Áldozatok 2006 – új dokumentumfilm a 2006 őszi terrorról

2021. október 21-én mutatták be Skrabski Fruzsina és Bodoky Tamás dokumentumfilmjét a 2006 őszi rendőrterrorról az Eiffel Műhelyházban. A film felidézi a véres hetek eseményeit és megrázó erővel mutatja be a gyurcsányi terror gépezetének áldozatává vált civilek pokoljárását.

Megtisztelő, hogy az egyik alkotó Skrabski Fruzsina felkérte a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot, hogy segítse a film megvalósítását: örömmel tettünk kérésének eleget, így került a filmbe két jogsértett egykori ügyfelünk Apáthy Istvánné és Macsotay Gergely esete. Ezen kívül szakértői véleményünket is megosztottuk az alkotókkal. Arra különösen büszkék vagyunk, hogy a film bemutatja véleményünket, amelyet szerint ez a hatalmi erőszak terrorcselekmény volt a nép ellen, amely el nem évülő bűntett (ráadásul bűnszervezetben elkövetett formában) és életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. Külön öröm volt, hogy ezt Fruzsina a filmbemutatón elmondott beszédében hangsúlyosan emelte ki és értett vele egyet.

A film különlegessége, hogy az értékrendileg a nemzeti jogvédőktől távol álló liberális jogvédők is szerepelnek eseteikkel és ezáltal átível a világnézeti árkokon és eljuttatja a gyurcsányi terror borzalmait, módszereit olyanokhoz is, akik esetleg abban a téves vélelemben voltak, hogy mindez csak kitaláció vagy legendázó történet. Ez is mutatja, hogy a hatalom megtartása érdekében bevetett példátlanul  kegyetlen balliberális terror válogatás nélkül csapott le mindenkire aki a karhatalom útjába került.

Ugyanakkor megállapítható és ezt a filmmel kapcsolatban hozzánk eljutott jószándékú visszajelzések is tudatták, hogy messze nagyobb felületet kaptak a liberális jogvédők, mint amit  tényleges 2006 őszi jogvédő tevékenységük indokolt volna. A filmet nem mi rendeztük, tehát ráhatásunk az arányokra nem volt, de kimaradni hiba lett volna. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közel 300 jogsértett büntető- és szabálysértési védelmét, majd kártérítési képviseletét látta el. Az igazságtétel ügyét több mint 15 éve napirenden tartjuk (itt minden megtalálható) és idén tudtuk az utolsó 53 Kossuth téri meghurcolt tüntetőt jóvátételhez juttatni. Idén október 23-án tettük közzé a 2006-os emléktörvény-javaslatunkat, amely az igazságtétel még nyitott kérdéseit zárná le.

A két liberális jogvédő szervezet (TASZ, Helsinki Bizottság) ehhez képest töredéknyi áldozat ügyében járt el, mégis a film olyan téves látszatot kelthet a valós jogvédő küzdelem történetét nem ismerők számára, mintha abban a liberális jogvédők játszották a főszerepet. A 2010-es kormányváltás után a 2006 őszi rendőrterror témáját ők levették a napirendről (nem úgy, mintha addig minden lehetőséget megragadva küzdöttek volna az igazságtételért) és egyértelmű politikai célzatból már csak a nemzeti kormány állítólagos jogállam-sértéseivel foglalkoznak.

A film másik sok kritikát joggal kiváltó része, hogy 2006 őszének történeti tényállási eseményeit a megszólaló rendőrök (hol voltak eddig ?) sok esetben önigazoló és tüntetőket alaptalanul befeketítő módon vezetik fel. A narráció szövegezésében szerencsére részben legalább sikerült az egyébként még a filmben láthatónál-hallhatónál is sokkal elfogultabb, mundérvédő és áldozathibáztató rendőri narratívát korrigálni. Az mindenesetre sokat mondó, hogy az egyik fő felelős, a jelképes büntetést kapott Gergényi máig védett embernek érzi magát, a terror felelőseinek elszámoltatását elszabotáló ügyészség  milyen szánalmas önfelmentő nyilatkozatot tett a filmben és a belügy részéről nem volt senki, aki véleményét közölte volna.

Mindettől függetlenül fontos, hogy elkészült ez a film és már számos helyre eljutott, köszönet az alkotóknak.

Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy a terrorért felelős politikai és rendőri vezetők elszámoltatása nélkül a 2006-os igazságtétel súlyosan hézagos és a jövőre szóló elrettentő hatás hiánya miatt a jövőre hatalomra törő balliberálisok gátlástalan jogállamtipró terveiket gátlástalanul szövögethetik. Fontos, hogy a jogsértettek jóvátétele lényegében megtörtént és sikerült elérni a koncepciós eljárások alá vontak felmentését. De hasonlóan megkerülhetetlen feladat, hogy  közkegyelmi úton, törvénnyel zárja le az Országgyűlés a 2010 előtti politikai ellenállókkal szemben a gyurcsányi időszak koholt bizonyítékai alapján indult koncepciós pereket. Fel kell oldani azt az ellentmondást, hogy például míg a hazafias tevékenységéről régóta ismert és elismert Budaházy György és társai ellen több mint 12 éve tart egy képtelen, többek között kényszervallatásokra és kamuvideókra épített gyanú, majd terrorvád alapján zajló eljárás (Hunnia ügy), addig Gyurcsány Ferencet és az akkori politikai vezetőket, illetve rendőri vezetőt terrorcselekmény miatt meg sem gyanúsították.

Végül ajánlunk megtekintésre két korábbi tényfeltáró dokumentumfilmet is,  főleg azoknak, akik nem tudják, vagy már elfelejtették mi történt 2006 őszén, esetleg kételkednek a 2006 őszi rendőrterror megtörténtében, vagy akik a magát felelősnek nem érző akkori miniszterelnöknek csak a mai fiatalok felé trendinek maszkírozott arcát ismerik és/vagy hajlamosak elhinni hazugságait:

1.“Res iudicata – 2006 ősze: ítélt dolog” (készítette: Almási Lajos, dr. Gaudi-Nagy Tamás, Gőbl György és dr. Morvai Krisztina) – a terror története 8 megrázó eseten keresztül

2.“Civil jelentés – 2006 őszi jogsértések” a Civil Jogász Bizottság jelentésének dokumentumfilmes feldolgozása (készítette: Gulyás János Kossuth-díjas rendező-operatőr)

A rendőrterror valódi arcának megismerését segíti és ezért erősen ajánlott  a „Jelentés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggő jogvédő küzdelmeiről a 10. évfordulón” c. dokumentumkötet (többek között 56 jogsértett áldozat esetét mutatja be), amelyet a 14. évforduló alkalmából digitális formában is közzétettük.

A jogsértettek és  a nemzeti jogvédők  nem adják fel: az egykori  politikai és rendőri vezetők nem  úszhatják meg és nem kerülhetnek soha vissza a hatalomba !

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

1956 és 2006 közös vonásai. Soha többé baloldalt! – évfordulós beszélgetés a Polgári Mulatóban (2021.10.23.)


A beszélgetés résztvevői:

– dr. Bándi Kund, ügyvéd, 1956-os szemtanú

– Budaházy György hazafi, a Nemzeti Filmkészitők Egyesületének elnökségi tagja

– dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

Műsorvezető: Velkovics Vilmos

A beszélgetésben a résztvevők felelevenítették személyes emlékeiket  – ki, mit megélt – ’56-ról és 2006 őszi rendőrterror véres napjairól, elmondták véleményüket a két szabadságküzdelem közös vonásairól és kifejtették, hogy miért nem kérnek a nemzetellenes és  kártékony baloldalból.

A Kossuth Rádió “Jó reggelt Magyarország” c. műsorában Nagy Katalin vendége volt dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, a 2006-os rendőri brutalitás következményeiről beszélgettek.

Az M5 csatorna “Ez itt a kérdés” október 21-i adásában Révész Máriusz országgyűlési képviselő, Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője és Kormos Valéria író, újságíró beszélgettek a 15 évvel ezelőtti rendőrterrorról, annak hátteréről és a jövőre szóló tanulságairól.

A baloldal világossá tette, hogy a rendőrterrort tartják követendő példának

Forrás: origo.hu

Szombaton, október 23-án lesz 15 éve annak, hogy Gyurcsány Ferenc utasítására lovasrohamot vezényeltek békés tüntetők ellen, emberek szemét lövették ki gumilövedékekkel, és porba tiporták az alapvető jogokat. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője az Origónak idézte fel a 2006-os rendőrterror legvéresebb napját és arról is beszélt, hogy miként térne vissza az erőszak és az elnyomás, ha Gyurcsány Ferenc és a baloldal ismét hatalomra kerülne.

2006. október 23-án jutott csúcspontra a rendőrterror, amelyet Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd kiszivárgása után vezényelt a tüntetők ellen. Ma már jogerős ítéletekkel, felvételekkel, szemtanúkkal, jelentésekkel is alátámasztott tény, hogy szisztematikus karhatalmi erőszakot alkalmaztak törvénytelen eszközökkel, amelynek célja a megfélemlítés, a hatalom megőrzése és az alapvető jogok gyakorlásától való elrettentés volt.

Gaudi-Nagy Tamás szerint célkeresztbe vették az akkori legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz  megemlékezését és egyúttal azokat is, akiket később a Kossuth térről jogellenesen szorítottak ki a rendőrök.

Balsai István vizsgálati jelentése, valamint a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 10. évfordulós jelentése nem véletlenül minősítette terrorcselekménynek a történteket – fogalmazott.

A bevetett eszközök közül a szemkilövetéskor is használt vadászfegyverek és gumilövedékek szakértők által megállapítottan élet kioltására alkalmasak voltak és nem is voltak rendszeresítve. Mégis több ezer gumilövedéket lőttek ki a Deák tér és az Astoria környékén ártatlan emberek ezreire azonosító nélküli, maszkos rendőrök.

Számtalan esetben ráadásul

A GUMILÖVEDÉKEKKEL, VALAMINT A KÖNNYGÁZGRÁNÁTOKKAL IS AZ EMBEREK FEJÉRE CÉLOZTAK, AMI EGYÉRTELMŰEN JELZI, HOGY A CÉL A MINÉL SÚLYOSABB SÉRÜLÉSEK OKOZÁSA VOLT.

Minden esetben közös jellemző volt az öncélú kegyetlenkedés, amely nem csak az utcán tartózkodókat, hanem akár a vendéglátóhelyeken ülőket is utolérte. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy lovasrohamot vezényeltek békésen megemlékező emberekkel szemben, akik között babakocsis anyukák és bottal közlekedő idősek is voltak.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője adatokkal bizonyította, hogy Gyurcsány Ferenc felesége hazudott akkor, amikor azt mondta, hogy több volt a rendőr sérült, mint a civil.

A valóság az, hogy legalább 200 civil súlyos sérüléséről szólnak a kórházi és a mentős adatok, míg a Gyurcsány által felkért bizottság összesen 47 rendőr sérülését állapította meg – hangsúlyozta Gadi-Nagy Tamás.

Az áldozatok közül 14 ember szenvedett szemsérülést, több tucat fej és nyaksérülés volt, valamint több ezer ember ért maradandó testi vagy lelki károsodás. A kegyetlenkedés tovább folytatódott a fogdákban és a büntetés-végrehajtás intézetekben is az elkövetkező időszakban, valamint tömegesen indítottak koncepciós eljárásokat civilekkel szemben.

Velem együtt sokan nem gondolták volna, hogy Gyurcsány Ferenc ezen véres napok után 15 évvel nem megérdemelt fegyházbüntetését tölti, hanem a baloldal vezéreként hatalomra készül. Ráadásul világossá tette többször is a vele szövetséget kötő politikusokkal együtt – mint amilyen Márki-Zay Péter is -, hogy ők ezeket a módszereket tartják jogállaminak és követendő példának – mondta.

Gaudi-Nagy szerint, amikor a baloldal álságos módon azt állítja, hogy “jogállamisági problémák” vannak Magyarországon és vissza kell térni a 2010 előtti időszakra, akkor lényegében egyfajta ígérvényét adják annak, hogy ha hatalomra kerülnének akkor nem haboznának ilyen és ehhez hasonló módszerekhez folyamodni. Azt is elmondta, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester látszólag Gyurcsány-ellenes mondatait nem lehet komolyan venni.

Abban mindenki biztos lehet, hogy Márki-Zay Péter nem Gyurcsány Ferenc 2006-os elszámoltatásával fogja kezdeni esetleges kormányzását, de ez nyilvánvalóan később is teljesen kizárt lenne – zárta Gaudi-Nagy az Origónak adott interjúját.

Gaudi-Nagy Tamás a 888.hu-nak: Előbb vagy utóbb felelni fognak 2006 bűneiért

Forrás: 888.hu

Testközelből tapasztalhatta meg 2006 őszén a hatalom erőfitogtatását. Az utcákon a rendőrroham szemtanújaként és kis híján elszenvedőjeként, valamint az áldozatok védelmét ellátó jogászként a tárgyalótermekben. Gaudi Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédje tizenöt évvel a történtek után után sem tett le arról, hogy a 2006-os véres események kitervelőit és végrehajtóit végre felelősségre vonják.

888.hu: Tíz-tizenegy évvel ezelőtt, mekkora esélyt adott volna annak, hogy napjainkra nem hogy, nem tűnik el Gyurcsány Ferenc a politikai térképről, de éppenséggel ő az ellenzék vezére?

Gaudi-Nagy Tamás: Legvadabb rémálmaimban sem gondoltam, hogy az ártatlan emberek ellen vezényelt 2006-os rendőrroham és az ország csőd közeli helyzetbe jutásáért felelős ember 15 évvel később a bűneiért járó fegyház helyett a hatalomra törő baloldali vezérként a politika porondján lesz – nyilatkozta honlapunknak Gaudi Nagy Tamás. – Rengeteget tettem nemzeti jogvédő kollégáimmal és a jogsértettek elszánt körével együtt annak érdekében, hogy a terrorcselekmény miatti felelősségre vonásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre álljanak. Rajtunk kívül is több jogvédő, és az eseményeket vizsgáló bizottság (Országgyűlés emberi jogi bizottsága, Civil Jogász Bizottság) is arra a következtetésre jutott, hogy a Gyurcsány távozását követelőkkel szemben alkalmazott szisztematikus erőszak tudatosan megtervezett, a hatalom megőrzése és az ellenállástól való elrettentést célzó megtorlás volt. Képviselőként is többször felhívtam a figyelmet arra, hogy ha elmarad a felelősségre vonás, az csak bátorítást ad a felelősöknek. A 2010-ben megalakult Országgyűlés emberi jogi bizottsága foglalkozott az alapvető szabadságjogok 2002 és 2010 közötti rendszerszintű megsértésével. Gyurcsány Ferenc – Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszterrel együtt –, koncepciós eljárást emlegetve megtagadta a vallomástételt, bár levelében elismerte, hogy elvárásokat fogalmazott meg a rendőrséggel szemben. Arcátlan távolmaradása miatt törvényjavaslatot terjesztettem elő, hogy büntetést kapjon az, aki képviselőként akadályoz egy országgyűlési vizsgálatot. Nem támogatták, így Gyurcsány megúszta, sőt, gyanúsítás sem volt ellene. Minden érintettnek tudnia kell azonban, hogy a Btk. szerint a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény. Szerintem, a 2022-es választás egyik tétje, hogy a nemzeti kormánynak egy új felhatalmazás birtokában megkerülhetetlenül végre kell hajtania a felelősségre vonást. Néhai Balsai István miniszterelnöki megbízott vezette bizottság is arra a következtetésre jutott, hogy felmerül a terrorcselekmény lehetősége. Méltó lenne, ha a 15. évforduló kapcsán törvény mondaná ki a felelősségre vonás szükségességét, fejezné ki együttérzését az áldozatokkal és vonná meg a 2010 után megvalósult jóvátétel mérlegét. Emellett közkegyelmi úton, törvénnyel zárhatná le az Országgyűlés a 2010 előtti politikai ellenállókkal szemben a gyurcsányi időszak koholt bizonyítékai alapján indult koncepciós pereket. Fel kell oldani azt az ellentmondást, hogy például míg a hazafias tevékenységéről régóta ismert és elismert Budaházy György és társai ellen 12 éve tart egy képtelen, többek között kényszervallatásokra és kamuvideókra épített gyanú, majd vád alapján zajló eljárás, addig Gyurcsány Ferencet és az akkori politikai, illetve rendőri vezetőt terrorcselekmény miatt meg sem gyanúsítottak. Mindez sok hazafias ember igazságérzetét bántja.

888.hu: Mi volt a legmegdöbbentőbb élménye 2006-tal kapcsolatban? Nem a jogvédőként tapasztaltakról, inkább az utca emberével történt találkozások során szerzett „történetekre” lennék kíváncsi.

Gaudi-Nagy Tamás: Sok kép felidéződik, például szeptember 19-e estéje, amikor a Blaha Lujza tér környékén látott számtalan civil sebesült látványa döbbentett meg. Jogvédőként mentem ki, de hamar „mentős” lett belőlem, próbáltunk a sérülteknek segíteni, ahogy tudtunk. Az MSZP Köztársaság téri székháza elé akart vonulni a tömeg, ezt akadályozták meg brutális erővel, lovasrohammal, könnygázgránát sortűzzel, kutyás rendőrökkel, nekem is menekülnöm kellett. A másik megrázó élmény pedig október 23-án volt, amikor a Gyorskocsi utcai fogdába behurcoltaknak hátrabilincselve kellett fejjel a falhoz támaszkodniuk, és a fal véres volt. Szívfacsaró volt látni az „embervadászat” során begyűjtött és megvert, futószalagon, első fokon elrendelt előzetes letartóztatásba helyezett fiatalokat a bíróságon, akiket rendőrsorfal választott el síró, zokogó szeretteiktől, védőként hiába küzdöttünk szabadságukért.

888.hu: Vannak pontos számok a 2006-ról? Hány civil és hány rendőr sérült meg? Melyek voltak a legképtelenebb ítéletek, és hány állta ki a további vizsgálatok próbáját? Mennyi kártérítés kaptak az áldozatok?

Gaudi-Nagy Tamás: A mai, tényekkel alátámasztott ismereteink szerint legalább ezer civil szenvedett különféle testi és lelki sérülést. A kórházi és mentőszolgálati adatok legalább 200 súlyosan sérült civilről szólnak. A Gyurcsány Ferenc által megbízott Gönczöl Katalin-féle-bizottság 47 súlyosan sérült rendőrt említ. Dobrev Klára hazudik, amikor több súlyosan sérült rendőrt emleget. Hiába érkezett több száz feljelentés a rendőrök ellen, a vétkesek nem voltak beazonosíthatók, így csak 61 vádemelés történt, amelyből 42 felmentéssel, 17 ítélettel végződött, ám ebből csak 2 volt szabadságvesztés. A rendőrök fedezték egymást, a parancsnokok bűnpártoló módon nem „ismerték fel” a beosztottaikat. Az ügyészség sem járt el igazán szakszerűen, kétséges bizonyítékok alapján könnyen emeltek vádat a civilek ellen, az egyenruhásokkal szemben azonban már közel sem voltak ilyen szigorúak. Sok esetben rendőri jelentések és hamis vallomások alapján ítéltek el embereket. Közel 200 esetben rendeltek el első fokon előzetes letartóztatást olyanok ellen, akik semmit nem csináltak. A másodfok napokkal-hetekkel később aztán kilencven százalékban megszüntette a letartóztatást. Eszembe jut Dukán Dániel egyetemista, akit szeptember 19-én megvertek, a rendőrök vallomása szerint megtámadta, megdobálta őket. Hiába voltak a környéken kamerák, eltüntették a bizonyítékokat. Gyorsított eljárásban vonták felelősségre, két héten belül csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt első fokon, két és fél év börtönre ítélték. Másodfokon a büntetését 2 évre enyhítették, 4 évre felfüggesztve, de sokáig elítélt volt és a pártfogónál számot kellett adnia arról, hogy „jó útra tért”. 150 megsérült vagy személyes szabadság korlátozást szenvedett civil kb. 250 millió forint kártérítést kapott, 2010 után, korábban a hatalom elzárkózott a jóvátételtől. Az október 23-i Kossuth téri oszlatásról a bíróság kimondta, hogy jogellenes volt: 150 jogsértett gyülekezési jog megsértése miatt a kormánnyal kötött egyezség alapján fejenként 300 ezer forintot kapott. Csak érdekességként említem meg, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága évekig csak húzta, halasztotta ügyüket, de két tranzitzónás fogva tartásra panaszkodó bangladesi migránsnak a Helsinki Bizottság közreműködésével röpke másfél év alatt fejenként hat millió forintos kártérítést ítéltek meg.

888.hu: Számtalan összeesküvés elmélet született 2006-tal kapcsolatban, mindegyik alaptalan, vagy van olyan is, amelyik kiállja egy részletesebb vizsgálat próbáját?

Gaudi-Nagy Tamás: Gyurcsány hazugsága példátlan indulatokat váltott ki, s ez meglepte a hatalmat is. A rendőri erők nem a legjobb formájukat hozták, csak kisebb szakasz erőket küldtek a tévészékházhoz, gyakorlatlan, ilyesféle feladatokra kiképzetlen egyenruhások – nők is – álltak szemben a feldühödött tömeggel. Nem kizárt, hogy tévészékház gyenge védelmével rendőrhalált szeretett volna a hatalom, hogy aztán jöhessen a leszámolás. Nem lett ilyen szerencsére, de sok rendőr megsérült és így is jött a leszámolás szeptember 19-i és 20-i embervadászatok keretében, majd a totális támadás a nép ellen október 23-án, amikor már „műveleti területté” nyilvánították a fél várost. Békés civilekre is lőttek ezrével fejmagasságban a roncsoló hatású, nem rendszeresített a gumilövedéket, könnygáz sortűzzel, kardlapos lovasrohammal támadtak. A rendőri erőkkel szemben védekezőket ráadásul tudatosan az Astoria felé, a Fidesz nagygyűlés színhelyére tolták. Azt hazudta a rendőrség, hogy az Alkotmány utcánál a rendőri ígéretnek megfelelően visszatérni kívánó tüntetők késsel támadtak az egyenruhásokra, nos, ilyen nem volt. A rohamok hatására volt szándék váltás, mivel voltak olyanok, akik az életüket, testi épségüket veszélyben érezve, jogos védelmi helyzetben visszatámadtak. Külföldi beavatkozásra civil közlések utaltak, de egyéb bizonyítékot nem találtunk. Olyan információt is kaptunk, hogy biztonsági cégek őrző-védő feladatokra kerestek embereket az események előtt, és ilyen erőket is bevetettek. A kegyetlenkedéseket sajnos a magyar rendőrök követték el. Bene László akkori országos főkapitány jogellenesen adta utasításba , hogy a gyakorló ruhára nem kell feltenni az azonosítót, ez teremtette a felelősségre vonástól mentes kegyetlenkedés táptalaját…

888.hu: Két film is foglalkozik a 15 évvel ezelőtti őszről, mennyiben segíthet a két munka a felelősök lelkiismeretének felébresztésében vagy a rövid távú emlékezet felfrissítésében?

Gaudi-Nagy Tamás: Még nem láttam, így csak remélni tudom, hogy a játékfilm kellő hitelességgel mutatja be a hatalom törvénytelen akcióit A megfélemlítés volt az intézkedések célja. Skrabski Fruzsina dokumentumfilmjéhez pedig szakmai segítséget nyújtottam. Minél több jogsértett esetét mutatjuk be, annál erősebb hatású lesz a film. A Nemzeti Jogvédő Szolgálatunk kezdeményezésére a Civil Összefogás Fórum szervezésében országjáró vándorkiállítás indult 18-tól, amely keretében interaktív módon mutatjuk be az állami terror szörnyűségeit. A kiállítás filmjeinek készítésében Budaházy György is részt vesz, számos eddig nem ismert, megdöbbentő jogsértést és filmrészletet mutatunk be. A mai napig hazudoznak 2006-ról, bagatellizálják a történeket, pedig figyelmeztetni kell a polgárokat arra, hogy a terror irányítóit és haszonélvezőit életveszélyes visszaengedni a hatalomba. Jellemző, hogy Gyurcsány nemrég kifejtett:e nekik vannak rendészeti módszerei arra, ha nem megy békésen a hatalomváltás.

888.hu: Az EU folyvást aggódik a magyar jogállamiság miatt, de a 2006-os rendőri túlkapások nem szúrtak nekik szemet. Megcímeznek valaha egy elítélő nyilatkozatot az akkori vezetőknek, vagy az EU-s vizsgálat lezárult, felejtsük el?

Gaudi-Nagy Tamás: A Budapesten járt LIBE-bizottságot meghívtuk a kiállításunkra, nézzék meg a 2006-os jogállamiságot. Nem jöttek el. Az Európa Parlament és az Európa Tanács egyetlen elmarasztaló szót sem ejtett a véres események kapcsán. Egyedül Franco Frattini, az EB egyik alelnöke kifogásolta, hogy nem rendszeresített fegyvereket, műanyag gyorskötözőket, gumilövedékeket vetettek be és sérülés okozásának a szándékával léptek fel.

888.hu: Mi a véleménye a kétharmados törvények feles meghatalmazással történő megváltoztatásának tervéről?

Gaudi-Nagy Tamás: Ez ugyanaz a bolsevik mentalitás, amely a történelem zivataros időszakaiban – 1919-ben és 1945 után – uralkodott. Szerintük minden eszköz megengedett a hatalom megragadása, és megtartása érdekében, ami persze az általuk sokszor emlegetett jogállamisággal teljes mértékben ellentétes.

888.hu Hogyan érinti a Jobbik beolvadása a baloldalba?

Gaudi-Nagy Tamás: A Jobbik ma már csak egy üres logó, a köpönyegforgatás és az árulás jelképe. Akik mostanában a Jobbik nevében nyilatkoznak és cselekednek, már nem azok, akik ezt a pártot sok ezer hazafival együtt feltették a politika térképére évekkel ezelőtt. A párt konstruktív nemzeti ellenzéke lehetett volna a kormánynak, amelyre rá is fért és ösztönzőleg is hatott volna. De most már végképp összebútoroztak Gyurcsányékkal, ezzel a hazafias közélet szemétdombjára helyezték magukat. Méltatlanok arra, hogy a nemzeti elkötelezettségre hivatkozzanak. A máig létező alapító nyilatkozatuk egyik fundamentuma, hogy a balliberálisok visszatérést meg kell akadályozni. Mellesleg Vona Gábor néppártosodást erőltető akciójával kezdődött a Jobbik mélyrepülése. Mostanra eljelentéktelenedett a párt, Jakab Péter pedig azt kapta, amit megérdemelt.

888.hu: Nem lenne egyszerűbb az élete, ha jó pénzért „egyszerű” betörőket, sikkasztókat vagy éppen rablógyilkosokat védene, és szabadidejében nyugodtan zenélhetne a barátaival?

Gaudi-Nagy Tamás: Nem tudok hátradőlni. Nézem a zsíros ügyeket lelkiismeret-furdalás nélkül vivő kollégákat, akik nem tartják fontosnak a közérdekű hazafias ügyek segítését jogászként, de én nem tudnám ezt csinálni. Pedig ez sok stresszel jár, a mai napig vannak olyan rossz nyomozó hatósági és bírósági beidegződések, amelyek nyomán a hazafias érzelműekkel szemben szigorúbban járnak el. Szóval, lesz dolgom bőven a jövőben is, és persze nem engedünk a 2006 őszi rendőrterror felelőseinek felelősségre vonásából.

Gaudi-Nagy Tamás és Szanyi Tibor vitáztak a Hír TV “Csörte” c. műsorában 2006-ról, az EU-ról és a rezsiárakról

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete sajtótájékoztatója 2006 őszi állami terror és az igazságtételi küzdelem 15 éves mérlegéről (2021.10.22.)

A 2006 őszi brutális rendőrterror és megtorlások miatti igazságtételi küzdelem mérlegét megvonó sajtótájékoztatót tartott 2021. október 22-én a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu), valamint a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete civil, nemzeti jogvédők és jogsértettek részvételével.

A sajtótájékoztató elején dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető ismertette a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által a 2006 őszi rendőrterror 15. évfordulójára országgyűlési elfogadásra javasolt emléktörvény koncepcióját.

A sajtótájékoztató résztvevői a megszólalás sorrendjében:

00:00 Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője
06:31 Dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke
09:27 Dr. Völgyesi Miklós a Kúria nyugalmazott tanácselnöke, a Civil Jogász Bizottság társelnöke
23:35 Dr. Galla János ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja
27:51 Dr. Szathmáry Géza ny. ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja
29:30 Dr. Pflazner László ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagja
33:20 Dr. Gyurta Tibor ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja
46:26 Kollár Tibor jogsértett
54:15 Reiner Péter jogsértett
01:00:00 Fábián Gábor jogsértett
01:04:05 Apáthy Istvánné jogsértett
01:05:56 Parragh Sándor jogsértett
01:09:56 Gőbl György jogsértett, a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete elnöke

Pesti TV tudósítása az “Áldozatok 2006” c. film bemutatójáról, interjú Gaudi-Nagy Tamással a Pesti Riporterben a nemzeti jogvédők 2006 őszi emléktörvény javaslatáról

2021. október 20-án mutatták be az Eiffel Műhelyházban Skrabski Fruzsina és Bodoky Tamás “Áldozatok 2006” c. dokumentumfilmjét. A Pesti TV riportjában Budaházy György, Gaudi-Nagy Tamás és Karácsony Gergely értékelték a filmet, a 2006 őszi eseményeket és annak következményeit.

A filmet 2021. október 24-én 21:40-től mutatja be a Duna TV, ezt követően a világhálón lesz látható. A filmhez szakértői segítséget adtunk, benne a Nemzeti Jogvédő Szolgálat több jogsértett ügyfele és ügyvezetője is megszólal.

A videó második részében látható Gaudi–Nagy Tamás október 21-i interjúja a Pesti Riporterben, amelyben szó esik arról, hogy miért érdekli és bántja még mindig az emberek igazságérzetét a 2006 őszi állami terror és arról is, hogy milyen ezzel kapcsolatos nyitott kérdéseket javasol rendezni a 15. évfordulón a nemzeti jogvédők emléktörvény kezdeményezése.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat által országgyűlési elfogadásra javasolt emléktörvény koncepciója a 2006 őszi rendőrterror és megtorlások 15. évfordulójára

Indokolt és időszerű, hogy 15 évvel a rendőrterror után az Országgyűlés egy törvénnyel mérleget vonjon, erre vonatkozik a négy elemből álló javaslat.

1. Főhajtás, tisztelet kifejezése a jogsértett áldozatok előtt és lényegében az állam nevében törvénnyel való megkövetésük mindazért a borzalomért, amit 2006 őszén a Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején el kellett szenvedniük. Sőt az évforduló alkalmat teremt arra is, hogy azon áldozatok, akik vállalták a nyilvánosság előtt a 2006-os igazságtétel képviseletét állami elismerésben részesüljenek. Legalább ezer civil testi-lelki sérülését okozták a 2006 szeptemberi-októberi karhatalmi akciók és legalább 200 civil súlyos sérülésével jártak, köztük több mint esetben tíz maradandó szemsérüléssel.

2. Az Országgyűlés megvonhatná az áldozatok pénzügyi jóvátételének mérlegét, amely a 2010-es választások utáni új kormány időszakában történet meg. Több mint 320 millió forint nem vagyoni kártérítést fizettek ki közel háromszáz jogsértettnek testi sérülés, valamint személyes szabadság, emberi méltóság, illetve gyülekezési jog megsértése miatt. Felmerülhet az is, hogy ezt az összeget levonják azon pártok költségvetési támogatásából, amelynek soraiban a rendőrterrorért felelős személyek ülnek.

3. Fontos lenne kimondania az Országgyűlésnek, hogy az el nem évülő állami terrorcselekmény felelőseit mindenképpen szükséges eljárás alá vonni és megbüntetni, ez az áldozatok jóvátételhez való joga mellett a másik alapvető jog. Ezért az Országgyűlés – nem átvéve a bíróság ítélkező feladatát – kifejezhetné abbéli véleményét a népszuverenitás letéteményeseként a társadalom többségi akaratának képviseletében, hogy a bűn nem maradhat büntetlenül. A 2006. szeptember 19-21 és október 23-24 közötti időszak a rendszerszintű és szisztematikus rendőri erőszakcselekmény-sorozat mozzanatai mindenképpen kimerítik az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett terrorcselekmény bűntettét, amelynek lényeges tartalmi eleme, hogy lakosság megfélemlítése érdekében súlyos személy elleni erőszakcselekményeket hajtsanak végre. Ezt maradéktalanul teljesítették is a rendvédelmi szervek 2006 őszén, amelyek tagjai törvényellenesen azonosító számok és jelvények nélkül, maszkban támadtak tüntetőkre, megemlékezőkre, kirívó kegyetlenséggel, a törvényes előírásokat súlyosan megszegve, törvénytelen eszközökkel és módszerekkel.

4. Közkegyelmi úton, törvénnyel zárhatná le az Országgyűlés a 2010 előtti politikai ellenállókkal szemben a gyurcsányi időszak koholt bizonyítékai alapján indult koncepciós pereket. Fel kell oldani azt az ellentmondást, hogy például míg a hazafias tevékenységéről régóta ismert és elismert Budaházy György és társai ellen 12 éve tart egy képtelen, többek között kényszervallatásokra és kamuvideókra épített gyanú, majd vád alapján zajló eljárás, addig Gyurcsány Ferencet és az akkori politikai vezetőket, illetve rendőri vezetőt terrorcselekmény miatt meg sem gyanúsították. Mindez sok hazafias ember igazságérzetét bántja, ezért azt mindenképpen megtehetné az Országgyűlés, hogy közkegyelmi jogait gyakorolva ezt az ügyet végképp lezárja. Budaházyék ügyében megismételt eljárás van folyamatban, várhatóan jövő tavasszal születik meg az új elsőfokú ítélet. 2016-ban elsőfokon 125 év fegyházat szabtak ki szabadulási kedvezményt kizárva a 17 vádlottra, köztük Budaházy Györgyre 13 évet, bár ezt a törvénytelen döntést hatályon kívül helyezték.

Nemrég Zagyva György Gyula és dr. Gaudi-Nagy Tamás az eljárásban vallomást tettek arról, hogy a vád egyik koronatanúja 2010-ben nekik, mint országgyűlési képviselőknek elmondta, hogy kényszervallatással vették rá arra, hogy Budaházyék ellen valljon és emiatt vissza akarta vonni vallomásait, amelyre végül nem került sor. Ez azonban közel sem jelent garanciát a felmentésre, de egy újabb bizonyíték arról, hogy milyen koholt bizonyítékokat raktak össze Budaházyék ellen 2009-ben, hogy felépítsék a nagy „terrorista pert”, ezzel mintegy hamisan igazolni kívánva a balliberális hatalom áldozati szerepét és az ellenük fellépők rémisztő jellegét.

Budaházy György a Nemzeti Filmkészítő Egyesület elnökségi tagjaként hónapok óta aktívan segíti a “Vérbe fojtott szabadság” című országjáró, szemfelnyitó vándorkiállítást, amelynek célja a 2006 őszi állami terror pusztító eseményeinek főleg fiatalok számára történő bemutatása. A koncepció kialakításában is részt vett, továbbá rendezője a kiállításon vetített „A terror napjai” című dokumentumfilmeknek.

Emelkedett és méltó megemlékezést kívánunk minden honfitársunknak az 1956-os szabadságharc 65. és a 2006 őszi rendőrterror és megtorlások 15. évfordulóján.

Isten óvja és vezesse Magyarországot !

Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője