A kormány készül: tilos a passzív ellenállás a rendőrökkel szemben

Akár ötvenezer forintra is büntethető az, aki a jogszerűen intézkedő rendőrnek nem engedelmeskedik, „passzív ellenállás"-t tanúsít – erről a múlt héten döntött a kormány, a rendelet módosítását a keddi Magyar Közlönyben tették közzé. Gaudi-Nagy Tamás Európa jogi szakjogász szerint törvénysértő a „passzív ellenállásról" szóló kormányrendelet.
A kormány készül: tilos a „passzív” ellenállás a rendőrökkel szemben
2007. március 8. 16:14
MNO

Akár ötvenezer forintra is büntethető az, aki a jogszerűen intézkedő rendőrnek nem engedelmeskedik, „passzív ellenállás"-t tanúsít – erről a múlt héten döntött a kormány, a rendelet módosítását a keddi Magyar Közlönyben tették közzé. Gaudi-Nagy Tamás Európa jogi szakjogász szerint törvénysértő a „passzív ellenállásról" szóló kormányrendelet.

A rendelet szerint: aki „a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja jogszerű intézkedésének nem engedelmeskedik, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható”.

A kormány indoklásában az szerepel, hogy a jelenlegi szabálysértési joganyag lehetővé tesz olyan – a jogalkotói szándékkal ellentétes – értelmezést is, amely szerint a kizárólag passzív ellenállásban megnyilvánuló engedetlenség nem valósít meg semmilyen szabálysértést.

Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára az MTI-nek azt mondta: a rendelkezés célja, hogy egyértelmű helyzetet teremtsen, és védje a szóban forgó intézkedéseket, valamint a hivatalos eljárást akkor is, ha az intézkedéssel szemben passzívan lépnek fel. Az államtitkár hangsúlyozta: az intézkedés alá vont személy nem mérlegelheti, hogy az eljárás jogszerű-e, köteles az intézkedésnek alávetnie magát, ha egyértelműen megállapítható, hogy rendvédelmi szerv hivatalos eljárásáról van szó.

Szólt arról is, hogy az intézkedéssel szemben a jogorvoslat lehetősége fennáll. Az eljárást vizsgáló szervek feladata az eljárás jogszerűségének megállapítása, csakúgy, mint a hivatalos személy sérelmére elkövetett cselekmény vizsgálatakor.

Törvénysértő a „passzív ellenállásról" szóló kormányrendelet

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője az MNO-nak elmondta, hogy a most kormányrendelettel beiktatott szabálysértés lényegében a szabálysértési törvény 142. szakaszában már szabályozott rendzavarás egy speciális alakzatának minősül. A jogalkotásról szóló törvényből és szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezéséből következik, hogy a szabálysértési törvényben kellett volna ezt a kérdést szabályozni, mivel csak olyan életviszony területén alkothat új szabálysértési tényállásokat a kormány, amelyet a szabálysértési törvény még nem fedett le. Itt azonban ez a „lefedettség” fennáll, így ezen kormányrendeleti rendelkezés ezért is alkotmányellenes. A jogalkotási törvény rendelkezik egyébként arról is, hogy a személyi szabadságjogokat és korlátozásukat, továbbá a gyülekezési jogot érintő kérdéseket törvényben kell szabályozni.

A jogalkotási törvény szerint kellő időt kell adni a jogalkalmazóknak egy jogszabály alkalmazására történő felkészülésre. Gaudi-Nagy Tamás szerint mivel ezt a kormányrendeletet március 6-án tették közzé és március 11-től lép hatályba, ugyanakkor március 15-én közismerten számos közterületi rendezvényre kerül sor, ezért sem a rendőrség, sem pedig a polgárok érintett széles köre nem kerül abba a helyzetbe, hogy tisztában legyen ezen új rendelkezéssel. A rendőrség szakmai felkészületlenségét már többször bizonyította a tavaly őszi erőszakba torkolló intézkedések során, ezért kétséges az, hogy miként lesz képes helyesen alkalmazni ezt az új szabályt.

Gaudi-Nagy Tamás szerint az új rendelkezést nyilvánvalóan amiatt alkották meg ilyen sietve, mert a Fővárosi Bíróság – a hírek szerint nemrégiben már más beosztásba helyezett – bíráinak következetes és helyes gyakorlata szerint egy be nem jelentett tüntetésen megjelent és helyszín elhagyására vonatkozó rendőri felszólításnak eleget nem tevő személy esetében nem állapítható meg a rendzavarás szabálysértése. A vitatott rendelkezés széles teret nyit a rendőri mérlegelésnek és utat engedhet a jogszabály indokolatlanul kiterjesztett értelmezésének, amely a gyülekezési jog csorbulásához vezethet. A rendőri intézkedésnek való passzív engedetlenséget csak akkor indokolt büntetni, ha azt egy jelentősebb érdek védelme indokolja, például egy rendkívüli káresemény elhárítása, de ezt így általánosságban megtenni nem egyeztethető össze a jogállamiság követelményével. Egy jogellenes tüntetés feloszlatására a rendőrség kellő mértékű és hatékonyságú jogszerű eszköztárral bír, azok helyes és arányos alkalmazására képes rendőrség esetén fel sem merülhet egy ilyen rendelkezés megalkotása. Az új szabálysértés tehát annak beismerése, hogy a rendőrség nem képes a rendőrségi törvény és kapcsolódó egyéb jogszabályok megfelelő alkalmazására, ezért adnak kezébe egy ilyen „jogi gumibotot”.

Könnyen kerülhet ugyanis egy tüntetés jóhiszemű résztvevője abba a helyzetbe, hogy a tüntetést jogellenesnek minősítő és azt feloszlatni kívánó rendőrök pusztán a jelenléte és a helyszín azonnali elhagyásának – adott esetben éppen a rendőrség által lezárt eltávozási útvonalak miatti – elmaradása miatt feljelentést tesznek ellene és ötvenezer forint pénzbírsággal sújtják. A tüntetések csapaterős feloszlatása során már számos alkalommal bizonyítottan jogellenesen jártak el az intézkedő rendőrök, ezért nehéz és nem elvárható egy ilyen rendőri cselekmény jogszerűségének helyes helyszíni megítélése. Arról nem is beszélve, hogy ha azonosító jelvényt nem viselő rendőregyenruhás személyek intézkedése esetén az új szabály nem alkalmazható.

További aggályt keltő körülmény, hogy az új szabálysértés miatt feljelentett személlyel szemben a rendőrség jogosult az eljárást lefolytatni, pedig az éppen tipikusan egy vitatott rendőri intézkedéshez kapcsolódóan indul. A törvényben már szabályozott rendzavarás szabálysértése miatt a bíróság jár el első fokon is, ez a garancia itt is minimális elvárás lenne a jogállamiság elve szerint.

MTI/MNO