Jogvédő szervezetek jelentik fel a rendőrséget
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös fellépése a rendőrség jogsértő adatkezelési gyakorlata ügyében
Budapest, 2005. július 5., kedd (OS) – A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a TASZ megdöbbenve értesült arról, hogy a jelek szerint a rendőrség a legalapvetőbb adatkezelési szabályokat is semmibe véve tárol olyan hang-és képfelvételeket, melyek megőrzésére a törvények értelmében nem lenne jogosult.
A közelmúltban az egyik fővárosi buszon történt kardos" incidens után rövid idővel a Budapesti Rendőr-Főkapitányság egyik illetékese a sajtónak nyilatkozva elárulta, hogy a rendőrség korábbi szélsőséges" demonstrációkon készült egy-másfél éves, vagy ennél is régebbi videófelvételeket is tanulmányozott az elkövetőt keresve.
Az NJA és a TASZ közös meggyőződése, hogy ilyen felvételek tárolására a rendőrséget semmilyen jogszabály nem jogosítja fel. Sőt, amennyiben a rendőrség valóban a fenti módszert alkalmazta a tettes felkutatása során, nem egyszerű jogsértést követett el, hanem a Btk-ban szereplő visszaélés személyes adattal elnevezésű bűncselekményt is megvalósított!
Az NJA és a TASZ ezért ismeretlen tettes ellen a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatalnál feljelentést tett, és az Adatvédelmi Biztoshoz fordult, kérve a rendőrségi kép-és hangfelvételek adatkezelési gyakorlatának vizsgálatát.
Kérjük, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel segítse elő, hogy az akcióról a nyilvánosság minél szélesebb körben tudomást szerzehessen.
Amennyiben a témával kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük hívja dr. Gaudi-Nagy Tamást, az NJA Ügyvezetőjét a 06 20 916 52 30-as, vagy Földes Ádámot, a TASZ Adatvédelmi és Információszabadság Programvezetőjét a 06 70 585 02 03-as telefonszámon.
Dénes Balázs elnök, TASZ
A közös jogvédõ szervezeti beadványra az adatvédelmi biztos dr. Péterfalvi Attila 2006. szeptember 14-én kelt levelében, válaszolt. A válasz lényege az, hogy a vizsgálódása szerint, a rendõrség nem követett el jogsértést tekintettel arra, hogy a 21-es buszon történt kardos támadással kapcsolatban, a rendõrség nem saját maga által tüntetéseken felvett felvételeket tanulmányozott, hanem csak a hírcsatornák felvételeit, amelyek egyébként hivatalból rögzít a rendõrség. A tájékoztatás tartalmazza azt, hogy BRFK Kommunikációs Osztályán mûködõ videostúdióban 6 országos sugárzású televízió híradásait folyamatosan rögzítik, és a tudósítások közül a rendõrségre mûködésére vonatkozó felvételeket megõrzik. A történet egészében hozzátartozik, hogy a közös jogvédõ szervezeti beadványhoz azt vezetett, hogy a rendõrség illetékese, annak idején egyértelmûen olyan felvételekre utalt nyilatkozatában, amelyeket a rendõrség különbözõ szélsõjobboldalinak tartott szervezetek tüntetésein készített.
A rendõrségi felvételekre vonatkozó szabály lényege az, hogy 6 hónapnál tovább nem õrizhetõ meg a rendõrség által, tüntetésekrõl készült rendõri intézkedésekrõl készült felvétel, kivéve ha azok alapján, büntetõ és szabálysértési eljárás indul, mert ebben az esetben a felvételeket az adott eljárás iratai között tárolják. Arról is tájékoztatta az adatvédelmi biztost az ORFK, hogy maradandó értékûvé nyilvánított rendõri intézkedéseket rögzítõ felvételeket nem tárolnak, mivel a jogszabály – büntetõ és szabálysértési eljárás indulásán kívül – csupán erre az esetre szólóan teszi lehetõvé 6 hónapnál túl történõ adat megõrzést. Arról is értesítést kapott az adatvédelmi biztos, hogy a Rendészeti és Biztonsági Szolgálat 6 hónapon túl is kezeli oktatási célból az általuk végrehajtott elfogások, biztosítások felvételeit anonimizált módon.