A Nemzeti Jogvédő Alapítvány állásfoglalása a jelenlegi magyarországi helyzetről
1. Közjogi értékelés
Magyarország súlyos erkölcsi, politikai és gazdasági válságban van. Olyan törvényhozási és kormányzati intézkedések történtek, amelyek a nemzetgazdaság megroppanásához, jelentõs társadalmi feszültségek kialakulásához és az elszakított nemzetrészekkel való kapcsolat megromlásához vezettek.
A választók nyilvánvaló és kormányfõ által beismert félrevezetése, megvetése a politikai rendszer és jogállamiság iránt táplált bizalmat megrendítette. A hatalom olyan politikai erõk kezében van, amelyeknek a választóktól kapott felhatalmazása a megtévesztés miatt hitelesnek nem tekinthetõ.
Nemzetünk közjogi hagyománya és a hatályos alaptörvény 2. § (2) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
A népfelség megnyilatkozásának tekinthetõ, mára mindennapossá vált tiltakozások és tüntetések, a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog békés gyakorlása elõmozdíthatják a politikai rendszer legitimitásának, alkotmányosságának helyreállítását. A spontán és békés célú gyülekezés elidegeníthetetlen emberi jog, és amelyet csak kivételesen, alkotmányos felhatalmazás alapján lehet csak korlátozni, azonban ennek feltételei jelenleg nincsenek meg.
A Szabadság téri szovjet emlékmû megrongálása is erõsíti azt a meggyõzõdést, hogy az önkényuralom e jelképe nem kívánatos a magyar nép számára. Az obeliszket szállítsák más helyre és ezzel is álljon helyre a tér szabadságharcos hagyományainknak megfelelõ eredeti történelmi arculata.
A jelen helyzetben a hatályos alkotmányjogi szabályok szerint elméleti megoldást adhat a miniszterelnök konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal történõ elmozdítása, illetve az országgyûlésnek joga van az összes tagja több mint felének (194 fõ) szavazatával feloszlatnia önmagát. Mivel ezek valószínûsége csekély, ezért indokolt, hogy a polgárok éljenek jogaikkal a közjóért, kezdeményezzék új kormány és új országgyûlés létrehozását azért, hogy megszülethessenek a megfelelõ személyi és szervezeti döntések a nemzeti érdekek elõmozdítása, az ország mûködõképessé tétele, a nemzet erkölcsi, politikai és gazdasági helyreállítása érdekében.
2. Emberi jogi értékelés
A rendhagyó helyzet nem igazolhatja a törvényes rend megsértését sem az állampolgárok, sem a rendfenntartó erõk részérõl. A rendõrségnek azonban fokozott felelõssége van abban, hogy ne adjon okot arra, hogy a tiltakozókat elragadják indulataik.
A szükségesség és arányosság követelményét, illetve a tömegoszlatásra vonatkozó jogszabályi elõírásokat be kell tartsa. Ha nem így jár el, akkor törvénysértést valósít meg és mindez a szeptember 20-i és 21-i hajnali eseményekhez hasonló következménnyel járhat.
Tömeges rendõri túlkapások történtek, súlyos testi sértést is okozó bántalmazások hivatalos eljárásban erõszakos cselekményekben részt nem vevõ személyekkel szemben is. A más jogvédõ szervezetek által is megállapított ilyen jogtiprásoknak haladéktalanul véget kell vetni, az elkövetõket felelõsségre kell vonni.
A jogsérelmet szenvedõ, eljárás alá vont tüntetõk jogvédelmet érdemelnek, alappal kérnek támogatást a jogvédõ szervezetektõl. A Nemzeti Jogvédõ Alapítvány erejéhez mérten igyekszik segítséget adni, együttmûködõ ügyvédei számos ügyben járnak el.
A sok esetben kívülálló, passzív személyekkel szembeni – túlnyomórészt indokolatlan fogvatartással járó – felelõsségre vonási eljárások a kommunista diktatúra félelem-légkörét idézik. A kormány és az eseményekkel kapcsolatban intézkedésre kötelezett hatóságok a konfliktus kiszélesedésének megakadályozására, annak békés megoldására kötelesek törekedni az 1990-es taxisblokádnál alkalmazott módon, akár közkegyelem kezdeményezése útján is.
Budapest, 2006. szeptember 22.
Nemzeti Jogvédõ Alapítvány