„Hol vagy magyarok tündöklő csillaga?”
Összefoglaló a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat (www.nja.hu)
tagjainak és baráti körének kárpátaljai emberi jogi megfigyelő körútjáról
(2008. szeptember 30-október 3.)

– Fejezzék be! (Mármint a közbeszólást) Tegye le a zászlót! (Mármint az Árpád-házi sávosat) – harsogta indulatosan a bírónő 2008. szeptember 30-án 43 hazafi koncepciós perében tartott tárgyaláson a Pesti Központi Kerületi Bíróság második emeleti, nagy tárgyalótermében a vádlottak, hozzátartozóik és érdeklődők felé . Mintha az ötvenes évek diktatórikus világába „utaztunk” volna, noha többen Kárpátaljára készültünk. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat tagjai és baráti körének emberi jogi megfigyelő útja ugyanis rendkívüli módon a bíróságon kezdődött. Az úton részt vettek a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat vezetői, Zétényi Zsolt és Gaudi-Nagy Tamás jogvédők is, akik hat ember védelmét vállalták el a 2006. szeptember 18-i tévéostrom miatt indult büntetőeljárásban.

„De ha így sem kellünk néhány szószólónak,
akkor is maradunk igaz, hű magyarnak.”

Dr. Zétényi Zsolt a Nemzeti Jogvédő alapítvány kuratóriumi elnöke 2008. október 26-án az alábbi beszédet tartotta Mosonmagyaróváron:

Tisztelt emlékező gyülekezet, kedves Barátaim!

 Nagy nap ez a mai, emlékezetes, szomorú napja, gyászünnepe Mosonmagyaróvárnak, s az kellene legyen az egész országnak és nemzetnek. Ötvenkét esztendővel ezelőtt fiatal asszonyok, férfiak,  akadémisták,  diákok, munkások, tisztviselők töltötték meg a határőrlaktanya előtti teret a bizakodás, a szabadulás mámoros élményével eltelve. Az öröm és felszabadultság érzetével vonultak ide, a reménység töltötte el őket, s a bizakodás, hogy véget ért a szorongás és rettegés világa, az idegen szuronyokon hatalmaskodó vörös önkényuralom.

Beszélgetés Gaudi-Nagy Tamással, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány vezetőjével

Magyar Jelen, IX. évfolyam 21. szám, 2008, október 16.

Megjelent a Közjogi Szemle 2008. szeptemberi számában.

Jelen írás a terjedelmi korlátokra tekintettel a gyülekezési jog érvényesülésével kapcsolatos visszás rendőrségi gyakorlat egyes elemeinek vázlatos ismertetés. Azzal a céllal készült, hogy a jogalkalmazói gyakorlat változását segítse elő a gyülekezési jog és a vele együtt érvényesülő véleménynyilvánítási szabadság jogállami követelményeknek megfelelő kiteljesítése érdekében.

(„Tarkák”-hoz, Magunkfajták-hoz, MINDENKIHEZ !)

 Kedves Magyar Tarka Aláírók!

 Némi csalódottsággal értesültem róla, hogy mozgalmuk nem valamelyik kihalóban lévő magyar szarvasmarha fajta megmentésére irányul, mint ahogyan azt a „Tarka Magyar" elnevezés sugallja.

Vigasztal viszont, hogy olyan feladatot tűztek zászlajukra – a kirekesztés, a diszkrimináció elleni fellépést – amely jogászként mindig is szívügyem volt. Engedjék meg, hogy javaslatokat tegyek arra, mely területeket tekintse kiemelt fontosságúnak a Tarka Magyar mozgalom a diszkrimináció, az emberi jogok terén ma Magyarországon.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás 2005-ben a Hungarian TV Magazine-nak adott interjúja – amelyben a Nemzeti Jogvédő Alapítvány a központi téma – az alábbi linkre kattintva érhető el.

„Hogyha pedig mi, vagy utódaink valamelyike bármikor ezen rendeletünk ellen véteni akarnánk, álljon szabadságukban ezen levél erejénél fogva, minden hűtlenségi vétek nélkül, mind a püspököknek, mind más uraknak s az ország nemeseinek, öszvesen és egyenként, jelenleg és a jövőben nekünk és utódainknak ellenállani és ellenmondani örökre. (XXXI. p.)”.
(Aranybulla 31. cikkely)

„Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.” (Jelenleg hatályos Alkotmány 2. § (3) bekezdése)

Mit is jelent a nemzeti jogvédelem ? Az emberi jogok és a nemzeti eszme, nemzeti érdekvédelem összekapcsolását. Mindezt szívós, következetes, szakmailag igényes és kizárólag a Nemzetnek elkötelezett módon. Ezt jeleníti meg elveiben és gyakorlatában a Nemzeti Jogvédő Alapítvány (világhálós elérhetőség: www.nja.hu), amikor képviseli a Magyarországon, vagy a világ bármely táján élő, magyar nemzeti közösség azon tagjait és szervezeteit, akiket és amelyeket nemzeti, etnikai, nyelvi hovatartozásuk, világnézetük, vagy a magyarság érdekében kifejtett tevékenységük miatt emberi, állampolgári vagy alkotmányos jogokat érintő bármilyen jogsérelem, illetve hátrányos megkülönböztetés ér, vagy akikkel, illetve amelyekkel szemben a nemzeti érdekekért való kiállásuk, az ellenállásuk miatt eljárásokat indítottak. Megtisztelő szolgálat számomra, hogy a nemzeti jogvédelem eszmei megalapozója, Zétényi Zsolt elnök úr mellett ügyvezetőként irányíthatom ezt a szervezetet és ügyvédként eljárhatok a jogsértettek ügyeiben.

Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárgása új szakaszt nyitott az emberi jogok magyarországi történetében

Magyar Nemzet Online, Kulcsár Anna 2008. május 22. 00:00

A szocialista–szabad demokrata kormányok idején a rendőrség soha nem látott gyakorisággal és mértékben sértette meg a gyülekezés, a szólás szabadságát és az emberi méltóságot. Ezt immár bírósági ítéletek és más hatósági állásfoglalások egész sora tanúsítja. Az ítélkező fórumok nemcsak az alkotmányos jogok sérelmét állapították meg, hanem kártérítést is megítéltek. Külön kategóriába sorolható az az ügycsoport, amely amiatt keletkezett, mert a rendvédelmi szervezetek a két miniszterelnök, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc védelmére keltek: megpróbálták őket megkímélni attól, hogy szembesüljenek az állampolgárok álláspontjával. Az egyik ügy eljutott Strasbourgba is.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány 2008. június 17-én tartott sajtótájékoztatóján elhangzott beszéd szerkesztett változata

I.
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány nyáreleji sajtótájékoztatója alkalmából átgondoltam, milyen értékrend köti össze azt a nagyszámú és sokféle tárgyú ügyet, „jogesetet”, amelyben az Alapítvány által működtetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő ügyvédei látják el a képviseletet. Azt a szakmai munkát, amelyet a Szolgálat végez itthon és a világ más részein is „emberi jogi” vagy „emberi jogvédő” tevékenységnek nevezik, s sokunk számára egyértelmű az is, hogy ez az emberi jogi tevékenység szakmai szempontból a „fejlett világ” bármely pontján megállná a helyét. Mi több, az ENSZ-ben és az Európa Tanácsnál szerzett sokéves tapasztalatom alapján állítom, hogy a „nemzeti-jogvédős” kollégák beadványai, perbeszédei nemzetközi összehasonlításban is átütő szakmai színvonalúak. Mindazonáltal van bennük valami, ami markánsan elüt minden más – általam ismert – hazai és külföldi szokványos „emberi jogi” jogvédő tevékenységtől. Ezt a bizonyos „markáns különbséget” is megkísérlem az ösztönös megérzés után tudatosan is végiggondolni s röviden bemutatni. E vázlatos gondolatok természetesen nem pótolják a magyar jogtudomány mulasztását: sürgetővé vált a 2002-től kezdődő emberi jogi krízishelyzet elméleti igényű kutatása, feltárása, s ennek keretében – a jogállamiság és a demokrácia szempontjából kiemelkedő jelentőségű – nemzeti jogvédő tevékenység elemzése, elsődlegesen a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által kialakított esetjog kapcsán.

(Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetőjének írása, megjelent: Magyar Nemzet, 2008. április 2.)

A gyülekezési jogot érintő törvényjavaslatok tárgyában kibontakozott vitában Rogán Antal vitaindítója és Bárándy Gergely hozzászólása állásfoglalásra inspirált.

Álláspontjukban az aktuális politikai platformon állásból fakadó különbségen túl (ki a felelős az állítólagos provokátorokért) a közös elem az, hogy ma a társadalmi béke és köznyugalom megőrzésének legfőbb záloga néhány ezer radikálisan kormányellenes tüntető és „provokátor” megfékezése büntetőjogi eszközökkel. A Büntető Törvénykönyv szigorításával, a gyülekezési jog széles körű kriminalizálásával, új mellékbüntetéssel.