Az ombudsman jelentése is jogellenesnek nyilvánította a gárdisták július 4-i Erzsébet téri rendezvényének feloszlatását
NJSZ hír, 2009. szeptember 28. Nemzeti Jogvédő Szolgálat www.nja.hu
Budapesten az Erzsébet téren 2009. július 4-én délután 17 óra körül egy be nem jelentett, de békés összejövetelt tartott a Magyar Gárda Mozgalom közel 300 avatott gárdistája és szimpatizánsai a Magyar Gárda Egyesület feloszlatását kimondó július 2-i bírósági ítélet elleni tiltakozás és politikai fogolynak minősített személyek, közte Budaházy György szabadlábra helyezésének követelése céljával, amely cél kiegészült az aznapi tüntetéseket megtiltó rendőrségi határozatokkal szembeni tiltakozással. A rendezvényt a rendőrség feloszlatta: 216 embert állítottak elő – többségükben gárdistákat -, köztük Vona Gábort, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökét és Kiss Róbertet a Magyar Gárda Mozgalom főkapitányát. 17 civil sérült meg, köztük súlyos sérülés is volt, a könnygázspray-t közvetlen közelről, sanyargató jelleggel alkalmazták. A rendőrség a feloszlatást kirívóan jogszerűtlenül és szakszerűtlen módon hajtotta végre, megsértve a jelenlevők gyülekezési jogát, személyes szabadságát, testi épségét, továbbá a szükségesség és arányosság követelményét. Azóta Kiss Róbert keresetet nyújtott be a Fővári Bíróságon és kérte annak megállapítását, hogy a 2009. július 4-i Erzsébet-téri nem bejelentett, de békés tüntetés feloszlatása jogellenes volt. Az eljárás jelenleg folyamatban van.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2009. július 10-én tette közzé jelentését a július 4-i Erzsébet téri rendezvényen történtekről. A helyszínen jelenlévő megfigyelőknek és a bőséges bizonyítékoknak köszönhetően megállapításra került; a rendőrség számos, kirívó jogsértést követett el a békésen gyülekezőkkel szemben. Az állampolgárok gyülekezési joga, vélemény-nyilvánítási szabadsága, és több rendőrségre vonatkozó jogszabály is megsértésre került.
Szabó Máté, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa 2009. szeptember 10-én elkészített jelentésében több tekintetben megerősítette álláspontunkat, és elmarasztalta a rendőrséget a jogszerűtlen intézkedések megtétele miatt. Több szempontból is és egyértelműen állapította meg azt, hogy az Erzsébet téren ülő demonstrálókat jogszerűtlenül oszlatták, ill. állították elő. Jelentésében pl. rendőrségi rádióforgalmazásokra hivatkozva megállapítja, hogy az oszlató erő a téren tartózkodó személyek igazoltatására, valamint indokolt esetben az előállítására kapott utasítást. „A rendőrségi videofelvételek, illetve az azokba beszűrődő rádióforgalmazás szerint elsősorban a ruházat alapján került meghatározásra a téren tartózkodók közül előállítandó személyek köre.” Szemtanúk megerősítették: a helyszínen intézkedő rendőrök a gárdisták egyenruhája miatt léptek fel, nem pedig az utólag kitalált indok miatt, miszerint a tüntetés megtartása ellen tiltó határozat született volna. Ilyen nem volt, mivel demonstráció spontán zajlott, azt megtiltani nem lehetett, ill. a békés jelleg megőrzéséig feloszlatni sem.
Többek között kifogásolta, hogy „a rendezvény feloszlatása során elhangzott felszólítások nem jelölték meg annak indokát, ez pedig a békés gyülekezéshez való joggal összefüggő visszásságot okozott.”
Arra is rámutatott, hogy „a különféle célú közterület-használat szabályai nincsenek összhangban, továbbá a gyülekezésen fegyveresen, illetve felfegyverkezve való megjelenés szabályai hiányosak, ez pedig ugyancsak visszásságokat okozott a vizsgált rendezvény rendőri kezelésében.”
Szabó Máté a Nemzeti Jogvédő Szolgálat e tárgyban kiadott, már említett közleményében írtakkal azonos álláspontra jutott: a július 4-i tüntetés feloszlatása jogellenes volt, ezzel ismét igazolást nyert: a demokratikus alapjogok újabb és tömeges (a rendészettörténetben eddig példátlan számú polgárt érintő) jogsértésére került sor.
A biztos kitért arra is, hogy „egy bírósági ítéletben foglalt akár elvi jelentőségű megállapítások nem szolgálhatnak közvetlenül egy rendőrségi intézkedés közvetlen jogalapjává, mert a rendőrségnek a gyülekezéssel kapcsolatosan saját önálló értelmezést kell adnia. A rendőrségnek itt összhatásában kell vizsgálnia azt, hogy a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényen résztvevő személyek magatartása sérti-e mások jogát és szabadságát, és az okozott jogsérelem – az arányosság elvének megfelelően – milyen intézkedést igényel. Önmagában az sem dönthető el, hogy bármilyen öltözet viselése, egy adott tartalommal megtartott szónoklat megvalósította-e a garázdaság szabálysértését az adott rendezvényen.”
Az előállításokról készült dokumentumok vizsgálata alapján a biztos megállapította, hogy a személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedések, illetve az ezekkel összefüggő rendőri eljárások dokumentációjában komoly hiányosságok tapasztalhatók. Az ombudsman az előállított személyeknek a hozzátartozó vagy védő értesítésére vonatkozó nyilatkozatainak rendőri beszerzésében sok esetben hiányosságokat tapasztalt.
A jelentés megállapítja továbbá: „Az ülősztrájkok, blokádok akkor sem tekinthetők békétlennek, ha az csak a személy elleni erőszakkal szüntethető meg, vagyis mindaddig, amíg a résztvevők csak passzív ellenállást tanúsítanak, megalapozottan hivatkozhatnak a gyülekezési jog védelmére.” A vizsgálat kitért a lehetséges indokokra, melyek alapján a demonstráció esetleg feloszlatható lett volna, de mivel ilyen nem volt, a jelentés leírja: „Mindezek alapján megállapítható, hogy a Gytv. ezen fordulata alapján a rendezvény nem lett volna feloszlatható.”
A Jelentés megállapította továbbá: „a helyszíni tapasztalatok és a rendelkezésemre álló videofelvételek alapján ezért megállapítottam, hogy a földön ülő csoport gyülekezése a békés jellegét mindvégig megtartotta.” Az elkülöníthető, több esetben is békétlenné váló (a rendőröket megtámadó) tömeggel szemben azonban a szükséges intézkedéseket a rendőrség elmulasztotta megtenni. Viszont: „nem értékelhető a rendezvény békés jellegének elvesztéseként, ha az erőszakot nem a résztvevők fejtik ki.”
Kritika érte a rendőrséget, mert a gárda formaruhára és az elhangzott beszédekre alapozva nem lehetett volna megállapítani a garázdaság szabálysértési alakzatának elkövetését sem. A rendezvényen előállítottaknak sem hozzátartozóit, sem jogi képviselőit nem értesítették. Megállapításra került, a személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedések egyrészt fölöslegesen kerültek foganatosításra, másrészt az előállításokra vonatkozó rendőrségi dokumentáció is erősen hiányos volt.
Visszásságok mutatkoztak az élethez és testi épséghez való jog kapcsán is, mivel a kábelkötegelővel megbilincselt állampolgárokról a „műanyag bilincset” több órán keresztül nem távolították el, így az alkalmas volt sérülések okozására is.
Több tucatnyi panaszos sérelmezte, hogy több órán keresztül elő voltak állítva, mégsem hallgatták meg őket rendőri részről, sem az előállítás okát nem magyarázták meg. Az ombudsman – szintén a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal megegyező álláspont szerint – szükségtelennek és indokolatlannak látta az előállításokat. Az előállítottak számára egyébként a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei nyújtottak jogsegélyt a fogdákon.
Szabó Máté a visszásságok jövőbeni megelőzése érdekében az Országgyűléshez, valamint az országos rendőrfőkapitányhoz fordult.
Immáron kijelenthető, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése is alátámasztja azt, hogy a rendőrség tévesen értékelte az Erzsébet téri gyülekezést egy megtiltott tüntetés megtartásának, ezért a helyszín elhagyására vonatkozó többször megismételt rendőri felszólítások jogszerűtlenek voltak, a nyilvánvaló jogellenessége miatt nem is voltak kötelesek annak a jelen levők eleget tenni. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 19. § (1) bekezdése szerint a jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri intézkedésnek – ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik – mindenki köteles magát alávetni, és a rendőr utasításának engedelmeskedni. A rendőri intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható. Jelen esetben is erről az utóbbi kivételről volt szó.
Mindez nyilvánvaló módon az előállítottakkal szemben folyamatban levő szabálysértési eljárásokra ki kell hasson: mivel az eljárások tipikus módon „jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség” szabálysértése miatt indultak. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat már 2007 májusában kezdeményezte ezen ”jogi gumibot” megsemmisítését az Alkotmánybíróságnál, amelyhez utóbb az ombudsman is csatlakozott. Az Alkotmánybíróság már sajnálatos módon több mint két éve hozott döntést, ez pedig a rendőrség újabb jogsértéseire ad lehetőséget.
Az eljárás alá vontak alappal hivatkozhatnak a fentiekre, azaz a jogszerű intézkedés hiányára, emiatt pedig megszüntető határozatok születhetnek csak jogszerűen ezekben az ügyekben. Érdemes tehát mindezért az eljárás alá vontaknak minderre hivatkozva az esetleges bírságoló határozatok ellen jogorvoslattal élni, különös tekintettel arra is, hogy amennyiben az eljárás megszüntetésére kerül sor, úgy a fogva tartás jogellenesnek minősül és ezért a személyes szabadság és emberi méltóság megsértése miatt nem vagyoni kártérítés érvényesíthető a durva jogsértést végrehajtó rendőri szervekkel szemben. Minderre a nemzeti jogvédők által indított kártérítési perek nyomán kialakult joggyakorlat egyértelműen lehetőséget biztosít.