Holnap ítélet várható a 2006 őszi MTV székházostrom miatt Toroczkai László ellen indított kártérítési perben
2010. január 18-án a várakozásokkal ellentétben, nem született ítélet Toroczkai László ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) által a 2006. szeptember 18-i MTV székházostrom során a rendőrségi eszközökben keletkezett károk megtérítése iránt indított perben. A tárgyalást elnapolták február 2-ára. Ekkor a Fővárosi Bíróság a 12.30 órakor kezdődő tárgyaláson várhatóan ítéletet hirdet a HVIM tiszteletbeli elnöke elleni perben. Emlékezetes, hogy a Fővárosi Bíróság 2008-ban már elutasította a rendőrség keresetét, de a Fővárosi Ítélőtábla eljárási hibákra hivatkozva hatályon kívül helyezte az ítéletet és új eljárást rendelt el.
A tárgyalás helyszíne: Fővárosi Bíróság Bp. V. Markó u. 27. II. 43.
A felperes képviseletét dr. Gaudi Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és dr. Tóth László ügyvéd látja el.
2006 ősze eseményeit követően, csaknem három és fél évbe telt, míg a hatalomnak sikerült ítélethozatal közelébe juttatni a két emblematikus nemzeti ellenállóval szembeni, politikai felhangoktól sem mentes ügyben.
Toroczkai László a januári tárgyaláson összefoglalta a székházostrom napján történteket. Elmondta, hogy szeptember 17-én Felvidéken vett részt egy tüntetésen, ahonnan a szlovák rendőrök önkényesen távolították el, majd hazautazott, és az akkor még általa vezetett Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom budapesti tagszervezetének tagjai értesítették a fővárosban az előző nap történtekről. Kérésükre felutazott, majd érkezése után rövid idővel megkérték, mondjon pár szót a jelenlévő hazafiaknak. Beszéde közben egy fiatalember átnyújtott neki egy petíciót, majd azzal együtt a kezében, néhány ember kíséretében átsétált a MTV épületéhez, ahol útjukat állták In-Kal Security emberei.
A petíciót senki sem volt hajlandó átvenni és közölték velük, hogy úton van a rendőrség. Mivel nem történt rendbontás, egyértelmű volt, hogy pusztán személyük ellen hívták ki a rendőröket. Ekkor Toroczkai visszasétált a Kossuth térre és elmesélte a jelenlévőknek a történteket, majd kijelentette, hogy vissza fog menni a Szabadság térre és javaslatot tett arra, hogy, aki úgy gondolja, kövesse őt. Ezután a körülbelül 15 000 főből álló tömeg átvonult a Szabadság térre, ahol mindaddig nem történt rendbontás, amíg a rendőrség erőszakot nem alkalmazott a magyar zászlót lengető Sneider Tamás ellen. Körülbelül 25 rendőr esett neki a békésen zászlót lengető hazafinak. Mint tudjuk, az akció reakciót szül, s a történtek után a tüntetők hasonlóképpen válaszoltak. Rövid idő alatt elfoglalták az Magyar Televízió épületét, ahol a rendőrök sisakjukat levéve adták meg magukat a nép akaratának. A történtek és az emberek haragját látván a rendőri erők parancsnoka megkereste Toroczkai Lászlót és szinte könyörögve kérte, hogy állítsa le a tömeget, aki először egy megafonon próbálta megfékezni a tüntetőket, majd egy rendőrautó hangosbeszélőjén keresztül.
A petíciót végül átadták a közszolgálati tv-ben tartózkodó rendőrök egyikének, ugyanis nem találtak egyetlen illetékes személyt sem, majd a tüntetők kisebb csoportokban távoztak a helyszínről. A HVIM tiszteletbeli elnöke többször hangsúlyozta a tüntetés spontán mivoltát és ezzel magyarázta azt is, hogy miért nem vették át a hatalmat a tv felett. Elmondása szerint a tömeget nem lehetett vezetni ebben a helyzetben.
A BRFK csaknem 10 millió forintos kártérítés megfizetésére szeretné köteleztetni a Hatvannégy Vármegye tiszteletbeli elnökét. A Fővárosi Bíróság 2007 decemberben hozott elsőfokú közbenső ítéletében elutasította a rendőrség keresetét. Az indoklás szerint nem volt bizonyított Toroczkai szervezői tevékenysége, másrészt a spontán tüntetések esetén nem alkalmazható a rendezvény résztvevői által okozott károkért a gyülekezési törvény szerinti szervezői mögöttes kárfelelősség szabálya. A Fővárosi Ítélőtábla az ítéletet hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. A tárgyaláson Toroczkai László személyes meghallgatására is sor kerül. Különös egybeesés, hogy a MTV székház ostroma miatti büntetőperben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2010. január 15-én hirdette ki ítéleteit a még el nem bírált ügyekben, felmentésekre is sor került.
Korábban az alperesi képviselők a jogalapra hiányára hivatkozva a kereset elutasítását és felperes perköltségekben történő marasztalását kérték. Álláspontjuk szerint a rendőrségi közlések alapján választási gyűlésnek minősült az esemény, amire nem vonatkozik a gyülekezési törvény hatálya és bejelentési kötelezettség sem fűződik hozzá. Utaltak rá, hogy a Szegedi Városi Bíróság május elején jogerős végzésében kimondta: nem követett el Toroczkai László szabálysértést azzal, hogy nem jelentette be, amikor a tömeg egy része a Kossuth térről az MTV székház elé vonult és ott demonstrált. Emiatt hiányzik a kártérítési felelősség jogellenességi feltétele.
Gaudi-Nagy kitért arra is, hogy alperes úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható volt, többletfelelősség nem terheli, saját cselekményével meg nem okozott senkinek sem kárt. Mások is mondták – tette hozzá -, hogy a demonstrálók menjenek át a Szabadság térre, nem csak Toroczkai László. Tóth László külön kérdésként vetette fel azt is, hogy az MTV székháza előtt történteknek volt-e egyáltalán szervezője. Álláspontja szerint a demonstráció spontán esemény volt, ezért alperes nem minősül szervezőnek. Felidézte: a szeptemberi eseményekkel összefüggésben több jelentés is készült, amelyek egyöntetűen megállapítják a következményekért való jelentős rendőri felelősséget, közrehatást. Mindketten kiemelték: hogyha a rendőrség hibázik, akkor az abból adódó felelősséget nem ruházhatja át az alperesre, illetve a Ptk. 4. § (4) bekezdése szerint saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat.
Az ügyvéd elmondta hogy, eleinte 30 fős "tömeg" volt az MTV-székház előtt, de a rendőrség nem figyelmeztette őket a jogellenességre. A be nem jelentett tüntetések kapcsán nem alkalmazható a gyülekezési törvény szerinti speciális szervezői kártérítési felelősség, mert ennek garanciális feltételei hiányoztak, így többek között a rendőrség nem vett részt a rendezvény rendjének biztosításában, sőt fellépésével gerjesztette az egyébként sajnálatos erőszakos eseményeket. A kártérítési felelősség azért sem áll fenn, mert csak harmadik személyekkel szembeni károk esetén és az említett feltételek fennállása esetén lehet a szervezői felelősségről beszélni. A rendőrség az esetleges résztvevő által esetlegesen okozott károk vonatkozásában nem minősül harmadik személynek, hiszen a BRFK biztosítási feladatokat ellátó közrendvédelmi szerv jelen ügyben, és mivel szervezői felelőség csupán másoknak okozott kár esetén merülhet fel, rendőrség ebből a szempontból nem minősül harmadik személynek. Emellett a rendőri állomány túlóra díja sem követelhető, mivel a rendőrség részéről közrendvédelmi feladatokkal kapcsolatban felmerült ilyen költségek fogalmilag nem kárnak minősülnek, hanem a rendőrség feladatkörébe tartozó feladatok ellátásra állami költségvetésből biztosított kiadásnak.