Fáber Károly Árpád-házi sávos zászló ügyében a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságához fordult a Nemzeti Jogvédő Szolgálat
NJSZ hír, 2008. szeptember 15. www.nja.hu
Fáber Károly és védője, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja, dr. Gyurta Tibor Roland ügyvéd nemrégiben benyújtott kérelme alapján az Európai Emberi Jogi Bíróságon, Strasbourg-ban folytatódik az Árpád-házi sávos zászló használatával kapcsolatos ún. „zászlós” ügy.
Ha a panasznak helyt adnak, akkor megállapíthatják a vélemény-nyilvánítási szabadság és gyülekezési jog megsértését, továbbá – figyelemmel a 2008. júliusában napvilágot látott, az ötágú vörös csillaggal kapcsolatos határozatra – a megkülönböztetés tilalmának és a tisztességes tárgyaláshoz való jognak a sérelmét. Mindezek következtében kártérítésre is kötelezhetik a magyar államot.
Amint arról korábban hírt adtunk 2007. május 9. napján 19 óra 35 perc körüli időben Fáber Károly többedmagával megjelent a Budapest, V. kerület, Belgrád rkp. Kovács Béla szobor felőli lépcsőfeljáró felső részénél. Onnan nézték a Kovács Béla szobornál az MSZP Budapesti Tanácsa bejelentett békevonulásos rendezvényt, illetve a Jobbik Magyarországért Mozgalom ellentüntetését. Fáber Károly a kezében egy Árpád-házi sávos zászlót tartott és csendben szemlélte a rendezvényeket. Eközben a rakpartról elkezdték őt és társait szidalmazni, amelyet követően rendőri intézkedésre került sor, amelynek során Fábert az eljáró rendőr felszólította a zászló összecsavarására. Erre nem volt hajlandó mivel a nála tartott zászló egy történelmi zászló: erre válaszul a rendőrség előállította és az ún. " passzív engedetlenség" szabálysértés elkövetése miatt eljárást indított vele szemben.
Fáberel szemben az említett szabálysértés miatt az V. kerületi Rendőrkapitányság ötvenezer forint pénzbírságot szabott ki. A jogorvoslat alapján megindult bírósági eljárás eredményeképpen a Pesti Központi Kerületi Bíróság hatályában fenntartotta a rendőrség által kiszabott maximális, ötvenezer forint összegű pénzbírságot kiszabó határozatát.
A bíróság határozata szerint az Árpád-házi sávos zászló használata provokatív, ami az MSZP rendezvényén résztvevőkben olyan ellenérzést váltott ki, hogy az eljárás alá vont személyt és az ott jelenlévőket szidalmazni kezdték.
A határozat nem volt figyelemmel arra, hogy az említett zászló használatát jogszabály nem tiltja és az a szakemberek véleménye szerint sem azonosítható önkényuralmi jelképpel.
Ezen túlmenően a nemzeti jelképek használatáról szóló 1995. LXXXIII. tv. 11. § (1), (2) és (3) bekezdései alapján magánszemély jogosult a nemzethez tartozás kinyilvánítás céljából, még a történelmileg kialakult formák szerint is használni a zászlót. A zászlóhasználat ilyeténképpen az állampolgár egyfajta vélemény-nyilvánítási szabadságának gyakorlását jelenti, ami nem korlátozható, amíg más jogszabályt nem sért. A szabálysértési tényállás elemzése során, annak másik feltétele, az engedetlenség is ennek fényében ítélendő meg: a tanúk által is igazolt, a zászló összecsavarására, illetve a terület elhagyására ezen okból történő felszólítás nem minősíthető jogszerűnek és ezért az engedetlenség sem lett volna megállapítható.
A bíróság ezen határozata megdöbbentő, hiszen az Árpád-házi sávos zászló jelentéstartalma, használata már korábban tisztázást nyert. Ezen zászló közterületen történő használatának provokatívnak minősített jellegére hivatkozással történő eltávolítása, mint jogszerűnek feltüntetett rendőri intézkedés a véleménynyilvánítási jog súlyos sérelmét jelenti és ismételten tág teret ad az Szolgálatunk által már többször kifogásolt alkotmányellenes és a rendőrség által jogi gumibotként alkalmazott jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértés alkalmazására.
Ezen túlmenően – figyelemmel az Európai Emberi Jogi Bíróság 2008. július 8. napján nyilvánosságra hozott határozatára, amely az ötágú vörös csillag használatát az Egyezmény 10. cikkében szabályozott, védelmet élvező véleménynyilvánítási szabadság gyakorlásának minősítette – az Árpád-házi sávos zászló miatti bírságolás a jogállamban megengedhetetlen kettős mérce egy újabb megnyilatkozásaként értelmezhető.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat véleménye szerint a határozat üzenete a legsötétebb diktatórikus idők szellemét idézi fel és vetíti előre, ami egy demokratikus jogállamban nem megengedhető, erre tekintettel továbbra is kiemelten fontos lenne, hogy az Alkotmánybíróság most már mielőbb döntsön az ilyen önkényes rendőri fellépést lehetővé tevő szabálysértési tényállás megsemmisítése érdekében a Nemzeti Jogvédő Alapítvány által már több mint egy éve benyújtott kérelem alapján.