Március 9-én 9 órától hirdet határozatot a bíróság a Budaházy-Hunnia terrorper megismételt másodfokú eljárásában: a vádlottak és védőik szerint csak a felmentés lehet a törvényes döntés, az igazi és végleges megoldás a kegyelem !
(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye- jogi tudósítása, 2023. március 1., www.njsz.hu)
(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye- jogi tudósítása, 2023. március 1., www.njsz.hu)
A Fővárosi Ítélőtáblán 2023. március 1-jén folytatódott és egyúttal le is zárult a Budaházy-Hunnia terrorper megismételt másodfokú eljárásának határozathozatal előtti szakasza az eddig még sorra nem került vádlottak utolsó szó jogán elmondott nyilatkozataival. A nagyszámú érdeklődő – köztük a Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság egyes tagjai (Budaházy Edda, Gonda László, Varga Domokos György és dr. Gaudi-Nagy Tamás) – és több újságíró jelenlétében zajló eljárási szakaszban eddig minden a papírforma szerint alakult, a perbeszédek és az utolsó szó jogán tett vádlotti nyilatkozatok elhangzottak, már csak a másodfokú határozat nyilvános kihirdetése van hátra, amelyre március 9-én kerül sor 9 órától. A védők között található több nemzeti jogvédős ügyvéd (dr. Gyurta Tibor és dr. Novozánszky Ilona, mindketten a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagjai), míg Budaházy György I. r. vádlott védelmében eljáró dr. Szikinger István ügyvéd jár el.
Jelen írás alapvetően egy jogi-szakmai beszámoló, amely a mai, március 1-ejei ülésnapon történteket és a felmerült eljárási jogi és anyagi jogi kérdéseket igyekszik alaposan bemutatni a történeti hűség kedvéért, remélhetően közérthetően, kitérve a várható döntés tartalmára és a kegyelmi megoldás elkerülhetetlenségére.
Az alábbi felvételen Budaházy György és dr. Gaudi-Nagy Tamás jelzik meglátásaikat a Hunnia-ügy március 9-i másodfokú döntése előtt és latolgatják az eljárás kimenetelének különböző lehetőségeit:
A megismételt másodfokú eljárásban februárban dr. Török Zsolt által vezetett háromtagú bírói tanács elutasította a védelem erős jogi megalapozottságú, nyilvános ülés elején előterjesztett indítványait az eljárás felfüggesztésére, amely azt célozta, hogy a terrorcselekmény 2010 előtti hazai szabályozásának EU jogba ütközése miatt az EU Bíróságán előzetes döntéshozatali eljárás, illetve az Alkotmánybíróságon nemzetközi szerződésbe ütközés megállapítását célzó eljárás induljon. Az eljáró bírósági tanács ellen előterjesztett kizárási indítványokat a Fővárosi Ítélőtábla másik tanácsa elutasította. Ugyanakkor a bírói tanács enyhítette Budaházy György bűnügyi felügyeletét: otthonában való tartózkodásra kötelezés helyett a mozgástere Érd és Diósd településre kiterjesztésre került. II. r. vádlott Fejér vármegye egész területére vonatkozóan megkapta a szabad mozgás lehetőségét a lakhelye szerinti kistelepülés határain belüli mozgás szűk lehetősége helyett.
A védelem bizonyítási indítványait a bíróság elutasította, így bizonyítási cselekményekre nem kerülhetett sor.
A 2023. február 8-án megkezdődött másodfokú nyilvános ülési szakasz eddigi részében a vád, a védelem, továbbá Budaházy György I.r. vádlott és a II.r. vádlott már megtartotta perbeszédeit.
A február 8-án tartott első nyilvános ülésen történteket a PestiSrácok videós tudósítása foglalja össze, amelyben Budaházy György is értékeli az eddigieket.
A sokak által várt befejező bírósági határozatot nem ma hirdette ki a bíróság, mivel a perbeszédek a bíróság által tervezettnél több időt vettek igénybe. A másodfokú határozatot a bíróság március 9-én egy új nyilvános ülésnapon 9 órás kezdettel hirdeti ki.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) a patrióta jogvédő tevékenysége keretében a Budaházy György és társai ellen immár 14. éve tartó, gyurcsányi politikai koncepció mentén zajló büntetőeljárást évek óta figyelemmel kíséri. Szervezetünk már többször felhívta a figyelmet az ügyben rendszeresen tapasztalható súlyos ügyészségi és bírósági visszásságokra.
Figyelemre méltó, hogy minderre csaknem pontosan öt évvel azután kerül sor, hogy a Budaházy-Hunnia terrorperben az első másodfokú eljárás tárgyalási szakasza megkezdődött. Az arról szóló jogi-szakmai beszámoló itt olvasható.
májusában a Fővárosi Ítélőtábla akkor végül négyféle súlyos eljárási hibát is megjelölve hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét, amely összesen 125 év szabadságvesztés büntetést szabott ki Budaházy Györgyre és 16 vádlott-társára.
A megismételt elsőfokú eljárásban emlékezetes módon magyar emberek százezreinek, de még a jogászok köreiben is elementáris erejű felháborodást és megdöbbenést váltott ki a Fővárosi Törvényszék (eljáró bíró: dr. Ignácz György) 2022. március 16-án, megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítélete, amely Budaházy Györgyre és 16 vádlott társára összesen 117 év szabadságvesztést szabott ki. Az első fokon elítéltek közül 11 vádlott sokéves súlyos, letöltendő fegyházbüntetéseket kapott, hatan 10 évet meghaladó mértékű letöltendő fegyházbüntetéseket. Budaházy György 17 év letöltendő fegyházbüntetést kapott és amely miatt a bűnszervezeti minősítés okán, ha így maradna az ítélet, még feltételes szabadságra se lenne bocsátható. Bár az eljárás elhúzódása a vádlottaknak egyáltalán nem volt felróható, mégis az ítélet 30 millió forint összegű bűnügyi költség megfizetésére kötelezte az elítélt vádlottakat. Kifejtettük korábban többször (http://njsz.hu/gaudi-nagy-a-hatalmas-felhaborodast-kivalto-drasztikus-budahazy-hunnia-iteletrol/ és http://njsz.hu/visszassagok-a-budahazy-hunnia-ugyben-biroi-lassitas-hatraltatja-a-letartoztatasok-elleni-jogorvoslatok-felterjeszteset-es-a-vadlottak-kegyelmi-ugyeinek-elorehaladasat-az-ugyeszseg-pedig-meg-sulyosa/), hogy törvénytelennek és alaptalannak tartjuk ezt az ítéletet, amely szerintünk a vonatkozó büntető anyagi- és eljárásjogi jogszabályokkal több tekintetben ellenkező eljárási és döntési folyamat téves és káros eredménye.
Szász Endre III.r. vádlott az utolsó szó jogán elmondott beszédében átfogó és részletes elemző kritikáját adta az ellen felhozott bizonyítékoknak és az eddig zajlott eljárásnak. Közel 2 órán át ismertette rendkívüli alapossággal az elsőfokú ítélet megalapozatlansági körülményeit és az elsőfokú eljárás, továbbá az ügyészségi nyomozás ötvenes éveket idéző visszásságait.
Kimutatta, hogy a vádlottak terhére rótt terrorcselekmények és az ennek érdekében a vád szerint vádlottak által létrehozott bűnszervezet működésének bizonyítása érdekében egyik legfőbb tárgyi bizonyítékként az ügyészség által hivatkozott Hunnia szerveren szereplő informatikai adatokat a nyomozó hatóság a lefoglalást követően a gyurcsányi koncepciónak megfelelő tartalommal manipulálta és ezért a vádlottak bűnössége bizonyítására nem alkalmas.
Levezette, hogy az informatikai eszközök lefoglalására az eljárási szabályok súlyosan és többszörösen sértő módon került sor, továbbá azt is, hogy ezen elkövetett eljárási hibák és az utólagos hatósági manipulációk miatt nem lehet már kétséget kizáróan megállapítani azt, hogy szerepeltek-e és milyen tartalommal szerepeltek egyáltalán a vádlottaknak tulajdonított üzenetek.
Rámutatott arra is, hogy a Hunnia levelezőszerveren szereplő informatikai adatok manipulációsmentességét ún. igazoló ellenőrző összegek és a szerveren szereplő informatikai adatokról történt másolatkészítéssel (klónozás) kapcsolatos adatok nem szerepelnek az igazságügyi informatikai szakvéleményben.
Kiemelte, hogy a nyomozati szakban eljárt informatikai szakértő a bűnügyi iratok szerint több súlyos hiányossággal és hibával járt el. Nem ellenőrizhető, hogy az informatikai adatokat tartalmazó bűnjelcsomagot ki, mikor, hol és milyen garanciák betartása mellett bontotta fel. Szerinte a Hunnia szerveren szereplő adatok tetszés szerinti módosítás lehetősége fennállt, illetve új adatok elhelyezése is lehetővé vált a visszakövethetőség hiánya miatt, ezért a Hunnia szerveren szereplő adatok nem tekinthetők hiteles bizonyítéknak.
Aggályt vet fel szerinte a szerver pontos lefoglalási helyszínének több esetben egymásnak ellentmondó meghatározása a nyomozati iratokban. Ráadásul van, ahol egy asztali számítógép és egy laptop szerepel a nyomozati iratokban, máshol pedig két asztali számítógép és egy laptop, ez is megalapozott kételyt ébreszt a hatóság eljárásának törvényessége kapcsán.
Szerinte elfogadhatatlan és védekezéshez fűződő jog sérelme, hogy mai napig nem tekinthette át a szerveren szereplő adatokat és ezért nem tudta ellenőrizni a terhelőnek tekintett e-mail üzenetek egyáltalán elküldésre kerültek-e, elolvasásra kerültek-e, illetve azokra a címzettek válaszoltak-e és ha igen, akkor mi volt a válasz.
A terhelőnek tekintett e-mail üzenetek többsége az ítéletben került elő először, azokra védekezést kifejteni nem lehetett.
Néhány, rébuszokban megfogalmazott e-mail üzenet felolvasásával bemutatta, hogy azok mennyire általánosak és egyáltalán nem bizonyítanak semmilyen konkrét, vád szerinti bűncselekményt.
Ezt követően Szász Endre áttért a vád koronatanújaként jellemezhető Soós Tibor vallomásainak elemzésére, ennek keretében levezette és konkrét példákkal bemutatta, hogy milyen súlyos ellentmondások, valóságellenességek és befolyásoltságok jellemzik Soós vallomásait, ezért azokat szintén nem lehet a vádlottak bűnösségét kétséget kizáró igazoló bizonyítéknak tekinteni.
Részletesen bemutatta a vád által a Szilvásy nyaraló környékére tett egyik állítólagos bűncselekményi mozzanat kapcsán, hogy a „koronatanú” vallomását egy maroklőfegyvernek Szász Endre általi állítólagos betárazása vonatkozásában semmi nem igazolja, az minden tekintetben ellentmond az eljárás egyéb bizonyítékainak. A „koronatanú” állítása szerinti tárazás közben néhány lőszer eldobásra került, azonban a helyszíni szemle során a helyszínen, amit Soós mutatott, nem találtak lőszert. De a „koronatanú” azt sem tudta pontosan megjelölni, hogy forgótáras revolverről vagy automata szekrénytáras pisztolyról volt-e egyáltalán szó, pedig a két fegyvertípus teljesen más tárazási technikát igényel.
Kifejtette, hogy a vádlottak elfogásához vezető un. Honfoglalás nevű titkosszolgálati eszközökkel lezajlott akció iratait titkosították és azokat a vádlottak mai napig nem ismerhették meg, pedig ezekből könnyen fény derülhetne a Gyurcsány-Bajnai balliberális kormányzati időszak politikai koncepciójára, amellyel magyar terroristákat akartak kreálni ehhez manipulált koholt bizonyítékokkal.
Szerinte kezdetekről fogva az eljárás egy kirakatper is egyben, amellyel valakik oda akarnak vágni a hazafias erőknek.
Szász Endre III. r. vádlottat követően dr. Sz. Frigyes IV. r. vádlott következett, aki súlyos kritikával illette dr. Ignácz György bíró elsőfokú ítéletét, amelyben a bíró megengedhetetlen stílusban sértegette a vádlottakat és védőket, és számos más tekintetben is számot adott a súlyos elfogultságáról.
Szerinte a megismételt elsőfokú eljárásban kétszer szigorúbb elbánást kapott: az első elsőfokú ítélet rá 8 bűncselekmény miatt 10 év fegyházbüntetést szabott ki, míg a mostani elsőfokú ítélet 4 bűncselekmény miatt 8 éves szabadságvesztést feltételes szabadságra bocsátás kizárásával.
Kijelentette, hogy „nem vagyok és nem voltam terrorista és bűnszervezet tagja.”
Soós Tibor vád „koronatanújának” vallomásai teljesen komolyanvehetetlenek és hiteltelenek.
Az elsőfokú ítéletből hiányoznak a pontos hivatkozások, így ellenőrizhetetlenek és sértik a bíróság indokolási kötelezettségét.
Szerinte a társadalmi elvárás ebben az ügyben az ügyészség állításával ellentétben éppen nem az, hogy az időmúlás ellenére súlyos büntetéseket kell kiszabni, hanem a fel kell a vádlottakat végre menteni.
Feltette a kérdést: „2 gyerekkel, 2 diplomával, felsőfokú nyelvvizsgával, doktori disszertációval, akadémiai tagsággal, tisztes állással és szerető családdal most miért lennék társadalomra veszélyes ?”
Visszásnak tartja, hogy Csintalan Sándor bántalmazása – amelyben nem vett részt – kapta a legenyhébb büntetőjogi értékelést, miközben itt történt egyedül testi sérülés, a többi esetben csak csekély anyagi kár vagy az sem.
Molnár Csaba V.r. vádlott szerint az elsőfokú ítélet legnagyobb csúsztatása vele kapcsolatban történt. A lefoglalt robbanóanyaggal teli labdán az ítélet szerint rajta volt az ujjlenyomata, miközben a bűnjeljegyzék szerint az ujjlenyomata a labdát szállító gépkocsi egy belső ablakán volt és nem a labdán, ami hatalmas különbség és ezért nem igazolja azt, hogy a labdához bármi köze volt. Ráadásul szerinte nem vált a bizonyítékok részéve ez az ujjlenyomat, ezzel szemben nem tudott védekezni. Azzal, hogy Ignácz bíró kizárta Soós Tibor elsőfokú eljárásban tett tanúvallomásait meghiúsította az Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntése szerinti azon feladat elvégzését, hogy vesse össze a vád koronatanújának vallomásait más bizonyítékokkal. Elsődlegesen felmentést, másodlagosan hatályon kívül helyezést kért, harmadlagosan pedig azt, hogy olyan büntetést mérjenek rá, amely megfelel az eddig elszenvedett szabadságkorlátozás időtartamának.
Tián Csaba VIII.r vádlott szerint egyértelmű, hogy egy gyurcsányi időkből származó politikai koncepciós terrorvádról van szó, amelyet az akkori hatalom azért talált ki, hogy saját magát áldozatnak mutassa be és társadalmi támogatást szerezzen hatalmának megőrzéséhez. Kiemelte, hogy a terhére rótt cselekményeket nem követte el és nem érzi magát társadalomra veszélyesnek, azt széles körben igazolni tudják a környezetében élők, családja és munkatársai.
Nagy Zoltán IX. r. vádlott kiemelte, hogy csatlakozik a védője, vádlott-társai és a védők által kifejtettekhez. Számára a sok szenvedés és nehézség mellett a legnagyobb hozadéka az volt ennek a meghurcolásnak, hogy számos kiváló ember állt ki mellettük és ez azt jelzi nekik van igazuk. Az is tény, hogy 2006-2010 közötti balliberális rendszer a jogállamiság kereteit messze túllépte különösen a hazafias érzelmű emberekkel szemben. Utalt arra, hogy az ügyész a vádbeszédében szerinte sértő és valótlan módon állította, hogy a társadalom többsége a megbüntetésüket akarja, ehhez képest ez éppen fordítva van. A társadalmi többséget képviselő köztársasági elnök kegyelme a hét vádlottnak pedig végképp azt jelzi, hogy arra van többségi igény, hogy végre teljes mentesülést nyerjenek.
„Mire védekeztek maguk?”, kérdezte Ignácz bíró – idézte fel. „Az ártatlanságunkra alapozva védekeztünk” – válaszolta erre. Következetesek egyedül a vádlottak voltak szerinte, végig állítva, hogy nem követték el a bűncselekményeket. Kiemelte, hogy a vele szembeni vádpontokat semmilyen bizonyíték nem támasztja alá.
Felidézte: „arra alapítani védekezést nem lehet, hogy koncepciós az eljárás” nyilatkozta két elsőfokú ítéletet hozó bíró (dr. Kenéz Andrea és dr. Ignácz György). Azonban IX. r. vádlott szerint a történelmi tapasztalatok mást igazolnak és jelen esetben azért van így, mert az eljárás számos eleme ezt igazolja is.
Furcsának nevezte, hogy az alapeljárás során „nem találták” a rendőrségi provokátor tanú, időközben elhunyt Benkő György-féle, vád szerint terhelő hangfelvételek lefoglalási iratait, majd mikor a megismételt eljárásban a védők ismét kérték, az ügyészség azt közölte, hogy időközben megsemmisítették. Homályban maradt, hogy milyen kapcsolatban állt Benkő a rendőrséggel. Csak az lehet, hogy az ezzel kapcsolatos valóság gyengítette volna a vádat, ezért nem tárta fel az ügyészség. Titoktartás terhelte még Benkő élettársát is. Számos bizonyíték rejtélyesen eltűnt, pl. Budaházy György lehallgatásainak felvételei, híváslistái, Magnum szauna megtámadását rögzítő biztonságikamera felvétel, de még Soós Tibor egész napos helyszíni kihallgatásának anyaga is stb.
Informatikusként megfogalmazott hosszas elemzése végén rámutatott, hogy az elvi lehetősége egyértelműen fennállt annak, hogy a Hunnia szerver adatait manipulálják, emiatt pedig az azon szereplő üzenetek nem hiteles bizonyítékok. Rámutatott, hogy Soós Tibor „vád-koronatanú” kirendelt védője – aki politikai töltetet emlegetett 2009-ben az ügy kapcsán – súlyosan aggályos szerepet játszott, amelynek eredménye volt, hogy „feltáró” vallomásokat tett Soós Tibor, amelyek nagyon jól jöttek az ügyészségnek. Érdekes módon nem tett meg szerinte mindent a kirendelt védő Soós szabadlábra helyezése érdekében.
Feloldatlan ellentmondás szerinte az, hogy Soós elismerte ugyan, hogy találkozott az általa 2010 őszén megkeresett országgyűlési képviselő (dr. Gaudi-Nagy Tamás) által ajánlott ügyvéddel, ugyanakkor tagadta, hogy nem kért segítséget ahhoz, hogy a kényszervallatással kicsikart vallomásait visszavonhassa.
Soós szerinte az első elsőfokú eljárásban teljesen életszerűtlen és nem élményszerű vallomásokat tett, amelyek arra utalnak, hogy ezeket nem saját akaratából és nem a valóság mentén tette, tehát azok nem elfogadható bizonyítékok.
Az ellene szóló minden bizonyítékról részletesen levezette, hogy azok nem hitelt érdemlőek és bűnösséget nem alapoznak meg. Feltette a kérdést: ha mégis elítélnék, mit javítana az rajta. Egy ilyen döntés csak családját (hat gyermekét és feleségét) sújtaná. Kérte, ha mégis büntetést szabnának ki, akkor ne foganatosítsák a kegyelmi kérelmekre tekintettel a szabadságvesztés büntetést, azt a kegyelmi döntésig halasszák el.
Fábián Róbert XI.r. vádlott fontosnak tartotta felvillantani azt a hátteret, amely ahhoz vezetett, hogy őt 2009-ben – kihasználva szorongatott és megfélemlített helyzetét – lényegében kényszervallatás útján arra vették rá, hogy letartóztatása idején terhelő vallomásokat tegyen a vádlottakra. Akkor egy nemrég született kislánya volt, új munkahelye és épülő háza, emiatt jobban rászálltak és rávették olyan nyilatkozatokra, amelyeket magától nem tett volna meg. Meg akart szabadulni a szorongatott helyzetéből, de utána már mihelyt olyan helyzetbe került visszavonta a vallomását, mert nem akart úgy azzal a tudattal élni, hogy miatta mások súlyos büntetést szenvedjenek. Szerinte minden vádlott, de Soós Tibor is áldozata mindannak, amit itt 14. éve zajlik. Tágabb értelemben lakóhelye, Tiszafüred város egész közössége kiáll mellette, elismert gyógytornászént, senki nem tartja őt társadalomra veszélyesnek. De széles körben kiállnak rengetegen az ő és vádlott-társai mellett.
A jogi küzdelem ezzel másodfokon döntő részben lezajlott, most már csak a másodfokú határozat kihirdetése várható, amelyre március 9-én 9 órakor kerül sor a Fővárosi Ítélőtáblán (Budapest, II. kerület Fekete Sas u. 3. I. emelet).
A bíróság másodfokú döntése elméletileg alapvetően ötféle lehet az egyes vádlottakra szabva:
Teljes körű vagy részbeni felmentés: első esetben teljes mentesülésre, utóbbi esetben ennek megfelelően az érintett vádlott büntetésének enyhítése kerülne sor. Ha viszont olyan vádlott felmentésére kerül sor, akit elsőfokon elítéltek, megnyílik az ügyészség számára a fellebbezés lehetősége, ebben az esetben harmadfokú eljárásra kerül sor. A részbeni felmentés esetén a felmentéssel nem érintett büntetést kiszabó ítéleti rendelkezés viszont jogerőre emelkedik és azonnal végrehajthatóvá válik, amely ha letöltendő szabadságvesztés, akkor ez érintett vádlottat azonnal letartóztatják, megbilincselik és bv. intézetbe viszik.
Hatályon kívül helyezés és újabb megismételt eljárás elrendelése, ebben az esetben egy sokéves eljárás kezdődik újra annak reális esélye nélkül, hogy a számos, nem orvosolható eljárási hiba és a jelentős időmúlás okán a történeti tényállást a valóságnak megfelelően meg lehessen állapítani. Ebben az esetben a kényszerintézkedéseket is várhatóan feloldanák vádlottak tekintetében.
Helyben hagyás: ebben az esetben az elsőfokú ítélet változatlan marad és jogerőre emelkedik, ebben az esetben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetések végrehajtását azonnal foganatosítják, tehát ez érintett vádlottat azonnal letartóztatják, megbilincselik és bv. intézetbe viszik a jellemzően fegyházbüntetés letöltésének megkezdése érdekében, ezen túl 15 napon meg kell fizetnie az érintett vádlottnak a 30 millió forint összegű bűnügyi költségből rá jutó, személyenként jellemzően több milliós összeget.
Súlyosítás: az ügyészség súlyosító fellebbezésére tekintettel az a lehetőség is fennáll, hogy a kiszabott büntetést még szigorúbbra változtatják, és egyebekben ugyanazon szabadságkorlátozó kényszerintézkedési lépésekre kerül sor, mint a helybenhagyás esetén, ha a vádlott bűnösségét olyan bűncselekményben állapították meg, amelyről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett, akkor vádlott számára is megnyílik a fellebbezés joga abban a körben, de a jogerős ítéleti rendelkezés végrehajtását megkezdik.
Enyhítés: alapvetően az az eset, hogy a bűnösséget fenntartják egy vagy több vádpont szerinti bűncselekmény tekintetében, de téves minősítés és/vagy büntetéskiszabás miatt a kiszabott szabadságvesztés mértékét enyhítik, ebben az esetben is a helybenhagyás kapcsán írtak szerinti kényszerintézkedési lépésekre kerül sor.
Fontos kiemelni, hogy ennek az ügynek hét vádlottja tavaly decemberben már megkapta az elnöki kegyelmet , Budaházy György és 9 vádlott-társának kegyelmi kérelmei még elbírálásra várnak. A 10 vádlottra így jelenleg 102 kiszabott szabadságvesztés jut, ami 10 év 3 hónapos átlag fejenként.
Budaházy György eddig már több mint 3,5 fél évet töltött letartóztatásban, további hasonló időszakot más kényszerintézkedések hatálya alatt. Mindez esetében – feltételes szabadságra bocsátással számolva – kiszabott 5 év 9 hónap fegyház vagy 6 év 7 hónap börtönbüntetésnek felel meg. Ha esetében maradna a 17 éves fegyházbüntetés, akkor – mivel a mindenkire tévesen alkalmazott bűnszervezeti minősítésre tekintettel kizárt feltételes szabadságra bocsátás miatt – csak 2036-ban szabadulhatna.
Dr. Novák Katalin köztársasági elnök a kegyelmi döntése kapcsán kiadott közleményében kiemelte, hogy „az úgynevezett Budaházy-ügy” is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét. Üzenetértékű az is az elnöki közleményben, hogy sajnálatosnak tartja, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni, továbbá „az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta.”
Dr. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ítélet „olyan mértékben sérti a jogbiztonságot, olyan mértékben sérti a jogállami alapelveket, hogy az biztos, hogy a bíróság ebben az ügyben már leszerepelt, …elfogadhatatlan, tűrhetetlen, hogy ilyen ügyekben nincs jogerős döntés 13-14 év után, ezután már jó döntést nem lehet hozni.”
Ahogy korábban írtuk: a terrorvád miatt elítélt vádlottak kegyelme bíztató előjel arra, hogy ezt, a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudja és akarja oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit és ezért a milliónyi magyar által joggal elvárt, nemzeti érdekű politikai megoldás szükségességét.
Budaházyék számára tehát a gyors, végleges és biztos mentesülést továbbra is csak a köztársasági elnök által megadandó, a másodfokú döntéstől függően eljárási vagy végrehajtási kegyelem adhat.
A Budaházy Bizottság tiszteletbeli tagjának tekinti a tavaly elhunyt néhai Wittner Mária, 1956-os szabadságharcost, akinek politikai végakaratát teljesítené a Budaházyéknak adandó kegyelem. Ő azt mondta erről az ügyről, hogy Budaházyékat „beárazták Gyurcsányék terroristának és így fogadta be a bíróság. Felcímkézték. Holott bizonyítani mit tudnak belőle? Semmit. Az 50. évforduló rendőreit felmentették. És akkor ők mik voltak ? Állami terrorizmust hajtottak végre. És akkor most már öntsünk tiszta vizet a pohárba. De az igazság szerint.”
Ajánlom szíves megtekintésre a Hunnia-ügy 4 vádlottjáról és családjaikról (közte Budaházy Györggyel és családjával) készített négy megrázó dokumentumfilmet (készítette: Füssy Angéla és dr. Morvai Krisztina). A filmek a pestisracok.hu és a szabadsagot.com oldalakon is megtalálhatók.
Budaházy György és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője értékelik gyurcsányi koncepciós Hunnia terrorper megismételt másodfokú eljárásában eddig történteket és latolgatják az eljárás, illetve kegyelem esélyeit. A vád, a védelem, továbbá Budaházy György és a II.r. vádlott már megtartotta perbeszédeit, jelen állás szerint március 1-jén 9 órától a Fővárosi Ítélőtáblán a többi 8 vádlott utolsó szó jogán elmondott perbeszédei várhatók.
A sokak által várt befejező bírósági határozat kihirdetésére nagy valószínűséggel nem ekkor kerül sor, hanem a március 1-én a bíróság által megadott új nyilvános ülésnapon.
Ajánlom szíves megtekintésre a Hunnia-ügy 3 vádlottjáról és családjaikról (közte Budaházy Györggyel és családjával) készített három megrázó dokumentumfilmet (készítette: Füssy Angéla és dr. Morvai Krisztina). A filmek a pestisracok.hu és a szabadsagot.com oldalakon is megtalálhatók.
Ezúton ajánlom megtekintésre és terjesztésre az alábbi híreket és videókat, annak kapcsán, hogy február 8-tól megkezdődött a Fővárosi Ítélőtáblán a gyurcsányi koncepciós terrorvádas Hunnia büntetőper megismételt másodfokú tárgyalási szakasza a tavaly december végi kedvező köztársasági elnöki eljárási kegyelmi döntésekből kimaradt Budaházy György és 9 vádlott-társa ügyében.
Hét vádlott-társuk már megkapta az elnöki kegyelmet, Budaházy és 9 vádlott-társának kegyelmi kérelmei még elbírálásra várnak.
A február 8-án tartott első nyilvános ülésen történteket a PestiSrácok videós tudósítása foglalja össze, amelyben Budaházy György is értékeli az eddigieket.
A következő bírósági nyilvános ülés az ügyben holnap (február 10. péntek) 9 órától a Fővárosi Ítélőtáblán (1027 Budapest, Fekete Sas u. 3. I. em. 1.)
Március 1-jén várható jelen állás szerint a befejező határozat, de még ez változhat, jelezzük, ha így lesz.
Ajánlom szíves megtekintésre a Hunnia-ügy 3 vádlottjáról és családjaikról (közte Budaházy Györggyel és családjával) készített három megrázó dokumentumfilmet (készítette: Füssy Angéla és dr. Morvai Krisztina). A filmek a pestisracok.hu és a szabadsagot.com oldalakon is megtalálhatók.
(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2022. december 27., www.njsz.hu)
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat, mint a jogi visszásságokkal teli Budaházy-Hunnia büntetőeljárást kezdettől fogva nemzeti jogvédő monitorozással követő és a vádlottak kegyelemben részesítése mellett kiálló jogvédő szervezet örömmel értesült arról, hogy dr. Novák Katalin köztársasági elnök a mai napon a 17 vádlottból hetet eljárási kegyelemben részesített. A többi tíz terhelt– köztük a nem jogerősen 17 éves fegyházbüntetésre ítélt Budaházy György – kegyelmi ügyében viszont a döntését a jövő márciusban várható újabb másodfokú bírósági határozathozatal utánra halasztotta, kérelmeiket el nem utasította.
Bár álláspontunk szerint – ahogy azt többször kifejtettük – minden vádlott esetében indokolt lett volna az eljárási kegyelem és ez lett volna a gordiuszi csomó igazi átvágása, mégis ezt a döntést előremutató lépésnek, áttörésnek tekintjük. Egy bíztató előjelnek arra, hogy ezt, a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudja és akarja oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit és ezért a milliónyi magyar által joggal elvárt, nemzeti érdekű politikai megoldás szükségességét.
A mostani döntés előrevetíti azt, hogy ha másodfokon fennmaradna az eljárásban maradt Budaházyval és 9 társával a koncepciós és koholt bizonyítékokra alapozott terrorvád, akkor a kegyelem végrehajtási kegyelem formájában kiterjed rájuk is. Értelmezésünk szerint a bíróságok kaptak egy utolsó esélyt arra, hogy a számtalan korábbi jogellenességet és visszásságot korrigálják, törvényes döntést hozzanak, amely álláspontunk szerint csak a felmentés lehet.
Mindezt igazolni látszik, hogy a köztársasági elnök a döntéséről kiadott közleményében közölte: az úgynevezett “Budaházy-ügy” is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét. Üzenetértékű az is a közleményében, hogy sajnálatosnak tartja, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni, továbbá „az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta.” Az is figyelemre méltó, hogy felhívta a jogalkotó és jogalkalmazó szerveket, hogy tegyenek lépéseket a bírósági döntéshozatal felgyorsítása érdekében.
A kegyelemben részesültek személyét pontosan nem tudni, de annyit ki lehet következtetni, hogy közülük ötöt többségében terrorcselekmény miatt ítéltek el, de a többiekénél csekélyebb mértékű szabadságvesztésre, kettőt pedig felmentettek a 13,5 éve zajló eljárás megismételt első fokú szakaszában idén márciusban.
Mindez az érintettek számára azt jelenti, hogy- az igazságügyi miniszter minden bizonnyal rövidesen bekövetkező ellenjegyzését követően – a minden vádlott tekintetében benyújtott ügyészi fellebbezések és az elítélt vádlottak fellebbezései miatt jelenleg másodfokon zajló, terrorcselekmény és más bűncselekmények miatti büntetőeljárás egyszer s mindenkorra véget ér velük szemben.
Ezen eljárással kapcsolatosan – a miniszteri ellenjegyzést követően – semmilyen jogkövetkezmény már nem érintheti őket és mentesülnek az elsőfokon kiszabott tetemes, összesen 30 millió forint bűnügyi költség rájuk eső milliós nagyságrendű részétől is.
A kegyelmi döntéseket a várható ellenjegyzéseket követően az igazságügyi miniszter megküldi a Fővárosi Ítélőtábla részére. A büntetőeljárási szabályok szerint a kegyelmi döntésről szóló ellenjegyzett határozatot az eljárást megszüntető határozatával együtt a terheltnek, a védőnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének ugyanis az a bíróság kézbesíti, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van. A Fővárosi Ítélőtábla egyébként a másodfokú tárgyalásokat és határozathozatalt már kitűzte jövő februárra és március elejére.
Az idén októberben neves nemzeti elkötelezettségű közszereplőkből és elismert művészekből megalakult Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil szerveződéssel és számos szervezettel, emberrel együtt sokan szorgalmaztuk ennek a félresiklott és gyurcsányi koncepciós szerinti Hunnia terrorpernek a kegyelmi lezárását.
Magyar emberek százezreinek, de még a jogászok köreiben is elementáris erejű felháborodást és megdöbbenést váltott ki a Fővárosi Törvényszék eljáró bírája, a sokak szerinti elfogultan és szakmaiatlanul ítélkező dr. Ignácz György 2022. március 16-án, megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítéletével Budaházy Györgyre és 16 vádlott társára összesen 117 év szabadságvesztést szabott ki. 117 évet mértek ki 17 olyan magyar emberre, akiknek összesen 30 gyermekük van, és akiket terroristának akarnak nyilvánítani, miközben az állítólagos, 15 évvel ezelőtti terrorcselekmények miatt senkinek nem esett bántódása.
A bírósági szakaszban és főleg a megismételt eljárásban bebizonyosodott, hogy a vádban szereplő cselekményeket úgy és abban a formában, ahogy a vádhatóság állította, nem követhették el a vádlottak. Inkább megdőltek ezek, mint megerősödtek volna. Máig nincs kétséget kizáró bizonyíték a vádlottak ellen és ilyen már nem is lehet. Mindezen visszásságokról a Nemzeti Jogvédő Szolgálat már többször ITT, ITT és ITT beszámolt.
Az eljárás nyomozati szakaszában, 2009-ben is számos jogsértés történt, többek között terhelő vallomásokat kényszerítettek ki meg nem engedett módszerekkel akkori gyanúsítottakból. A vád „koronatanúja” 2010-ben azt közölte dr. Gaudi-Nagy Tamással és egy másik volt képviselőtársával, hogy vele szemben számos jegyzőkönyvet eredményező kényszervallatást alkalmaztak Budaházyékra teendő terhelő vallomások elérése érdekében. Erről a büntetőperben a volt képviselők tanúvallomást tettek, de ezt a bíró nem fogadta el mentő bizonyítékként, de dr. Gaudi-Nagy Tamás ellen viszont alaptalanul fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezett az ügyvédi kamaránál az ítélethirdetést követően kifejtett véleménye miatt, amely eljárás fegyelmi vétség hiányában azonban megszüntetéssel ért véget.
Az egyes súlyos eljárási szabálysértések (pl. a már említett „koronatanú”-nak a vádlottak és a védelem távollétében, otthonában történt kihallgatása) és a bizonyítékok önkényes értékelése mellett még az is igazolja dr. Ignácz György bíró aggályos eljárását, hogy az ítélet indokolásakor sokak számára egészen meghökkentő és felháborító, sértő minősítgetéseket engedett meg magának olyan stílusban és hangnemben, amelyek a Bírói Etikai Kódexet sérthették.
Ezekre és későbbi eljárási szabálysértésekre hivatkozva (a kegyelmi kérelmekkel is lassan, illetve hiányosan intézte) a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete elnöke, Gőbl György novemberben fegyelmi és büntetőjogi felelősségre vonását kezdeményezte. Ennek kapcsán derült ki, hogy ősszel dr. Ignácz György bírói kinevezést nyert a Fővárosi Ítélőtáblára, éppen ahol jelenleg a Budaházy-Hunnia ügy másodfokon elbírálására vár.
Budaházy Györgyöt és öt társát letartóztatták az ítélet után, amelyből Budaházy csak október végén szabadult, jelenleg ő és négy vádlott bűnügyi felügyelet alatt áll, egy vádlott pedig még mindig letartóztatásban van. Budaházy eddig már több mint 3,5 fél évet töltött letartóztatásban, további hasonló időszakot más kényszerintézkedések hatálya alatt. Mindez esetében – feltételes szabadságra bocsátással számolva – kiszabott 5 év 9 hónap fegyház vagy 6 év 7 hónap börtönbüntetésnek felel meg. Ha esetében maradna a 17 éves fegyházbüntetés, akkor – mivel a mindenkire tévesen alkalmazott bűnszervezeti minősítésre tekintettel kizárt feltételes szabadságra bocsátás miatt – csak 2036-ban szabadulhatna.
Dr. Gulyás Gergely kancellária-miniszter szerint is teljesen leszerepelt az igazságszolgáltatás ebben az ügyben. Úgy fogalmazott, hogy: ” ez olyan mértékben sérti a jogbiztonságot, olyan mértékben sérti a jogállami alapelveket, hogy az biztos, hogy a bíróság ebben az ügyben már leszerepelt” és “elfogadhatatlan, türhetetlen, hogy ilyen ügyekben nincs jogerős döntés 13-14 év után, ezután már jó döntést nem lehet hozni.”
Ez a mostani kegyelmi döntés is megerősíti, hogy a Budaházy György és 16 társa elleni, Budaházy-Hunnia ügyként ismert, koncepciós büntetőeljárás olyan mértékben siklott ki a törvényesség medréből, hogy ezt már csak rendkívüli igazságtétellel: kegyelmi döntéssel lehet helyreállítani. Az igazságszolgáltatás iránti közbizalom visszaállítása érdekében is szükséges ezen, az igazságügyi rendszerre és a Kormányra nézve is tehertételt jelentő ügynek – törvényes felmentő ítélet hiányában – kegyelmi úton történő lezárása számos jogi, politikai, humanitárius és nemzetstratégiai indok miatt.
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Hétfőn (december 19-én) a neves közéleti emberekből álló Budaházy Bizottság az Igazságtételért (BBI) nevű civil társaság képviseletében Kondor Katalin (újságíró, a Magyar Rádió volt elnöke) és Hegedűs Loránt (a Hazatérés református templom lelkésze) az Igazságügyi Minisztériumban jártak és átadták a Budaházy Györgynek és társainak eljárási kegyelemben való részesítését szorgalmazó, BBI által fogalmazott levelet. A videóban ők, továbbá Budaházy Edda és dr. Gaudi-Nagy Tamás állnak ki a meghurcoltak eljárási kegyelme mellett !
Milliónyi magyarnak és az érintetteknek csodás karácsonyi ajándék lenne a régóta kért eljárási kegyelem megadása a Budaházy-Hunnia ügy vádlottjainak. Adja Isten, hogy így legyen! Áldott, kegyelemteljes Karácsonyt !
“Legyen velünk az Atyaistennek és Jézus Krisztusnak, az Atya Fiának kegyelme, irgalma és békéje, igazságban és szeretetben!” (2 János 3)
Milliónyi magyarnak csodás karácsonyi ajándék lenne a régóta kért eljárási kegyelem megadása a Budaházy-Hunnia ügy vádlottjainak. Adja Isten, hogy így legyen!
Vasárnap (december 11-én) a Hunnia-ügy vádlottjainak családtagjai a Köztársasági Elnök Hivatalának karácsonyfájára vittek díszeket. Velük tartott a neves közéleti emberekből álló Budaházy Bizottság az Igazságtételért (BBI) nevű civil társaság képviseletében Kondor Katalin (újságíró, a Magyar Rádió volt elnöke) és Hegedűs Loránt (a Hazatérés református templom lelkésze), akik a BBI vádlottaknak kegyelmet kérő levelét vitték a Sándor-palotába. Minden díszen egy-egy vádlott neve szerepelt és a SZABADSÁG felirat. A BBI levelét Kondor Katalin, míg a díszeket Budaházy György felesége, Bernadett adta át a palota épületében található irodában, ahol a levelet iktatták is, és megígérték, hogy az átadásra kerül a Köztársasági Elnök Asszonynak.
Örömmel tudatjuk, hogy a Kúria dr. Somogyi Gábor bíró vezette tanácsa 2022. október 27-én kelt másodfokú végzésével megszüntette Budaházy György idén március 16-a óta tartó letartóztatását és vele szemben otthonában töltendő bűnügyi felügyeletet rendelt el.
A Kúria szeptember elején még nem látta indokoltnak a letartóztatás megszüntetését, most viszont igen. A hathavonkénti felülvizsgálat keretében született a mostani kúriai végzés, amely Budaházy György és védője, dr. Szikinger istvén ügyvéd fellebbezésére megváltoztatta a Fővárosi Ítélőtábla elutasító döntését és elrendelte Budaházy György számára az otthonában töltendő bűnügyi felügyeletet!
Budaházy György október 24-től végső elkeseredésében éhségsztrájkba kezdett tiltakozásul a gyurcsányi terror-koncepció szerinti, ügyészi és bírsági visszásságokkal teli büntetőeljárás során hozott jogtalan ítélet (117 év 17 vádlottra, rá 17 év fegyházat szabtak ki, feltételes szabadságot kizárva), az ellene a normalitáspárti véleménye miatt az LMBTQ lobbi nyomására indított újabb eljárás, jogtalannak tartott letartóztatása és a védekezéshez való jogának gyakorlását kizáró börtönviszonyai miatt.
A vadhajtasok.hu így számolt be erről jelentős fordulatról, amelyben dr. Gaudi-Nagy Tamás videós nyilatkozata is szerepel.
A Hír Tv esti Híradójában dr. Gaudi-Nagy Tamás így értékelte a fejleményeket
A Kúria szerint az eljárás tárgyát képező bűncselekmény jellege tizenhárom év elteltével nem indokolhatja ismét és önmagában kizárólag a letartóztatás alkalmazhatóságát.
Megjegyzendő, hogy annak ellenére alkalmazzák egyébként tévesen ebben az ügyben a terrorcselekményi minősítést, hogy a vádlottakra kétséget kizáróan nem bizonyított cselekmények nyomán senki nem sérült meg és minimális anyagi kár keletkezett.
Arra is utal a végzés, hogy Budaházy György magatartását az eljárási kötelezettségei teljesítése kapcsán jogkövetés jellemezte; az idézésekre megjelent, az enyhébb kényszerintézkedések szabályait nem szegte meg és kényszerintézkedés hiányában is elérhető maradt, pedig 2018. 04.19-2022.03.16 között egyáltalán nem állt kényszerintézkedés alatt.
Kifejtették még azt is, hogy Budaházy személyi és családi körülményeire figyelemmel enyhébb, a személyi szabadságot nem elvonó, azt az eljárás jelen szakaszában kevésbé korlátozó bűnügyi felügyelettel is elérhetők a bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt célok.
Rámutatott a kúriai végzés továbbá, hogy a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartama (17 év) bár számszerűen némileg hosszabb mint a korábbi elítélés (13 év) , azonban a szökésre, elrejtőzésre késztető hatásában minőségi különbséggel nem bír a hatályon kívül helyezett ítéletben foglaltakhoz képest.
Kúria arra is, hogy az I. rendű vádlott letartóztatásának elrendelésekor (2022. március 16.) az ellene indult újabb ügyben a gyanúsítotti kihallgatására még nem került sor.
Emlékeztetünk arra, hogy a korábban a letartóztatása alapjaként hivatkozott másik büntetőeljárásban a bizonyítékok egyértelműen kizárják azt, hogy Budaházy György elkövette volna a 2021-ben megszüntetett, majd Háttér Társaság nyomására az eseményt követően 3 évvel később újra indított eljárásban a terhére rótt, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettét.
Ez a döntés is megerősíti, hogy a Budaházy György és 16 társa elleni, több mint 13 éve zajló, Budaházy-Hunnia ügyként ismert, koncepciós büntetőeljárás olyan mértékben siklott ki a törvényesség medréből, hogy ezt már csak rendkívüli igazságtétellel: eljárási kegyelmi döntéssel lehet helyreállítani. Az igazságszolgáltatás iránti közbizalom visszaállítása érdekében is szükséges ezen visszásságokkal terhelt, az igazságügyi rendszerre és a Kormányra nézve is tehertételt jelentő ügynek a gyors, eljárási kegyelmi úton történő lezárása számos jogi, politikai, humanitárius és nemzetstratégiai indok miatt.
Az eljárási kegyelmükért kiálló, neves személyiségek részvételével nemrég megalakult Budaházy Bizottság az Igazságtételért továbbra is várja a csatlakozókat és kéri a mielőbbi kegyelmi döntést .
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Október 23-án a letartóztatásban levő Budaházy György végső elkeseredésében éhségsztrájkba kezdett tiltakozásul az ellene és 16 társa elleni gyurcsányi terror-koncepció szerint 13 éve zajló, ügyészi és bírsági visszásságokkal teli büntetőeljárás során hozott jogtalan ítélet (117 év 17 vádlottra, rá 17 év fegyházat szabtak ki, feltételes szabadságot kizárva), az ellene a normalitáspárti véleménye miatt az LMBTQ lobbi nyomására indított újabb eljárás, jogtalannak tartott letartóztatása és a védekezéshez való jogának gyakorlását kizáró börtönviszonyai miatt. Levele itt olvasható. A Hír Tv tudósítójának az éhségsztrájkkal kapcsolatos kérdésére tegnap Molnár Csaba, Gyurcsány ex-minisztere, Dobrev “árnyékminisztere” annyit közölt cinikusan: “Jó étvágyat kívánok!”. (https://hirtv.hu/hirado/270927 15:47-től). Ebből is kitűnik kiknek okoz örömet Budaházy György kiszolgáltatott helyzete és kiknek áll érdekében ez a koncepciós eljárás.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat álláspontja szerint a hazai fejlett digitális igazságügy időszakában elfogadhatatlan, hogy nem engedik a szabadlábon védekezés lehetőségétől szükségtelenül és alaptalanul megfosztott Budaházy György számára a 400 oldalas elsőfokú ítélet elleni, várhatóan több száz oldalas fellebbezését elektronikus iratként elkészíteni egy olyan ügyben, hogy több tízezer oldalas a peranyag. A letartóztatása alapjaként hivatkozott másik büntetőeljárásban a bizonyítékok egyértelműen kizárják azt, hogy Budaházy György elkövette volna a Háttér Társaság nyomására az eseményt követő 3 évvel később terhére rótt, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettét. Információink szerint egy fűtetlen biztonsági zárkába helyezték át Budaházyt, aki ellen fegyelmi eljárást is indítottak. A mostani helyzetben egyedüli gyors megoldást a jogi, humanitárius és politikai okból is indokolt eljárási kegyelem jelenthet, amelyre irányuló kérelmet felesége már fél éve előterjesztette és amely már hónapok óta az Igazságügyi Minisztériumban van.
1956 és 2006 párhuzamairól a Nemzeti Jogvédő Szolgálat október 23-án évfordulós közleményt adott ki, benne Velkovics Vilmos (Hír Tv főszerkesztője) moderálásával a tavalyi évfordulón tartott, 1956 és 2006 párhuzamairól szóló pódumbeszélgetés felvételével, amelyen Bándi Kund ’56-os szemtanú, dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és a gyurcsányi megtorló koncepciós eljárás miatt még mindig terrorvád alatt és letartóztatásban levő hazafi, Budaházy György osztották meg gondolataikat.
A 2006 őszi állami terror szeptemberi 16. évfordulójára kiadott közleményünkben felidéztük, hogy a balliberális Gyurcsány kormány a hatalom megtartása érdekében milyen szisztematikus karhatalmi erőszakot alkalmazott törvénytelen eszközökkel és miként támadt rá 2006 őszén az ellene tiltakozó, illetve az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára emlékező magyar népre nyers erőszakkal súlyos testi és lelki sérüléseket okozva a jogállami szabályokat durván megsértve. Ebben a nyilvánosság, főleg a fiatalok figyelmébe ajánlottuk a “2006 – A terror napjai” című, tíz részes megrázó, bizonyíték erejű és szembesítő hatású dokumentumfilm-sorozatot, amelyet a CÖF támogatott és amelyet jelentős részben Budaházy György készített három szerzőtársával együtt. A filmsorozat a világhálón először a javaslatunkra a PestiSrácokon és a PS TV youtube csatornán jelent meg, de most már a CÖF youtube csatornáján (2022plusz) és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat oldalán (www.njsz.hu) is látható.
A jogsértettek és a nemzeti jogvédők nem adják fel: nem felejtjük és nem felejtetjük el soha a gyurcsányi terrort, küzdünk azért, hogy a 2006 őszi állami terrorért felelős politikai és rendőri vezetők ne úszhassák meg, pártjaik, csatlósaik ne kerülhessenek soha vissza a hatalomba, a gyurcsányi önkény időszakában koncepciós eljárás alá vont hazafiak (Budaházy György és 16 társa) végre megkapják az eljárási kegyelmet.
Az eljárási kegyelmükért kiálló, neves személyiségek részvételével nemrég megalakult Budaházy Bizottság az Igazságtételért várja a csatlakozókat, amely bemutatkozó sajtótájékoztatóját 2022. október 21-én tartotta meg, a teljes felvétel itt látható !
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
