 23-án kilőtt szemű tüntetőnek

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyva megalázóan alacsony kártérítést állapított meg egy 2006. október 23-án kilőtt szemű tüntetőnek 2011. július 5-én tartott tárgyaláson. A Fővárosi Bíróság a dr. Zétényi Zsolt, ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke által képviselt Cs. Attila felperesnek a Készenléti Rendőrség alperes ellen kártérítés iránt indított perében meghozott elsőfokú, 28. P. 20.087/2009/22.sz. ÍTÉLETE szerint „ A bíróság megállapítja, hogy alperes azzal a magatartásával, hogy az állományába tartozó rendőr gumilövedék kilövésével maradandó testi fogyatékossággal járó súlyos testi sértést okozott, megsértette felperes jogát a testi épséghez és emberi méltósághoz.   www.nja.hu

 

Sajtótájékoztató a közkegyelemről

A 2006 őszi rendőrterror igazságtétele még várat magára, semmisség helyett közkegyelem kell – összefoglaló a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2011. július 13-i sajtótájékoztatójáról-   Tovább…  www.nja.hu

 

A népek önrendelkezési joga megoszthatatlan és nélkülözhetetlen

Dr. Éva Mária Barki ügyvéd partner arra  figyelmeztetett, hogy csak ott van autonómia ahol először szeparatizmust követeltek és erről a mai napig nem mondanak le. ( Dél-Tirol, Ferör-szigetek, Aland-szigetek, Katalónia) www.nja.hu

 

 

 

Sajtótájékoztató 

Kinek az érdeke a 2006. őszi rendőrterror bűneinek elévülése?” címmel.

A nemzeti jogvédő felhívta a figyelmet arra, hogy 2011. szeptember 19-én és 20-én elévül a 2006. szeptemberi véres embervadászatokért felelős rendőrparancsnokok büntethetősége, ezért, Morvai Krisztinával, a Legfőbb Ügyészéhez nyújtanak be feljelentést, amelyben kérték Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy utasítsa a katonai ügyészséget a 2006 szeptemberi eseményekben részt vevő rendőri parancsnokok meggyanúsítására elöljárói intézkedés elmulasztásának gyanúja miatt. www.nja.hu

 

 

 

 

Az emberi jogi bizottság megküldi az ügyészségnek a Balsai-jelentést

Az emberi jogi bizottság asztalán a Balsai-jelentés. Folytatódik a vita a pártok között a 2006-os események megítéléséről. Az emberi jogi bizottság megküldi az ügyészségnek a Balsai-jelentést. www.nja.hu

 

 

 

Történelmi magyar siker! AUTONÓMIA !

Történelmi magyar siker! Az Európa Tanács támogatja az autonómiát. Dr. Gaudi-Nagy Tamás és Kalmár Ferenc András képviselőnek sikerült elérnie, hogy az Európa Tanács a nemzeti kisebbségek autonómiáját támogató határozatot hozzon. Az autonómiára utaló módosító javaslathoz sikerült többségi támogatást szerezniük magyar országgyűlési képviselőknek az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakán a nemzeti szuverenitás és az államiság kérdéséről szóló határozathozatal kapcsán. www.nja.hu

A 2006-os Kossuth téri tüntetők  képviselőinek parádés szereplése a bíróság előtt

 Dr. Grespik László és a Kossuth téri tüntetők nem nyugodtak bele az 5 évvel ezelőtti véres rendőri oszlatások jogellenességét megállapítani nem hajlandó tavalyi ítéletbe. Az ügyvéd képvisel a 2006. okt. 23-i délutáni, az Alkotmány utcától az Astoriáig végrehajtott rendőri oszlatások jogellenességét megállapítani kérő perújításban 173 tüntetőt. G. László és 172 társa felperesek okt. 13-i tárgyalásán a Fővárosi Bíróság Csalogány u. 47. alatti épületében Grespik László jogi képviselő és G. György, az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának eseti szakértője mint beavatkozó parádésan szerepelt.  www.nja.hu

 

Lesz Kárpát-medencei jogsegély alap

Gaudi-Nagy Tamás javaslatára külön összeget biztosítanak a határon túli magyarok jogsegély-szolgálatára. Orbán Viktor kijelentette, nem fogják tűrni, hogy egyetlen magyart is megfosszanak állampolgárságától. Semjén Zsolt ismertette a külhoni magyar pártokkal közösen aláírt nemzetpolitikai stratégia kereteit. A kormány véget vethet az ellenzéki pártok szakértőit sújtó diszkriminációnak is. Beszámoló a MÁÉRT X. ülésének eredményeiről. A költségvetési törvény 50 millió Ft-ot biztosított. www.nja.hu

 

 

 

Öt év után mondta ki a Fővárosi Bíróság !!!

Öt év után mondta ki a Fővárosi Bíróság a 2006. október 23-i Nádor utcai oszlatás jogellenességét ! A Fővárosi Bíróság meghozott ítéletével H. István felperes keresetének helyt adva, megállapította, 2006. október 23-án a Nádor utcában reggel kialakult spontán tüntetés erőszakos rendőri feloszlatása miatt indult perben, a rendőri oszlatás jogellenességét.  www.nja.hu

Közlemény a 2010-ben folyósított SZJA 1%-ról

október. 27. 2011. 17:17 aktuális információk

A NEMZETI JOGVÉDŐ ALAPÍTVÁNY

KÖZLEMÉNYE

 

2010-ben az SZJA 1%-ból folyósított összeg :                     8.139.871 Ft

2010-ben az SZJA 1%-ból folyósított összegből

(max. működési célra) felhasználásra került :            2.441.961 Ft

2010-ben az SZJA 1%-ból folyósított összegből

cél szerinti tevékenység felhasználásra került :        4.250.075 Ft

2010-ben az SZJA 1%-ból folyósított összegből

következő évre tartalékolt, fennmaradó összeg:       1.447.835 Ft

 

2011.10.18. NAV   Tájékoztató a 10KOZ bizonylat benyújtási kötelezettségről

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. év CXXVI. törvény 6. § (3) bekezdése alapján a civil kedvezményezetteknek 2011. november 2. napjáig, kizárólag elektronikus úton, a 10KOZ számú közleményben számot kell adniuk az 1%-os összeg felhasználásáról.

Az ehhez szükséges bizonylat és annak kitöltési útmutatója a NAV honlapján () 2011. január 1-től elérhető.

A 10KOZ közleményben szerepelnie kell:

●  mindazon 1%-os összegnek, amelyet a szervezet részére az adóhatóság 2010. január 1. és 2010. december 31. között kiutalt, függetlenül attól, hogy ez a 1037A bizonylattal kért és kiutalt eredeti összeg, vagy a korábbi évek pótutalása, valamint

●  a 2008-ban, 2009-ben kiutalt, de részben vagy egészben tartalékolt és a 09KOZ bizonylatban így szereplő összegnek is.

A közleményt abban az esetben is be kell nyújtania a kedvezményezettnek, ha a 2010. évben nem utalt ki részére Szja 1 %-os összeget az állami adóhatóság, azonban

● a 09KOZ számú közleményében tartalékolt összeget tüntetett fel, amelyet a tárgyévben

(2011-ben) használt fel, vagy tovább kívánja tartalékolni, illetve

●  a 09KOZ számú közleményének C4 sorában továbbtartalékolt összeget tüntetett fel és azt a tárgyévben (2011-ben) felhasználni nem tudta.

Fontos, hogy a jogutód nélkül megszűnő kedvezményezettet soron kívüli, míg a jogutódlással történő megszűnés esetén a jogutódot a jogelőd szervezetre vonatkozó tartamú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli.

Amennyiben a kedvezményezett szervezet rendelkezik saját honlappal, akkor a közleményét  2011. december 15-ig e felületen is el kell helyeznie. Innen a közleményt legalább egy évig nem távolíthatja el.

Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az adóhatóság határozattal kizárja a kedvezményezettet a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben az 1%-os felajánlásokból, ha a 10KOZ bizonylat beadási határidejének lejártát követően azt állapítja meg, hogy a közlemény benyújtására kötelezett szervezet

● e kötelezettségének nem tett eleget, vagy

● a közleményében számszaki hibás adatokat közölt, vagy nem az elszámolandó összeget szerepelteti, és hibajavításra adott határidőt az adózó elmulasztotta,

●  ellenőrzés során megállapítja, hogy közleményében valótlan adatokat közölt.

 Budapest, 2011. október 27.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány 2006-os közhasznúsági jelentése

szeptember. 24. 2010. 20:20 aktuális információk

Bírósági nyilvántartási szám: 2122 B.A.Z. Megyei Bíróság

Adószám: 18446081-1-05

NEMZETI JOGVÉDŐ ALAPÍTVÁNY

Székhely: 3565 Tiszalúc, Kossuth tér 5. Tel: 216-3088

2006. december 31-i

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.

Az Alapítvány vállakozási tevékenységet nem végez.

Kelt: Budapest, 2007. május 30. _________________________

aláírás

I. Számviteli beszámoló

2006. december 31-i

közhasznú egyszerűsített éves beszámoló mérlege

ezer Ft

Sorszám

A tétel megnevezése

Előző év

Előző év(ek) módosításai

Tárgyév

A.

Befektetett eszközök

1

I.

Immmateriális javak

II.

Tárgyi eszközök

1

III.

Befektetett pénzügyi eszközök

B.

Forgóeszközök

332

2 467

I.

Készletek

II.

Követelések

III.

Értékpapírok

IV.

Pénzeszközök

332

2 467

C.

Aktív időbeli elhatárolások

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN

333

2 467

Sorszám

A tétel megnevezése

Előző év

Előző év(ek) módosításai

Tárgyév

D.

Saját tőke

315

2 467

I.

Induló tőke

200

200

II.

Tőkeváltozás/Eredmény

– 32

116

III.

Lekötött tartalék

IV.

Értékelési tartalék

V.

Tárgyévi eredmény alaptevékenységből (kh.tev)

147

2 151

VI.

Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből

E.

Céltartalékok

F.

Kötelezettségek

I.

Hátrasorolt kötelezettségek

II.

Hosszú lejáratú kötelezettségek

III.

Rövid lejáratú közelezettségek

G.

Passzív időbeli elhatárolások

18

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN

333

2 467

2006. december 31-i

közhasznú egyszerűsített éves beszámoló közhasznú eredménykimutatása

A tétel megnevezése

Előző év

Előző év(ek) módosí-tásai

Tárgyév

A. Összes közhasznú tevékenység bevétele

359

3 055

1. Közhasznú célú működésre kapott támogatás

359

3 054

a) alapítótól

b) központi költségvetésből

c) helyi önkormányzattól

d) egyéb

359

3 054

2. Pályázati úton elnyert támogatás

3. Közhasznú tevékenységből származó bevétel

4. Tagdíjból származó bevétel

5. Egyéb bevétel

1

B. Vállalkozási tevékenység bevétele

0

0

C. Összes bevétel (A+B)

359

3 055

D. Közhasznú tevékenység ráfordításai

212

904

1. Anyagjellegű ráfordításai

169

862

2. Személyi jellegű ráfordítások

43

41

3. Értékcsökkenési leírás

1

4. Egyéb ráfordítások

5. Pénzügyi műveletek ráfordításai

6. Rendkívüli ráfordítások

E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai

0

0

1. Anyagjellegű ráfordítások

2. Személyi jellegű ráfordítások

3. Értékcsökkenési leírás

4. Egyéb ráfordítások

5. Pénzügyi műveletek ráfordításai

6. Rendkívüli ráfordítások

F. Összes ráfordítás (D+E)

212

904

G. Adózás előtti vállalkozási eredmény (B-E)

0

0

H. Adófizetési kötelezettség

I. Tárgyévi vállalkozási eredmény (G-H)

0

0

J. Tárgyévi közhasznú eredmény (A-D)

147

2 151

Tájékoztató adatok

A. Személyi jellegű ráfordítások

41

1. Bérköltség

ebből: – megbízási díjak

. – tiszteletdíjak

2. Személyi jellegű egyéb kifizetések

41

3. Bérjárulékok

B. A szervezet által nyújtott támogatások

II. A költségvetési támogatás felhasználása

Az Alapítvány 2006. évben költségvetési támogatást nem kapott.

Az adózók személyi jövedelemadójának 1%-ából származó bevétel nem volt.

III. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás

adatok ezer forintban

2005

2006

Változás

Induló tőke

200

200

0

Tőkeváltozás

-32

116

148

Tárgyévi eredmény

147

2 151

2 004

Saját tőke

315

2 467

2 152

Az Alapítvány vagyona 2,152 millió forinttal nőtt.

IV. A cél szerinti juttatások kimutatása

Az Alapítvány a következő szervezeteket támogatta 2006-ban: –

V. A kapott támogatások mértéke

Pályázati úton elnyert támogatások: –

Központi költségvetési szervtől: –

Helyi önkormányzattól: –

ebből:

Magánszemélyektől/vállalkozásoktól: 3.054.000,- Ft

SZJA 1%-ból: –

VI. Az Alapítvány vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke

Az Alapítvány vezető tisztségviselői 2006. évben nem részesültek juttatásokban.

VII. A közhasznú tevékenységről szóló tartalmi beszámoló

2006. évben is több száz megkeresés érkezett, ezek alapján az Alapítvány közel 100 ügyben jogi képviseletet biztosított, jogi tanácsokat, tájékoztatásokat adott, illetve megkereste a megfelelő hatóságokat intézkedés érdekében. Néhány jelentősebb ügyet, tevékenységet az alábbiakban mutatunk be:

1. Jogerősen jelentős összegű kártérítést értünk el a Lelkiismeret 88 Csoport vezetője és tagjai javára a 2004. május 23-i Erzsébet téri jogellenes rendőri intézkedésekkel okozott nem vagyoni károk megtérítése érdekében.

Kocsis Imrének csaknem 72 órás jogellenes fogvatartás miatt 1.000.000,- Ft, a három másik közel 8 órán át jogellenes fogvatartott személy javára fejenként 500.000,- Ft nem vagyoni kártérítést és kamatait ítélt meg jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla 2006. szeptember 12-i ítéletével. 2004. május 23-án Lelkiismeret ’88 Csoport (LCS ’88) "Fővárosi goj találkozót" kívánt tartani, egyidejűleg a korábban bejelentett, Izrael Állam 56. évfordulójának ünnepelésére szervezett rendezvénnyel. A találkozót a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BFRK) megtiltotta a közlekedési rend aránytalan sérelmére hivatkozva, bár ez a jogszabályi rendelkezés az EU csatlakozás óta már nem volt hatályos. Az LCS 88 vezetőjét és három másik aktivistát a téren a rendőrség jogalap nélkül, emberi méltóságot sértő módon elfogta, előállította és közel 8 több órás – Kocsis Imrét csaknem 3 napig – őrizetben tartotta. Mind a négyüket utóbb a szabálysértési bíróság felmentette szabálysértés hiányában, azzal az indoklással, hogy önmagában egy megtiltott tüntetés helyszínén való megjelenés – demonstráció megkezdése nélkül – nem törvénysértő. Az ítélőtábla megállapította, hogy akkor jogszerű egy rendőri intézkedés, ha indokolt, szükséges és arányos, ha nem ilyen, akkor a rendőrség a személyes szabadság és emberi méltóság megsértése és miatt kártérítésre köteles. Ezzel a jogerős ítélet elvi iránymutatást ad a jogsérelmet szenvedettek részére: a rendőrség köteles helytállni a működési körében emberi méltóságot és személyes szabadságot korlátozó jogellenes rendőri intézkedésekért szabálysértési eljárás esetén is. Mivel a BRFK önkéntesen nem teljesítette a marasztalási összeget, ezért az azonnali beszedési megbízás (incasso) segítségével került érvényesítésre. A jogsértettek jogi képviseletét dr. Gaudi-Nagy Tamás látta el.

2. Sikerült a Legfelsőbb Bíróságon felmentetni a Ságvári Endre meggyilkolásának vádjával 1959-ben halálra ítélt és kivégzett néhai Kristóf László csendőr nyomozó törzsőrmestert (A Kristóf ügy)

A Legfelsőbb Bíróság öttagú tanácsa 2006. március 6-án jogerősen felmentette az ellene emelt emberölési vád alól a dr. Ságvári Endre 1944. július 27-én történt letartóztatásában való részvételéért 1959-ben háborús bűntett miatt halálra ítélt és kivégzett Kristóf László csendőrnyomozót, legutolsó rangja szerint csendőr törzsőrmestert, akinek védelmét a felülvizsgálati eljárásban dr. Zétényi Zsolt látta el. A Legfelsőbb Bíróság kimondta: minden részletében törvénysértő az az ítélet, amely 1959-ben halálbüntetéssel sújtotta Kristóf László csendőrt a Ságvári-ügyben. Ságvári Endre nem volt jogos védelmi helyzetben, amikor 1944. július 27-én tűzharcot kezdeményezett az őrizetbe vételére kivezényelt, jogszerűen eljáró rendőr- és csendőrnyomozókkal. Az ítélet szerint a kommunista vezető maga idézte elő azt a tragédiát, amelynek végül az áldozata lett. A per az u. n. Horthy rendszer kiszolgálói körébe sorolt rendvédelmi szervezetek tagjai ellen 1944-től a kommunista rendszerben folytatott igazságügyi megtorlás rehabilitációjának minősül. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány kizárólag csak a csendőrség esetében állapította meg egy szervezet testületi felelősségét, tagjait további felelősségre vonásnak és nyugdíjmegvonásnak téve ki. 1959 végéig 129 személyt, köztük 71 csendőrt tartóztattak le, s 59 csendőrt adtak át a katonai ügyészségnek, egyet a Fővárosi Főügyészségnek. A BM volt ÁVH- s állománya az MSZMP ideológiájára építve vallotta és hirdette, hogy a régi Horthy és nyilas fegyveres testületek szervezték az „ellenforradalmat.” Kommunistaellenes nyomozások miatt 66 embert ítéltek el a katonai bíróságok, 1959-1961 között 22 volt csendőrt végrehajtott halálbüntetéssel sújtottak, 9 életfogytiglani szabadságvesztést szabtak ki, 17 csendőrt 15 évi vagy annál kisebb tartamú börtönbüntetéssel sújtottak. 1945 és 1961 között a M. Kir. Csendőrség állományából 33 főt végeztek ki, ebből 1945-től a budapesti népbíróság ítélete alapján a háborús főbűnösként népbíróság elé állított 31 csendőrből 7 személyt, végül a katonai bíróságok ítéleteivel a forradalom után 26 csendőr személy életét vették el, 282 csendőr ellen folyt eljárás. A csendőrök elleni megtorlás –tekintettel a szovjetunióbeli jellegzetesen 25-éves elítélésekre is – korántsem tekinthető felderítettnek.

A Ságvári elleni akcióban részt vett és megsebesült Pétervári János rendőrőrmester két nap múlva, Ságvári Endre a kórházba szállítás közben, Kristóf László és Palotás Ferenc csendőrnyomozók az 1969-es koholt perben hozott ítélet alapján végrehajtott kivégzés által haltak meg 1959-ben.

3. Az országgyűlési választásokon jogsegélyt nyújtottuk a választások tisztaságának védelme érdekében és felléptünk az Országos Választási Bizottságnál, illetve az Országos Rádió és Televízió Testületnél.

4. Létrehoztuk és működtetjük a Szabadság Tér Bizottságot, amely több tucat szervezetet és személyt tömörít annak érdekében, hogy a Szabadság téri szovjet emlékmű kerüljön el mostani helyéről és álljon vissza a tér eredeti történelmi arculata.

Március 24-én alakult meg a Szabadság tér Bizottság mintegy harminc civil szervezet és több 56-os elítélt /Balázs-Piri László, Wittner Mária/ részvételével. A Bizottság felkérte a Nemzeti Jogvédő Alapítványt, hogy az 56-os Szabadságharc ötvenedik évfordulóján kezdeményezzen jogi lépéseket a Szabadság téren levő szovjet emlékmű áthelyezésére. A „Méltóságot a Szabadság térnek és Magyarországnak!” címmel a Bizottság által elfogadott felhívás és határozat rámutat többek között arra, hogy az 1956-os szabadságharcunk ötvenedik évfordulója parancsoló alkalom arra, hogy a budapesti Szabadság téren lévő, sír nélküli szovjet katonai emlékműnek, hazánk megalázottsága jelképének lebontása és megfelelő helyszínre való áthelyezése megtörténjék, eltávolításának „reálpolitikai” elutasítása nemzetellenes kishitűség, kártékony rögeszme, aminek nincsen jogi alapja. A Szabadság tér történelmi arculatának mielőbbi helyreállítása a nemzeti önbecsülésünk érdekében elkerülhetetlen.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Bizottság célul tűzte ki, hogy a katonai emlékművet – mely jelenleg a szovjet önkényt, népünk leigázását, 56-os szabadságharcunk vérbefojtását jelképezi –, ha lehet kétoldalú tárgyalásokkal, ha nem, egyoldalú döntéssel, /mely esetben a hatályos egyezmény szerint az orosz fél értesítésétől számított két évnek kell eltelnie/ a hatályos magyar-orosz hadisír egyezmény szabályai szerint helyezzék át más megfelelő helyre. A lebontott emlékmű helyén állítsák fel a Magyar Szabadság és Függetlenség Emlékművét, s amíg ez el nem készül, 2006. október 23-án helyeztessék el a leendő emlékmű alapköve a szovjet katonai emlékmű előtt.

A szovjetorosz katonai megszállásunk megszűnésének 15. évfordulóján, 2006. június 18-án a budapesti Szabadság téren ennek érdekében nagygyűlést tartottunk, majd 2006. november 4-i nagygyűlésen elhelyeztük a téren a Magyar Szabadság és Függetlenség Emlékművének jelképes alapkövét.

5. Szolidaritási nyilatkozatot adtunk ki a székely önrendelkezési törekvések támogatására.

A székelység autonómia-igényét kifejező, Székely Nemzeti Tanács által szervezett székelyudvarhelyi demokratikus tömegdemonstrációt elleni román fenyegetés miatt 2006. március 6-án kiadott nyilatkozatban megállapítottuk többek között, hogy a nemzetközi jogba ütköznek mindazon megnyilatkozások és ténykedések, amelyek az önrendelkezési jogról való tanácskozást, a gyülekezési jognak evégből való gyakorlását, s az önrendelkezésről való erőszakmentes vélemény-nyilvánítás jogának gyakorlását korlátozni vagy akadályozni törekszenek. A nemzetközi jog ezen megsértésének megakadályozása, a határozott fellépés a magyar állam alkotmányos kötelezettsége, amelynek teljesítését joggal igényelheti a nemzeti közösség.

6. Emlékülést tartottuk a felvidéki magyarok Benes dekrétumok miatti üldözése, kitelepítése 60. évfordulóján.

7. Az augusztus 20-i tűzijátékkal szoros összefüggésben bekövetkezett budapesti, augusztus 20-i tömegszerencsétlenség ügyében közleményben hívtuk fel a figyelmet a kormány, a miniszterelnök, a miniszterelnökséget vezető miniszter és az illetékes miniszterek alkotmányos jogi-politikai felelősségére mindazon jogsértésekért és károkért, amelyek az állami ünnep megszervezésének hibáira, a kapcsolódó jogi szabályozás hiányosságaira és a jogszabályok megsértésére, az állami vezetőktől fokozottan megkövetelhető, az adott helyzetben általában elvárható magatartási szabályok megsértésére vezethetők vissza.

8. A Képíró ügy

Dr. Képíró Sándor, budapesten élő 93 éves honfitársunk csendőr főhadnagyként vett rész az u.n. újidéki razziában 1942 január 19-23-án. A Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodáját vezető Efraim Zuroff október 5-én sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az Utolsó esély néven két évvel ezelőtt indított akciójuk nyomán rátaláltak a budapesti lakos Képíró Sándorra, akinek védelmét dr. Zétényi Zsolt látja el. Szerinte a volt századost, felelősség terheli az 1942. január 23-án és 24-én lezajlott délvidéki eseményekért. Mint Zuroff felidézte: Újvidéken és környékén ekkor, a hideg napok idején a magyar honvédség és csendőrség a partizánakciók leleplezéséért összehangolt razziát tartott, amelynek több mint 3 ezer ember esett áldozatul. Az irodavezető közlése szerint olyanokat fogtak el, akik gyanúsnak látszottak, illetve zsidó származásúak voltak. Adatai szerint Újvidéken az elfogottak 80 százaléka zsidó volt. Zuroff indítványt nyújtott be a budapesti katonai főügyészséghez, kérve: intézkedjenek a dr. Képíró Sándorra 62 évvel ezelőtt hűtlenség miatt kiszabott, de le nem töltött tíz évi szabadságvesztés végrehajtásáról. Az 1944-ben hozott ítéletet a Vezérkari Főnök Bírósága hozta a nyugati hatalmaknak tett gesztusként, politikai és koholt elemekkel. Zuroff semmivel alá nem támasztott állítása szerint Képíró ezer zsidó haláláért felelős. A belgrádi levéltárból származó ítéletmásolat jellegű, bizonytalan eredetű irat tartalma szerint sem utal arra, hogy Képíró emberölést követett volna el. Maga az Újvidéki razzia nem volt bűncselekmény, az elrendelő, 1946-ban kivégzett Szombathelyi Ferenc vezérezredes, vezérkari főnököt a 90-es években felmentette a Legfelsőbb Bíróság a háborús bűntett vádja alól. Az igazság az, hogy a hűtlenség nem el nem évülő háborús bűntett, Képíró Sándor nem ölt embert, arra senkit nem utasított, s ilyen bűncselekményt nem tűrt el, nem volt módja az általa nem is látott partizánellenes célú bűncselekmények megakadályozására, az eredeti ítélet a hűtlenség tekintetében (ami a magyar állam fegyveres erőinek hátrány okozásában nyilvánult meg az állítólagos ítélet szerint) sem áll rendelkezésre. Az ügy alkalmas békétlenség, antiszemita indulatok, a törvény előtti egyenlőtlenség tudatának felkeltésére az ország lakosságában azért is, mert a kommunista önkényuralom súlyos bűntetteket elkövető bűnösei büntetlenséget élveznek.

9. A 2003. október 2-i Kvassay hídi rendőri intézkedés sértettjének jogerősen kártérítést értünk el a BRFK ellen

A Fővárosi Ítélőtábla 2006. november 9-én hozott jogerős ítéletével – megváltoztatva a Fővárosi Bíróság felperesi keresetet elutasító ítéletét – megállapította a jogsértést a 2003. október 2-i Kvassay-hídi jogellenes rendőri intézkedések miatt, továbbá a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd által képviselt Fekete László javára 500 ezer forint és kamatai összegű kártérítés és perköltség megfizetésére kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK). A csepeli Kvassay-hídnál 2003. október 2-án reggel néhány békés magyar állampolgár találkozott, hogy együtt sétáljanak a Medgyessy-kormány által halálra ítélt csepeli kórházhoz. Ez a polgárok milliói által tanúsítottakéhoz hasonló jellegű, jogszabályt nem sértő cselekmény első perctől kezdve a rendőrség felfokozott érdeklődését váltotta ki. Folyamatos rendőri zaklatást követően végül 10 személy állítottak elő, vettek őrizetbe és állítottak gyorsított eljárással a Csepeli Bíróság elé 2003. október 3-án, köztük Kőszegi M. Lászlót a Hungária TV tudósítóját. A bíróság mindannyiukat – köztük Fekete Lászlót – felmentette a terhükre rótt rendzavarás szabálysértése alól. A bíróság szerint kirívóan súlyos és jogállami normákkal ellentétes a rendőri eljárás, ha egy személyt nyomós és törvényes indok nélkül állítanak elő és vesznek őrizetbe egy mindenki által szabadon igénybe vehető közterületről. Az ítélőtábla megállapította, hogy a Fekete Lászlóval szembeni rendőri intézkedések (előállítás, őrizetbe vétel) nyilvánvalóan jogellenesek voltak, ő nem tüntetett, semmi törvénybe ütközőt nem tett, csupán egy közterületen tartózkodott egy magyar zászló közelében.

10. A Legfelsőbb Bíróság szerint is jogellenes volt a Lelkiismeret ’88 Csoport 2003. december 1-ejei gesztenyéskerti tüntetésének rendőrségi feloszlatása

A Legfelsőbb Bíróság 2006. november 22-én tartott felülvizsgálati tárgyalásán elutasította Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) felülvizsgálati kérelmét és hatályában fenntartotta a Fővárosi Bíróság 2005. december 9-i jogerős döntését, amely megállapította a dr. Gaudi-Nagy Tamás által képviselt Kocsis Imre felperes által indított perben, hogy a BRFK rendőrei jogellenesen oszlatták fel a 2003. december 1-i gesztenyéskerti tüntetést. A BRFK-t hatvanezer forint felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére is kötelezték. A Lelkiismeret ’88 Csoport tüntetést szervezett 2003. december 1-én a budai Gesztenyéskertben, onnan vonulva Medgyessy Péter akkori miniszterelnök házához. A rendezvény célja az volt, hogy tiltakozást fejezzenek ki a Medgyessy Péter és a román kormányfő egy évvel korábbi, nemzeti érzületet sértő koccintása miatt. Az esemény kapcsán a nagy erőkkel felvonuló rendőrség a tüntetést feloszlatta, 51 embert őrizetbe vett, a budai forgalom több órára megbénult a több száz rendőr részvételével foganatosított intenzív rendőri intézkedések miatt. Utóbb a szabálysértési bíróságok az előállítottakkal szembeni szabálysértési eljárásokat – egy kivételével – mind megszüntették.

A jogellenesség fővárosi bírósági megállapítása alapjául az a körülmény szolgált, hogy a tüntetést bejelentő Kocsis Imre, a Medgyessy Péter akkori miniszterelnök házához tervezett, 2003. november 24-i bejelentése szerinti rendezvény megtartását a rendőrség megtiltotta, ezt a bíróság is jóváhagyta, azonban Kocsis Imre ezt követően néhány nappal ugyanolyan célú, de több részre bontott, más tényállású tüntetéseket jelentette be, mind a létszám, mind a hely, mind pedig az időtartam tekintetében. A BRFK ezeket az új bejelentéseket érdemben nem vizsgálta meg, nem hozott tiltó határozatokat.

A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a Fővárosi Bíróság jogellenességet megállapító ítélete minden tekintetben megalapozott és jogszerű volt, továbbá a rendőrségnek kötelessége a jogszabályi keretek között eljárni az egyik legfontosabb demokratikus alapjog, a gyülekezési jog érvényesülése érdekében. Azzal, hogy a rendőrség a bejelentő korábban megtett és megtiltott bejelentésével egyezőnek tekintette a későbbi, hasonló, de mégsem a korábbival egyező helyre, létszámra és időre vonatkozó tüntetés bejelentéseket megszegte a gyülekezési törvényben előírt kötelezettségét. Tiltó határozatokat nem hozott, így tüntetések megtarthatóvá váltak. Egyéb oszlatási ok hiányában pedig a tüntetés feloszlatása ebből következően jogellenes volt. Mindazon személyeket államigazgatási jogkörben okozott kár címén kártérítés illeti meg, akiket a rendőrség ezen jogellenes intézkedésével az Alkotmány és az Európai Emberi Jogi Egyezmény által garantált gyülekezési szabadságának gyakorlásában akadályozott, személyes szabadságától megfosztott, illetve emberi méltóságát sértő módon járt el.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvédeihez eddig több mint 30 jogsértett fordult kártérítési igény érvényesítését kérve. A BRFK vezetésétől már a jogerős ítéletet követően kértük, hogy – megelőzve az érintettek által indítandó pert – tegyen reális peren kívüli kártérítési egyezségi ajánlatokat a jogsértéssel érintettek részére, továbbá vonja le az elvi, gyakorlati és személyi konzekvenciáit ennek a jogellenes intézkedéssorozatnak. A válasz akkor az volt, hogy a felülvizsgálati eljárásra tekintettel az egyezség lehetősége kizárt. Ez az akadály most elhárult: további jogorvoslatnak már nincs helye, így a Nemzeti Jogvédő Alapítvány még egy utolsó lehetőséget ad a BRFK vezetésének arra, hogy megtegye reális peren kívüli kártérítési egyezségi ajánlatát. Amennyiben a megegyezésre január 31-ig nem kerül sor, 2007. februárban benyújtásra kerül a bíróságra a már elkészült kereset.

11. 2006. szeptemberi és októberi tüntetések áldozatainak jogvédelme

A miniszterelnök balatonöszödi beszédének 2006. szeptember 17-i nyilvánosságra kerülését követő tüntetések kapcsán indult rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárások során sok esetben sérültek az alkotmányos elvek, a törvények és az emberi jogokat védő nemzetközi egyezmények. A 2006. őszi események megkérdőjelezik, hogy Magyarországon jogállamiság elve megvalósul-e a gyakorlatban. 2006. szeptember 18—21 közötti és 2006. október 23—24-i aránytalan és sok esetben szükségtelen rendőri tömegoszlatási intézkedések, túlkapások, indokolatlan hatósági tettlegességek, bántalmazások, kényszerintézkedések, sok esetben törvényes alap nélkül elrendelt előzetes letartóztatások azt támasztják alá, hogy e cselekmények nagy része megtorló jellegű volt az elítélő véleményüket a magyar kormánnyal szemben kifejező emberekkel szemben. Emiatt az ENSZ kínzás elleni bizottsága (Committee Against Torture – CAT) is aggodalmát fejezte ki. Aggasztó jelek mutatnak arra, hogy a tüntetések miatt indított felelősségre vonási eljárások aránytalan megtorlásba torkollanak. Ezen időszakban a magyar rendőrség állományába tartozó rendőrök, illetve rendőrruhát viselő személyek tömegesen követtek el bűncselekményeket és szegték meg a rendőrségre vonatkozó jogszabályi előírásokat.

2006. október 23-án Budapesten pedig különösen példátlan erejű és méretű, megfélemlítő rendőri intézkedések sorozata történt. Az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára megemlékezni kívánó, gyülekezési jogukat gyakorló, erőszakos cselekményeket nem tanúsító emberekkel szemben gumilövedék, vízágyú, könnygázgránát, gyalogos és kardlapozó lovas rendőri egységek bevetésére került sor számos súlyos, köztük több esetben maradandó fogyatékosságot eredményező sérülést okozva, több mint száz személy sérült meg. A bejelentett, békés megemlékezésen résztvevő, távozni kívánó embereket nem védték meg, hanem be nem jelentett tüntetés rendőri intézkedés alatt álló résztvevőinek tekintették őket. A rendőrség ezúttal sem tartotta be a szükségesség és arányosság elvét, illetve a tömegoszlatás szabályait. A rendőrök egyenruháján nem volt a törvény által előírt azonosító jelvény, illetve sokuk maszkot viselt, ezzel utólagos büntetőjogi és fegyelmi felelősségre vonásuk nagymértékben megnehezült. Ekkor több mint száz személyt előállítottak, többségükkel szemben szintén büntető vagy szabálysértési eljárásokat indítottak.

2006. szeptember 22-án kiadott közleményünkben rámutattunk, hogy Magyarország súlyos erkölcsi, politikai és gazdasági válságban van. Olyan törvényhozási és kormányzati intézkedések történtek, amelyek a nemzetgazdaság megroppanásához, jelentős társadalmi feszültségek kialakulásához és az elszakított nemzetrészekkel való kapcsolat megromlásához vezettek. A választók nyilvánvaló és kormányfő által beismert félrevezetése, megvetése a politikai rendszer és jogállamiság iránt táplált bizalmat megrendítette. Nemzetünk közjogi hagyománya és a hatályos alaptörvény 2. § (2) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

A népfelség megnyilatkozásának tekinthető, mára mindennapossá vált tiltakozások és tüntetések, a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog békés gyakorlása előmozdíthatják a politikai rendszer legitimitásának, alkotmányosságának helyreállítását. A spontán és békés célú gyülekezés elidegeníthetetlen emberi jog, és amelyet csak kivételesen, alkotmányos felhatalmazás alapján lehet csak korlátozni, azonban ennek feltételei jelenleg nincsenek meg.

Megállapítottuk, hogy a rendhagyó helyzet nem igazolhatja a törvényes rend megsértését sem az állampolgárok, sem a rendfenntartó erők részéről, azonban a rendőrségnek azonban fokozott felelőssége van abban, hogy ne adjon okot arra, hogy a tiltakozókat elragadják indulataik, a rendőrség be kell tartsa a szükségesség és arányosság követelményét, illetve a tömegoszlatásra vonatkozó jogszabályi előírásokat be kell tartsa. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy tömeges rendőri túlkapások történtek, mint például súlyos testi sértést is okozó bántalmazások hivatalos eljárásban erőszakos cselekményekben részt nem vevő személyekkel szemben is, követeltük, hogy a más jogvédő szervezetek által is megállapított ilyen jogtiprásoknak haladéktalanul véget kell vetni, az elkövetőket felelősségre kell vonni.

2006. október 23-i „Állítsák meg a rendőri erőszakot” című nyilatkozatunkban követeltük a kormánytól és az országos rendőrfőkapitánytól a rendőri erőszak megszüntetését. Figyelmeztetünk az állam és az eljáró hivatalos személyek felelősségére. Jeleztük: egy jogállamban megengedhetetlen az ilyen rendőri fellépés, ezért a mozgósított rendőri erőket vissza kell vezényelni, mert tevékenységük csak fokozza a már amúgy is komoly feszültséget, és az országban kialakult válság karhatalmi eszközökkel nem oldható meg, széles társadalmi közmegegyezésen nyugvó megoldást kell találni. Nyomatékosan kértük a nemzetközi és hazai jogvédő szervezetek tiltakozását, továbbá kértük a köztársasági elnök békítő jellegű fellépését az alkotmányos rend és a demokratikus alapjogokat gyakorlók védelme érdekében,

Dr. Zétényi Zsolt kidolgozta és a köztársasági elnökhöz eljuttatta a közkegyelemről szóló törvény tervezetét, amely szerint – az 1990-es taxisblokád résztvevőihez hasonlóan – büntetlenséget kapnának a tüntetések résztvevői.

Az eseményekkel összefüggésben több száz megkeresés érkezett: jogvédelmet kérők, közérdekű bejelentést tevők, bizonyítékokat eljuttatók, szemtanúk és más érintettel. Jelenleg közel 60 személynek látjuk el védelmét, akiket a szeptember 18-i Szabadság téri és azt követő kormányellenes tüntetéseken vettek őrizetbe és súlyos bűncselekményekkel gyanúsítanak, közülük mindenkit kihoztunk az előzetes letartóztatásból. Honlapunkon folyamatosan tesszük közzé a jogvédő munkával kapcsolatos legfrissebb híreket A megindult jogvédő küzdelem mára jelentős eredményeket hozott: több gyanúsított ellen megszüntette az ügyészség az eljárást, illetve több tüntetővel szemben a szabálysértési eljárást a bíróság szüntette meg jogerősen. Több súlyosan megvert tüntető ügyében feljelentést tettünk, a rendőrök által elkövetett cselekmények miatt 2006. december 5-én összevont feljelentést tettünk, amely kapcsán a nyomozás folyamatban van. A felmentettek kártérítésre jogosultak a jogellenes fogvatartás és bántalmazás miatt, egy esetben már elő is terjesztettük a kárigényt. Dr Grespik László közel 300 tüntető képviseletében pert indított az október 23-i tüntetések jogellenes feloszlatásának bírósági megállapítása érdekében.

A NEMZETI JOGVÉDŐ ALAPÍTVÁNY adatai:

Név: Nemzeti Jogvédő Alapítvány

Székhely: 3565 Tiszalúc, Kossuth tér 5., postacím: 1121 Budapest Törökbálinti út 49.,
Adószám: 18446081-1-05, honlap:
www.nemzetijogvedo.hu, , e-mail cím: njsz@nemzetijogvedo.hu,

Telefon: (36)-30-549-4167 Bankszámlaszám: 11600006-00000000-13012348

Külföldről érkező utaláshoz az alábbi banki adatok szükségesek:

Bank neve: Erste Bank Hungary Nyrt. (internet cím: www.erstebank.hu)

Fiók neve és címe: Budapest-Mester utcai Fiók H-1095 Budapest, Mester u. 1-3. SWIFT kód: GIBAHUHB, Nemzetközi bankszámlaszám: HU45 1160 0006 0000 0000 1301 2348

A kuratórium tagjai: dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, dr. Balás István ügyvéd, dr. Galla János jogász, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, dr. Grespik László ügyvéd, Makovecz Imre építész és dr. Szeszák Gyula ügyvéd. A kuratórium elnöke dr. Zétényi Zsolt, a kuratóriumi ügyvezető dr. Gaudi-Nagy Tamás, mindketten az Alapítvány önálló képviseleti joggal rendelkező törvényes képviselői. A felügyelő bizottság elnöke dr. Zacsek Gyula.

Közel 30 együttműködő ügyvéd partnerünk van, a kuratórium ügyvéd tagjai mellett többek között: dr. Bakondi György, dr. Balsai Szabolcs, dr. Eva Maria Barki (Ausztria), dr. Futó Barnabás, dr. Gyüre István (Délvidék-Szerbia), dr. Rozsnyai Sándor (Erdély-Románia), dr. Szabó Olga (Felvidék-Szlovákia).

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány a 2004. évben megkezdett több mint 2 éves működése során 2007-ben először kerül olyan helyzetbe, hogy a részére személyi jövedelemadó (SZJA) 1 %-át részére fel lehessen ajánlani.

Tájékoztatás a Nemzeti Jogvédő Szolgálatnak a tüntetések idején ellátott ügyeleti tevékenységéről

szeptember. 19. 2008. 17:17 aktuális információk

Tájékoztatás a Nemzeti Jogvédő Szolgálatnak a tüntetések idején ellátott ügyeleti tevékenységéről:

Ezúton tájékoztatjuk, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat a bejelentett, vagy indokoltan spontán módon szerveződő nemzeti jellegű, hazafias tüntetések idején jogvédő ügyeletet tart. Az ügyelet idején ügyvédeink útján megpróbálunk kérésre, illetve észlelés esetén hivatalból jogi segítséget adni a politikai szabadságjogait gyakorlóknak, akik hatalmi önkény áldozataivá válnak: jogellenesen rendőri intézkedés alá vonják, fogva tartják, bántalmazzák.

 

Az Alapítvány adatai

február. 21. 2007. 17:17 aktuális információk

Az Alapítvány adatai

Támogatási kérelem

február. 21. 2007. 17:17 aktuális információk

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány ezen a lapján letölthető a Szolgálathoz benyújtandó pályázati kérelem dokumentációja, továbbá elérhetők egyéb szabad felhasználású dokumentumok, úgymint az Alapítvány alapító okirata, és egyéb a nyilvános működéssel és a közhasznúsággal kapcsolatos dokumentumok és ismertetők.

Támogatási kérelem

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány ezen a lapján letölthető a Szolgálathoz benyújtandó pályázati kérelem dokumentációja, továbbá elérhetők egyéb szabad felhasználású dokumentumok, úgymint az Alapítvány alapító okirata, és egyéb a nyilvános működéssel és a közhasznúsággal kapcsolatos dokumentumok és ismertetők.

Az alábbi hivatkozásokra kattintva a dokumentáció helyben olvashatóvá válik, annak későbbi felhasználás céljából történő elmentésére a hivatkozáson egy jobb klikkre előugró helyi menüben a Cél mentése más néven (Save as) menüpont kiválasztásával nyílik lehetőség.

Pályázati kérelem

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány támogatása

február. 21. 2007. 17:17 aktuális információk

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat támogatása

Várjuk a támogatását annak érdekében, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat minél szélesebb körben és hatékonyabban folytathassa a megkezdett nemzeti jogvédő munkáját határon innen és túl a magyarságért! Mi nem engedünk a magyarok jogaiból!

Minket nem támogatnak (szerencsére!) Soros-féle forrásokból, mivel magyar nemzeti érdekeket védünk a jog eszközével.

Ugyanakkor állami támogatásban sem részesülünk, ez függetlenségünk garanciája.

Éppen ezért működésünkhöz nélkülözhetetlen a szolidáris hazafias segítség!

A legegyszerűbb és költségmentesebb támogatási forma, ha felajánlja személyi jövedelemadója (SZJA) 1 %-át Nemzeti Jogvédő Szolgálat számára az éves adóbevallás kitöltése során!

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat adószáma: 19334684-1-05

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közhasznú szervezetként természetesen örömmel fogadja magyar természetes személyek és szervezetek pénzügyi támogatását is.

Ehhez a legfontosabb adatok:

Név: Nemzeti Jogvédő Szolgálat

Székhely: 3565 Tiszalúc, Kossuth tér 5.,

Postacím: 1095 Budapest, Gabona u. 10.II. 1.

honlap: www.njsz.hu, , e-mail cím: njsz@nemzetijogvedo.hu,

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat adószáma: 19334684-1-05

Telefon: (36)-30-549-4167

Bankszámlaszám: 11600006-00000000-29912821

Külföldről érkező utaláshoz az alábbi banki adatok szükségesek:

Bank neve: Erste Bank Hungary Nyrt. (internet cím: www.erstebank.hu)

SWIFT kód: GIBAHUHB

Nemzetközi bankszámlaszám: HU45 1160 0006 0000 0000 29912821

A civil szervezeteknek adott adományok utáni adókedvezmények

Társasági adóalanyok a támogatás 20 %-ával csökkenthetik az adóalapjukat.

Tartós adományozásnak csak az alábbi adományozás minősül:

a közhasznú szervezet és támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás (nem magánszemély támogató esetében az értékpapír átadása is), ha a szerződésben a támogató arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatást a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. Kérjük ezért a társasági adóalany támogatókat, hogy támogatásuk előtt vegyék fel a kapcsolatot velünk támogatási megállapodás érdekében. Javasoljuk, hogy a pénzügyi támogatás eljuttatásával egyidejűleg adják meg a támogató nevét, címét és adószámát adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiadása érdekében.

Minden jogszabályi feltételeknek megfelelő támogatás esetén adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást adunk ki.

Minden adományt és adófelajánlást a magyar szolidaritás kézzelfogható jeleként értékeljük, amely jogvédő munkánkhoz érdemi segítséget és ugyanakkor biztatást is ad.

Munkánkat töretlenül folytatjuk, eddigi eredményeink biztatást adnak arra, hogy sikerül jogvédelemre szoruló hazafiak számára hatékony védelmet adni és ezzel nemzetünket segíteni a nemzetközi liberalizmussal szembeni és elcsatolt magyarjainkat sújtó jogfosztással szembeni küzdelemben.

Munkánkról, tevékenységünkről a honlapunkon (www.njsz.hu) részletes ismertetés található!

A 2016. évi tevékenységünk beszámolója itt olvasható.

Ezúton fejezzük ki hálánkat és nagyrabecsülésünket azok iránt, akik a Nemzeti Jogvédő Alapítványt és Szolgálatot eddig pénzügyi és egyéb támogatásban részesítették!

Kérjük tartsák meg e nemes hagyományt és biztassanak másokat is erre!

Honfitársi üdvözlettel a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöksége nevében:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője